NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Nehéz ez így Varga Zoltán után, aki arra nem veszi a fáradságot, hogy megnézze, ki az előadó: a víziközmű-ágazatért felelős államtitkár. Tehát hogy nincs felelőse a területnek, ezt háromszor sikerült elmondania 12 perc alatt. Érdemes néha a sajtófigyelést meg a híreket a Nyugati Fényen túl is olvasni, és akkor megtudja, hogy kineveztek egy államtitkárt a miniszterelnök megbízásából az Energiaügyi Minisztériumnál V. Németh Zsolt személyében, aki felelős azért, hogy a víziközmű-ágazat helyzete, a javítása, a fejlesztések és azok a problémák, amelyeket részben ön is felvetett, kezelésre, megoldásokra találjanak. Tehát hitelteleníti a felszólalásának akár az érdemi részét is, amelyben valós problémákat feszeget, ha az ilyen tényeket is eltagadja a nyilvánosság elől.
Illetve, képviselő úr, önöktől az elmúlt négy-öt-hat évben minden héten meghallgathattuk, hogy már csak egy hónap van hátra az összes önkormányzat csődjéig, és már mindjárt csődbe kerül minden önkormányzat, és már mindjárt nem fogja tudni fizetni a számláit.
Azt a mondatot mondta, hogy 2013-ban, amikor voltak olyan szerencsés önkormányzatok, amelyek jó helyzetben voltak. De hát miért voltak ilyen helyzetben? Mert 1450 milliárd forintnyi adósságtól mentettük meg őket a kormányváltást követően, 2011-ben és 2012-ben 1450 milliárd forintnyi adósságot vállaltunk át az önkormányzatoktól.
És honnan jött ez az adósság? Önöktől, tisztelt képviselőtársam. Az a helyzet, hogy a Gyurcsány-kormány és a Bajnai-kormány folyamatosan adta oda a feladatokat az önkormányzatoknak, csak nem adott hozzá finanszírozást. Tehát ha megkérdezzük, hogy mikor volt az önkormányzatoknak az igazi kivéreztetése és a legrosszabb helyzete, akkor az 2006 és 2010 között volt, amikor Gyurcsány Ferencnek hívták a miniszterelnököt, meg Bajnai Gordonnak hívták a miniszterelnököt.
Önök arra biztatták az önkormányzatokat, az önök önkormányzati minisztere arra biztatta az önkormányzatokat, hogy a működésre vegyenek fel hitelt, nyugodtan vegyenek fel, mert állami segítséget nem kaptak a növekvő feladataikhoz. Nem feladatalapú támogatás volt, tisztelt képviselő úr. Akik akkor városvezetők voltak, vagy ott voltak helyben önkormányzati képviselők, meg tudják önnek erősíteni; kérdezze meg őket, tisztelt képviselő úr, hogy milyen helyzetben voltak! Egyszer tegye már fel a kérdést Gyurcsány Ferencnek, az ön vezérének és mentorának és nem tudom, mijének, hogy te, Feri, miért csináltátok ezt az önkormányzatokkal, miért hoztátok ilyen nehéz helyzetbe őket, miért gondoltátok, hogy rajtuk le lehet verni a port. Az a helyzet, tisztelt képviselőtársam, ezért volt szükség arra, hogy 1450 milliárd forint irgalmatlan nagy pénzről beszélünk adósságot átvállaljunk az önkormányzatoktól, hogy egyenesbe jöjjenek, hogy esetleg fejlesztésekre tudjanak hitelt felvenni; hogy az önrészt biztosítani tudják az európai uniós meg a magyarországi pályázatokhoz; hogy plusz egy óvodát tudjanak építeni, hogy a családok elkezdjenek gyarapodni, és így tovább, és így tovább. Ez indult el 2013-tól, tisztelt képviselő úr. És a valóságot eltagadni szerintem a politikában mindig helytelen, és érdemes, ha a tények és a számok alapján állunk, és azzal szembesülünk.
A törvényre rátérve. Keresztes képviselő úrnak is szeretnék címezni egy mondatot még a felszólalása előtt: nem fogjuk és nem is állítottuk, ezért kérem, hogy így próbálja belőni felszólalását, hogy ez a törvény a víziközmű-hálózatban minden problémát meg fog oldani. Nem állítottuk ezt, és nem is állítjuk ezt. Ezért ne így kezelje a törvényjavaslatot, sem a felszólalását, hogy itt aztán mindenről is és mindenre is választ és megoldást lehet kapni. Ez egy fontos előrelépés a szabályozás és az ellenőrzés területén, hiszen pontosan tudjuk, hogy Magyarország egy vízügyi nagyhatalom; az egyik legfontosabb közös nemzeti kincsünk a tiszta, emberi fogyasztásra alkalmas, jó minőségű ivóvíz. Az ivóvízhez való hozzáférés biztosítása Magyarországon alapjognak számít, amit az Alaptörvényünk is tartalmaz. Az ivóvízhez való hozzáférés az élet legalapvetőbb funkciója, amit az államnak garantálnia kell. Így a vízgazdálkodás és a víziközmű-szolgáltatás nemzetstratégiai szempontból kiemelten fontos területek.
A mindennapi életben teljesen természetesnek vesszük, hogy Magyarország településein, az otthonainkban megnyitjuk a csapokat, és hozzájutunk a fogyasztható minőségű ivóvízhez, ami még Európa-szerte sem tekinthető mindenhol általánosnak. Ezért a nemzeti, kereszténydemokrata kormány 2010 óta kiemelt jelentőséget tulajdonít annak, hogy a nemzetstratégiai szempontból rendkívül fontos közművek, különösen is a vízművek magyar nemzeti tulajdonban legyenek.
A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CIX. törvény esetében a hatósági jogalkalmazás során összegyűlt tapasztalatok alapján most több helyen szükségessé vált a normaszöveg pontosítása, kiegészítése, valamint átstrukturálása. A jelenlegi felügyeleti szabályozás kizárólag a víziközmű-szolgáltatókra vonatkozik, azonban a gyakorlatban a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal is jelentős számú ellenőrzést végez.
A mostani módosítás három ellenőrzéstípust vezetne be, a célellenőrzést, a témaellenőrzést és az utóellenőrzést.
(12.10)
Továbbá az ellenőrzés lezárására és a jogkövetkezmények megállapítására vonatkozó szabályozást szövegezi újra az áttekinthetőség és az alkalmazhatóság növelése érdekében. A törvényjavaslat módosítja ez ellenőrzések lezárására vonatkozó gyakorlatot is, tekintettel arra, hogy a jogorvoslati lehetőség csak a határozattal szemben biztosított, így kívánatos, hogy a jövőben minden ellenőrzés határozattal záruljon.
Mindez növeli a jogbiztonságot és az egyértelmű, kiszámítható eljárást mind az ellenőrző, mind az ellenőrzött vonatkozásában. A víziközművek karbantartási és korszerűsítési munkáival kapcsolatban azonban még rengeteg tennivaló van.
Amikor a Fidesz-KDNP 2010-ben átvette a kormányzást, a magyar víziközműrendszer már közel négy évtizede csak amortizálódott. 2010 előtt a víziközmű-ágazatra a szétaprózódott üzemeltetői struktúra volt a jellemző. 2010-ben közel 400 szervezet biztosította Magyarországon az ivóvíz-szolgáltatást és szennyvízelvezetést, -kezelést. Ez átláthatatlan viszonyokat eredményezett a szektorban.
Azért valljuk be őszintén így egymás között, hogy nem segített a víziközműszektornak az sem, hogy Gyurcsány Ferenc és a baloldali kormányok rablóprivatizáció keretében közel 200, korábban magyar tulajdonban lévő és nagy részében profitábilis, az államnak profitot termelő állami céget, nemzetstratégiai jelentőségű vállalatot és közműveket privatizáltak el elvbarátaiknak és külföldi megbízóiknak. Emlékezzünk például vissza arra, hogy Demszky Gábor, Budapest korábbi SZDSZ-es főpolgármestere 1997-ben aprópénzért külföldi tulajdonba adta a Fővárosi Vízműveket, valamint a Fővárosi Csatornázási Műveket; cinikus módon nagyon jó üzletnek nevezte ezt akkor Demszky Gábor.
A több mint 150 éves múlttal és tapasztalattal rendelkező Fővárosi Vízműveket, amely kétmillió fogyasztót szolgált ki ivóvízzel napi szinten, 2012-ben Tarlós István főpolgármester vezetésével a főváros visszavásárolta, és azóta ismét a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában van. Reméljük, hogy az SZDSZ szellemi örökösei, Karácsony Gergelyék nem vetemednek arra, hogy újra eladják a fővárosi víziközműveket, ahogy ezt, ugye, önök tették 1997-ben.
A víziközművek helyzetével kapcsolatban az elmúlt években történtek előrelépések is. Az elmúlt években a kormány rengeteget tett azért, hogy az ivóvíz- és a szennyvízszolgáltatás valamennyi magyar háztartásban megfelelő színvonalon elérhető legyen. A kormány 2018-2020 között a víziközművek rekonstrukcióját 4,5 milliárd forint, a hatékonyságnövelő fejlesztéseket ’19-ben 3,5 milliárd forint támogatással segítette.
2020 novemberében megalakult a Nemzeti Vízművek Zrt., amely az állami tulajdonú víziközmű-szolgáltatók, illetve víziközműrendszerek felett gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket. A víziközmű-szolgáltatási ágazatban felmerülő problémák megoldása érdekében elkészült a kormány nemzeti víziközmű-közszolgáltatási stratégiája is. A stratégia célja a teljes víziközmű-szektor problémáinak rövid, közép-, valamint hosszú távú orvoslása, melynek kialakítása során figyelembe vették az ágazat szereplőinek a javaslatait is.
Sok munka áll még előttünk ezen a területen. A célunk a fenntartható víziközmű-szolgáltatás biztosítása. A mostani törvényjavaslat egy lépést tesz ebbe az irányba, elsősorban felügyeleti, szabályozási és ellenőrzési területeken, ezért a KDNP-frakció támogatni fogja a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)