DR. KOMÁROMI ZOLTÁN, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Lassan megszokom, hogy a kormány, akár egy drága étterem szakácsai, évszaktól függetlenül képes salátát, salátatörvényt benyújtani. Ezekben a jogi salátákban nemritkán vannak észszerű, szakmailag korrekt javaslatok, mint például ebben a javaslatban a lőfegyvertartási engedély kiadásakor az EESZT jogosult használata, viszont vannak olyanok, amelyek egy korábbi, elhibázott törvénynek a korrekcióját jelentik, ezeket viszont lehet, hogy már nem is kellett volna elkövetni. Erre példa: a személyes közreműködők alkalmazását nem tiltják meg, viszont érvényben tartják az ezt szabályozó fő utasítást, amelyben viszont korlátozzák a személyes közreműködőknek kifizethető illetmény összegét, és így a részfoglalkoztatásban alkalmazottaknál teljesen beszűkül az adott intézmény mozgástere.
Ezek a saláták abban segítik a kormánypártokat, hogy számos, össze nem tartozó szabályt egy füst alatt átvigyenek a parlamenten, majd később azzal vádolják meg az ellenzéket, hogy a saláta egy meghatározott részszabályozására nemet mondtak. Ehhez persze hozzátartozik az a rítus is, hogy az ellenzék által benyújtott módosító javaslatokat, függetlenül azok szakmai, illetve végrehajthatósági értékeitől, könyörtelenül és gyakran észszerűtlenül leszavazzák.
(A jegyzői székben Dócs Dávidot Berki Sándor váltja fel.)
Most is erről van szó. Ez a saláta 22 levélből áll, és nem nagyon lesz alkalmas arra, hogy az egészségügy jelen problémáinak fontosabb és nagyobbik részét megoldja.
Álmából felkeltve valamennyi, egészségügyben dolgozó vagy beteg válaszolni tud arra a kérdésre, hogy milyen problémákkal küszködik a mai egészségügy. Soroljam? Elsősorban az egészségügyi szakdolgozók és a nem egészségügyi végzettségű szakemberek évek óta halogatott béremelése; a háziorvosi korfa jobbra tolódása, és a betöltetlen házi- és fogorvosi praxisok egyre gyorsabb ütemben növekvő száma; a háziorvosok hatáskörének évek óta halogatott növelése; a praxisközösségekben végzett prevenciós és gondozási tevékenység normális finanszírozása; a praxisközösségek által alkalmazott pluszszakemberek finanszírozása; az egyre gyorsuló kórházi adósságok kezelése; az önkormányzati szakrendelők fenyegető államosítása; az egészségügyi szolgálati jogviszony tapasztalatai nyomán kialakult anomáliák kivédése; a városi kórházak egyre gyorsuló szakemberhiányának kezelése, ezáltal azok biztonságos működésének a biztosítása; az OMSZ humánerőforrás-problémáinak megoldása; a mentődolgozók tisztességes bérezése; az egyre növekvő számú gyógyszerhiány kezelése; a kisebb településeken tapasztalható patikabezárások megállítása és visszafordítása.
(14.00)
Ezeken a problémákon milyen módon segít ez a törvényjavaslat? Én úgy látom, hogy semennyire. A jelentős hiányok, működési zavarok tekintetében ez a törvényjavaslat sem hozott semmilyen áttörést. Ha az egészségügyi ellátórendszerünk ilyen recsegve-ropogva működik, akkor mitől várhatjuk, hogy a magyar emberek egészségügyi állapota javuljon?
Az államtitkár úr expozéja is megerősített engem abban, hogy ez a törvényjavaslat csak kapirgálja a valódi problémákat, a felszínt, inkább technikai kérdéseket tárgyal. Nézzük sorra, hogy milyen, véleményem szerint elfogadhatatlan téziseket találunk ebben a törvényjavaslatban!
Az egészségügyi államigazgatási szerv által vezetett nyilvántartás sokkal összetettebb és alaposabb lesz a korábbiakhoz képest. Rendőri logika, régi szovjet rajzfilm: „Mindent tudni akarok!” Pillanat! (Nacsa Lőrinc: Kérjük a DK osztályát, hozzák be újra a szöveget!) Tessék? (Az elnök megkocogtatja a csengőt.) Bocsánat, csak összekevertem a papírokat.
A vállalkozásokról, az orvosokról még részletesebb, még pontosabb adatok kerülnek immár nem kartotékokra, hanem elektronikus adatbázisba, de nem látom benne azt a szándékot sem, hogy egy dokumentumot csak egyszer, egy helyen kelljen regisztrálni, a többi hivatal ezt átvenné, tehát a bürokrácia nemhogy csökken, és az ügyfél dolga sem egyszerűsödik. Ennek legalábbis a nyomát sem látom ebben a törvényjavaslatban.
Viszont vannak benne elképesztő dolgok. Az egészségügyi hatóság nyilván fogja tartani az egészségügyi alapellátásban finanszírozási szerződést kötő egészségügyi szolgáltatók esetén az ügyeletben való részvételre vonatkozó adatokat. Az intézményekben dolgozó szakemberek esetében naprakészen rögzítik és nyilvántartják az önként vállalt többletmunka tényét, illetve az önként vállalt többletmunka havi óraszámát.
Nyilvántartják az alapellátásban a rendelkezésre állási időt napi bontásban. Ez utóbbi az egészségügyi alapellátásban értelmezhetetlen, hiszen körülbelül húsz éve kikerült az alapellátást szabályozó jogszabályokból is, csak az NNK ragaszkodik hozzá görcsösen még most is, a működési engedély kiadása kapcsán; ideje lenne kivezetni ebből a törvényből is. Egyébként a munka törvénykönyve szerint a rendelkezésre állási kötelezettség teljesítése készenlét vagy ügyelet formájában valósul meg, ezt a 41/2003-as ESZCSM-rendelet végül is megszüntette.
Az egészségügyi hatóság számára naprakész adatok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy az adott egészségügyi szolgáltató praxisjoggal rendelkező orvosa részt vesze az egészségügyi alapellátási ügyeletben vagy nem. Ez is alapja lehet például a működési engedély visszavonásának, amivel jó néhány járási tiszti főorvos egyébként írásban fenyegette meg a Győr-Sopron megyei és Szabolcs-Szatmár megyei háziorvos kollégákat.
Mi indokolja ezt a szabályozást? Végül is alig 700 háziorvos hiányzik jelenleg az ellátórendszerből, alig 935 ezer ember lakik olyan településen, ahol nincs háziorvos, közülük egyébként alig 186 ezer a gyerek. A hatóságnak nagyon szigorúnak kell lennie, hiszen a jelenleg az alapellátásban dolgozó 5636 háziorvosnak csupán 37,5 százaléka, vagyis 2119 kolléga töltötte be a 65. életévét, és közülük csak 1117 elmúlt 70 éves is. Ezeknél már csak az aggasztóbb, hogy a KSH adatai szerint 12 év alatt több mint 700 háziorvosi körzet megszűnt, leggyakrabban azért, mert az eltávozott háziorvos helyett évekig nem találtak újat. Ezeknek a feladatait természetesen a pályán maradó többieknek kellett átvállalni.
Más: ugyancsak nyilván akarják tartani az egészségügyi szolgáltatók által az egészségügyi szolgáltatás végzéséhez biztosított gép-műszereket típus, gyártmány, gyártási év és gyártási szám szerint. Mivel az ágazati szabályozásban egyre gyakrabban felfedezhető az, hogy az államigazgatás szervei egyik napról a másikra megszüntetnek addig működő egészségügyi intézményeket, illetve azok részlegeit, felmerül a kérdés, hogy ha az egészségügyi hatóság által vezetett nyilvántartás ilyen részletes információkkal bír az egészségügyi szolgáltatás végzéséhez biztosított gépekről, műszerekről, akkor ez nem teremtie meg annak a lehetőségét, hogy az egészségügyi hatóság a későbbiekben felülbírálja egy korábban kiadott engedélyét, és ha egyszer úgy ítéli meg, hogy az adott egészségügyi szolgáltató műszerparkja már nem felel meg az esetleg időközben módosított szabályoknak, akkor ez alapját képezheti az adott intézmény vagy részleg működése korlátozásának, esetleg felfüggesztésének is.
Ez annak a fényében igazán unikális, hogy ugyanez a hatóság az elmúlt évek gyakorlatát tekintve elég sok intézmény ideiglenes működési engedélyezését folyamatosan hosszabbítgatja, olyan esetekben is, amikor az adott szolgáltató a minimumfeltételek tekintetében jól láthatóan nem felel meg sem a személyi, sem a tárgyi feltételeknek.
Nyilván lesznek tartva a mentési, valamint betegszállítást végző egészségügyi szolgáltatók járművei is, nem akárhogyan: forgalmi rendszám, forgalmi engedély száma, gépjármű gyártmánya, típusa, gyártásának időpontja. Csendesen megjegyzem, időnként most is döcög az NNK nyilvántartási rendszere. Hogyan fogja bírni ezt az irdatlan többletmunkát, még akkor is, hogyha ez elektronikusan történik? Vagy nem neki van szüksége ezekre az adatokra, hanem a Belügyminisztériumnak? Az emberben mindig mocorog a kisördög.
Az államigazgatás számos területén az elmúlt években létrejött az úgynevezett egyablakos ügyintézés. Ennek ebben a törvényjavaslatban nyomát sem látom (Nacsa Lőrinc: Ez nem erről szól!), sőt néhány logikai bukfencet is felfedeztem benne.
A közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatóknak a finanszírozási szerződésük megkötéséhez számos dokumentum mellett csatolniuk kell az NNK által kiadott működési engedélyt is. Igen ám, de akkor a működési engedély megszerzésénél, vagyis ez előtt hogyan tudják ebben az engedélyben szerepeltetni az egészségbiztosítási szervvel kötött finanszírozási szerződés egészségbiztosítási szerv által kiadott kódját? Ez egy rejtély.
Említettem már az ágazatban foglalkoztatott személyes közreműködőkre vonatkozó javaslatot. Kérdés az, hogy ezen korlátozás ellenére lehete további közreműködői szerződést kötni. Úgy tűnik, igen, hiszen a törvényjavaslat szerint személyes közreműködő személynek, illetve szervezetnek nem kell működési engedélyt kérni, elegendő az adott személy vagy szervezet hatósági nyilvántartásba vétele. Ennek feltétele továbbra is az, hogy az adott személy vagy szervezet a tevékenységét személyes közreműködői szerződés alapján úgy nyújtja, hogy kizárólag az egészségügyi szolgáltatás személyi feltételeit biztosítja, a közreműködésre kizárólag személyes szolgáltatás nyújtásával kerül sor egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozás tagjaként, avagy munkaviszonyban, illetve egyéni cég tagjaként.
Fontos szabály azonban, hogy be kell tartani a személyes közreműködő engedélyezésével kapcsolatos eljárásról és személyes közreműködőt megillető díjazásról szóló OKFŐ-utasítást. Akkor viszont mi értelme? Hiszen a díjazás alapja nem a jelenlegi vagy a mindenkori szakorvosi bértábla, hanem a 2021. december 31-én hatályos illetmény. Akkor ez nem fogja segíteni a kisebb betegellátó intézményeket, melyek működését a jövőben is, akárcsak eddig, részfoglalkozású, illetve nyugdíjas szakemberekkel lehetett biztosítani.
(14.10)
Érdemes lenne elgondolkodni arról, hogy mennyire segítené például a sportorvosi hálózat, illetve kisebb intézmények foglalkozás-egészségügyi ellátását az, ha az ott dolgozó személyes közreműködők az aktuális bértételeket számlázhatnák ki a tevékenységüket igénybe vevő intézményeknek, és nem kellene ehhez egészségügyi szolgálatijogviszony-szerződést kötni az adott intézménnyel, például az Országos Sportegészségügyi Intézettel. Persze ez azt jelentené, ez csak úgy működne, hogyha a NEAK az egészségügyi szolgálati jogviszonyhoz hasonlóan biztosítaná a bértámogatást, az adott szakembernek a korábbi élettapasztalatára, illetve az eltöltött éveire tekintettel.
Fura, hogy a tervezet felhatalmazza az egészségbiztosításért felelős minisztert arra, hogy rendeletben határozza meg a háziorvosi és fogorvosi indikátorrendszerre vonatkozó részletes szabályokat, egyes indikátorok meghatározását és a háziorvosok és fogorvosok gyógyító-megelőző tevékenységének értékelési módszerét és az ennek alapjául szolgáló célértékeket, miközben a működési keretek szabályozása továbbra is kormányrendelettel működik. Véleményem szerint a jelenleg is revízió, illetve szupervízió alatt álló indikátorrendszer kidolgozását és bevezetésének feltételeit az adott érintett szakmacsoport bevonásával célszerű elvégezni úgy hallom, ez folyik , később viszont a megszokott módon, a 43/1999. kormányrendeletbe kellene beleilleszteni, hiszen ott van a helye.
A törvénytervezet nem tud elvonatkoztatni a jelenlegi NNK-gyakorlattól sem, amely a területi ellátási kötelezettség megállapításánál nem az adott terület valós szükségletéhez igazítaná az ellátó intézet kapacitását, hanem fejre állítva ezt a logikát az egészségügyi szolgáltatók szakellátási kapacitásaihoz rendeli hozzá az ellátási területeket. Így jöhet létre az a paradox állapot, hogy a terézvárosi pszichiátriai fekvőbetegek ellátására a pomázi Gálfi Béla Nonprofit Kft. van kijelölve 27 kilométer, tömegközlekedéssel 45 perc ahelyett, hogy a Terézvárosi Egészségügyi Szolgálat Csengery utcai rendelőjétől alig egy kilométerre, gyalog 12 percre levő Péterfy Sándor utcai pszichiátriai osztályra juttatnák be a betegeket.
Mindent összevéve én úgy látom, hogy ez egy nagyon gyorsan összelapátolt saláta, nem ad választ az igazi kérdésekre. Van még néhány kérdésem feltüntetve, ezeket majd rendes hozzászólás kapcsán szeretném elmondani. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a DK és a Jobbik soraiban.)