VARGA ZOLTÁN (DK): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Nem olyan régen találkoztunk, így ott folytatjuk a diskurzust, ahol múltkor a Népjóléti Bizottság ülésén abbahagytuk.

Az ember végigrágja magát egy ilyen salátatörvényen és kialakul benne egy emóció, így bennem is kialakult egy, illetve nem is egy, hanem több is. Valójában arra gondoltam, hogy ennek a salátatörvénynek egy teljesen más címet is lehetne adni, például azt, hogy az egészségügy lerablása, az orvosok és az egészségügyi szakemberek elüldözése a hideg tavasz ellenére is zavartalanul folyik. Aránytalanul és érdemtelenül kevés szó esett most, az előterjesztés vitájában arról a tényről, hogy fél tucat kórházat és azok 25 darab ingatlanát bízná a jövőben a vagyonkezelő alapítvány által fenntartott egyetemekre a kormány.

Tehát ha a sorok mögé nézünk, elmondhatjuk, hogy a kormány újabb jelentős vagyont játszik át a törvényben, így hat, eddig állami fenntartású és külön költségvetésű szervként működő vidéki kórház fenntartói joga, valamint azon kórházak ingatlanai kerülnek át három egyetemhez és áttételesen az egyetemeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz a nyár közepén. Azt szinte már mondanom sem kell, hogy az intézmények fenntartói jogának átadásával együtt a kapcsolódó ingó vagyonelemeket, sőt ingatlanokat is ingyenesen kapják meg az egyetemeket működtető alapítványok, az új fenntartó egyetemek lesznek az esetleges hatósági engedélyek jogosultjai is, mint ahogy a kapcsolódó EU-s projektek jogai és kötelezettségei is őket fogják majd terhelni.

Az indoklás szerint, amit olvashatunk az előttünk fekvő salátatörvényben, erre a lépésre az egészségügyi irányítás egységessége miatt kerül sor. Na, de mindannyian tudjuk, hogy ez nem így van, mert valójában ez nem más, tisztelt hölgyeim és uraim, mint az állami közösségi vagyon újabb nyílt és gátlástalan magánkézbe történő átjátszása, ez nem más, mint a NER párhuzamos állama kiépítésének folytatása. (Nacsa Lőrinc: Jaj istenem!) Látom, hogy mosolyog, államtitkár úr. Az a helyzet, hogy nagyon kevesen mosolyognak már az országban ezeken a történéseken, de úgy látom, hogy önök még ezek számát gyarapítják mégis, pedig egyenesen megdöbbentő az, hogy miközben az egészségügyi kormányzat nyílt háborút hirdetett a legnagyobb orvosszakmai szervezettel szemben, aközben mi, magyarok hullunk, mint a legyek.

Alapvető alapellátási hiányosságokat nem tud és nem is akar a kormány nemhogy megoldani, de úgy látom, időnként észrevenni sem, miközben  és erről szó volt a Népjóléti Bizottság ülésén is, de muszáj erről beszélnem  már a Kásler Miklós által jegyzett, 2018-ban megszövegezett magyar nemzeti rákellenes program is elismerte, hogy az egészségügy kudarcban van, hogy nemcsak az EU-ban, de az OECD-országok között is nálunk hal meg arányaiban a legtöbb, évente 32-33 ezer ember rákban. Látjuk, és talán államtitkár úr is elismerte, hogy ez a rákhelyzet az elmúlt években sokat nem javult az országban. A gyógykezelésre szorulók száma 12 év alatt a férfiaknál hatezerrel, a nőknél pedig nyolcezerrel nőtt, ami a bőrdaganatokat leszámítva a férfiaknál főleg a tüdő-, nőknél pedig főleg a mellrákot jelenti, de az elmúlt másfél évtizedben a nőknél is másfészeresére nőtt például a tüdőrákosok száma. Ahogy ezt mondtam önnek államtitkár úr a bizottsági ülésen is, a dokumentum szerint  tehát ezt nem mi mondjuk, az ellenzék politikusai, hanem az önök által megszövegezett, létrehozott magyar nemzeti rákellenes programban szerepel , ha nem fektetnek elég nagy hangsúlyt a megelőzésre, a következő években minden ezer fiú újszülöttből 313, ugyanennyi lányból pedig 149 rosszindulatú daganat miatt nem fogja megélni majd a 75 éves életkort.

Elképesztő, hogy miközben a kormányzat  és ez itt is elhangzott már  tagadja a várólisták tényét és a kormányzat szerint, aki azt állítja, hogy a várólisták léteznek, az nem a nagy egészet nézi, egyszerűen nem látja helyesen a dolgokat, a tények cáfolják mindezt. Ezeket a sokkoló adatokat, tényeket a NEAK éppen most hozta nyilvánosságra, erről éppen most beszélt az előttem felszólaló képviselő úr is. Nem akarom megismételni, de ezek tények.

(15.20)

És ez nem attól függ vagy azon múlik, hogy egy orvosnál sokkal többen állnak sorba a betegek, mint a kollégájánál. Ezek olyan mértékű számok, amiket nem lehet ezzel megmagyarázni.

Valljuk be, hogy az egészségügy nagyon régóta nagyon rossz helyzetben van. Az elmúlt tíz évben egyre csak romlott egyrészt a magyar emberek egészségügyi állapota, és nyilvánvaló módon mindez azért következhetett be, mert romlott a magyar egészségügy helyzete is. Ha úgy tetszik, az Orbán-kormány alatt a magyar egészségügy a végnapjait éli. Mindezek ellenére, hogy ezt önöknek is tisztán kell látnia, mint ahogy látja ezt mindenki, és nem az a baj, hogy ezt mi látjuk itt a parlamentben, hanem leginkább azok a tízezrek, százezrek, akik naponta kétségbeesetten próbálnak bejutni valami váróterembe, hogy hátha eljutnak egyszer egy orvoshoz, vagy kétségbeesetten próbálnak telefonálni egyáltalán, hogy legyen már valaki, aki felveszi és egy időpontot ad nekik, de ezek az időpontok általában nem holnapra, holnaputánra, hanem sok esetben évek múlva vagy hónapok múlva szólnak, nos, ők mondják ezt, érzik ezt, hogy itt ez van.

De hát, ehhez képest mit látunk? Hogy a salátatörvényben Pintér Sándor belügyminiszter valami megmagyarázhatatlan oknál fogva inkább az orvosi esztétika irányainak meghatározását gondolja a legfontosabb problémának a széthulló egészségügyben. Szerintem ez a dráma, és ezen olyan sokat nem lehet nevetni.

Az pedig már, azt mondom, hogy bőven a mélydiktatúra világát idézi, hogy még részletesebb és pontosabb adatokat gyűjthetnek  a javaslat elfogadása után persze  az egészségügyi hatóságok az orvosokról, így például arról, és erről is volt már itt szó, hogy a praxisjoggal rendelkezők részt veszneke az új ügyeleti rendszerben, valamint az általuk gyógyításhoz használt gépek milyen korúak és esetleg milyen minőségűek.

Tisztelt Parlament! Tisztelt Kormánypárti Képviselők! Lehet, hogy önök nem így gondolják, de a magyar társadalom java ezt így látja, hogy az, ami itt most történik az egészségügyben, nem más, mint dráma. Ez egy szürreális színjáték, egy szürreális, beteg kormányzás színjátéka, és ez tényleg dráma. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a DK soraiból.)