DR. TAKÁCS PÉTER belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon sok hozzászólás elhangzott, van, amire személy szerint is fogok válaszolni, és van, amire próbálok összevontan.

Pesti Imre képviselő úrnak köszönöm a támogatást. A halottvizsgálat gyakorlatával kapcsolatban mondom, hogy a mentőtiszt a halál tényét most is megállapíthatja. Itt az újdonság az, hogy nyilatkozhat a halál természetes vagy nem természetes voltáról, és többek között főleg közterületi halottnál, ahol kettő órán belül meg kell történnie a helyszíni halottszemlének, nyilatkozhat arról, hogy a helyszínen tartja indokoltnak a halottszemlét, vagy el lehet szállítani a holttestet.

Komáromi Zoltán képviselő úr a salátaformát kifogásolja, meg többen is kifogásolták a salátaformát. Decemberben hoztunk egy elég nagyívű, egészségügyi ellátórendszert megerősítő törvénycsomagot. Itt, a Házban volt részem egy 18,5 órás vitában, annak nagyjából a felét én vittem a Belügyminisztériumtól, tehát viszonylag sűrűn előfordulok itt. Az tartalmazta a főbb irányokat, a csapásirányokat.

Ezt a mostani törvényjavaslatot nem véletlenül hívjuk törvénysalátának, számtalan olyan kisebb módosítanivaló van a magyar egészségügy szabályozásában, ami abból adódik, hogy ez egész egyszerűen nem egy monolit és kőbe vésett rendszer, ugyanis a dolgok változnak. Az orvostudomány fejlődik, az egészségügyi szolgáltatási tér fejlődik, egyre nagyobb szintet ölt a digitalizáció, egyre inkább próbáljuk mind az ellátórendszer résztvevőinek, akik a szolgáltatói oldalon vannak, mind pedig a betegeknek az elektronikus, okostelefon-használat, számítógéphasználat terén kialakuló skilljeit kihasználni, és így közelebb vinni hozzájuk, transzparensebbé tenni a magyar egészségügyet.

Többen kifogásolták, hogy számos lényeges elemet nem találnak meg a mostani törvénysalátában. Kérem szépen, erre egyszerű magyarázat van: ide, az Országgyűlés elé azokat a kérdéseket hozzuk, amelyek törvényi szintű szabályozást igényelnek, alacsonyabb jogszabályi hierarchiában való szabályozásokat majd kormányrendeletben meg miniszteri rendeletben fogunk megtenni.

Ilyen egyébként az egészségügyi szakdolgozók és az egészségügyben dolgozók béremelése is. Erről a kormány már döntött, tehát kétlépcsős béremelés lesz a szakdolgozóknál, az első lépcsőre az idén júliusban kerül sor, a második lépésre pedig jövő márciusban. Ez egyéni szintre vetítve 50 százalékot meghaladó alapbéremelés lesz a szakdolgozóknál, ami a legnagyobb mértékű emelés alig több mint egy év alatt a rendszerváltás óta. De ugyanitt előjöttek a kistelepülések gyógyszertárai, a szakdolgozói kompetenciák bővítése, ezek mind-mind alacsonyabb szintű jogszabályba valók, ezért nem tartalmazza most a törvényjavaslat.

Az egészségügyi szolgáltatókra vonatkozó adatok elektronikus nyilvántartása pedig  többeknek mondom  a betegbiztonság javítását szolgálja. Lehet rendőrállamozni, de ezeket az adatokat eddig is tároltuk, csak éppen a járási hivatalok szintjén. Most az egészségügyi igazgatás elektronikus nyilvántartó rendszerének fejlesztése során, amibe egyébként nagyon sok uniós és hazai forrás ment, eljutottunk arra a szintre, hogy ezeket az adatbázisokat országos szinten is elérhetővé, láthatóvá és transzparenssé tudjuk tenni.

Ügyeletben részt vesze az orvos? Tárolta eddig a járási hivatal. Egy fontos mozzanatra hívom föl még a tisztelt képviselő asszonyok és urak figyelmét, hogy eddig az ügyeleti ellátást egy nagyon széttagolt rendszerben, körülbelül 300, helyileg szerveződő, legtöbbször ügyeletszervezésre specializálódott cég keretein belül láttuk el. Láttuk, hogy ez nem jó, ezt szerveztük át, országos hatáskörű szerv kapta meg az ügyeletszervezést, hogy az ország minden lakosa számára javítsuk a hozzáférés esélyét. Innentől kezdve országos nyilvántartásra van szükség, hiszen az NNK mint országos hatáskörű szerv adja ki az országos hatáskörű ügyeletszervező állami nonprofit cégnek, az Országos Mentőszolgálatnak az ügyeletszervezéshez szükséges jogosultságokat és engedélyeket.

Sajnos, megint többször elhangzottak olyan valótlan állítások, csúsztatások, amiket a korábbi egészségügyi törvény vitája során már tételesen cáfoltunk. Én sajnálom, hogy ezek mindig előjönnek, hogy 900 ezer ember alapellátás nélkül van, ezek egyszerűen nem igazak. A betöltetlen körzetekről szintén tudjuk, hogy a túlnyomó többsége, több mint a 70 százaléka ezer fő alatti, létre sem jöhetett volna a mai szabályozási környezetben, hiszen a szakma egyértelmű véleménye, hogy 1200 fő az a minimum lakosságszám, amit egy-egy körzetben szervezni kéne. De ezek a csúsztatások újra és újra elhangzanak.

Az, hogy egyébként a járművekre vonatkozó, a mentőautókra és a betegszállító járművekre vonatkozó alapadatokkal tisztában kell lenni, az meg szerintem a hatóság által elvárható követelmény, hogy ha a jogszabály azt írja elő, hogy iksz évnél nem lehet idősebb egy mentésre vagy betegszállításra használt jármű, akkor ne kelljen másik társhatósághoz fordulni, hanem legyen olyan adat, amit elektronikusan tárolnak, és adott esetben az azonnal előhívható. Ez egyébként az egyablakos ügyintézést is segíti.

(15.50)

Az egyablakos ügyintézéssel kapcsolatban pedig azt mondom, hogy itt nincsen a Komáromi képviselő úr által felvetett hurok, ugyanis a szolgáltatónak, akihez a kolléga elmegy dolgozni, már van NEAK-azonosítója. Hogy a kolléga annak a szolgáltatónak az adott telephelyére kaphasson működési engedélyt, oda kéri az OTH a NEAK-azonosítót, ami szerintem egyébként rendben van, hiszen a szolgáltató permanensen ott van. Tehát a János Kórház nem mászott odébb az elmúlt 130 évben, van egy NEAK-azonosítója, ha én a János Kórházban szeretnék dolgozni és működési engedélyt váltani, akkor azt oda kérem.

A finanszírozással kapcsolatban abban semmi különlegesség nincs  és ezt Szabadi képviselő úrnak is mondom , hogy kormányrendeleti szinten szabályozzuk a finanszírozás kérdéseit, ez a 43/1999-es kormányrendelet, tehát nem újdonság, hogy immár több mint 20 éve kormányrendeleti formában szabályozunk, mert előtte is úgy volt, sőt gyakorlatilag amióta 25 éve  sőt már több is  behoztuk a társadalombiztosítási finanszírozást, azóta ezt kormányrendelet szabályozza. A részletszabályok pedig a NEAK finanszírozási szabálykönyvében vannak, tehát ugyanaz lesz az indikátorrendszernél, mint ami a szakellátásban van. Ami a szakellátásban a hbcs, annak a fő definíciói bent vannak a finanszírozási kormányrendeletben, a szabálykönyv pedig, hogy hogy kell a hbcs alá sorolni az egyes beküldött BNO-kat és az orvosi tevékenységet jelölő OENO-kat, azt egy miniszteri szintű szabályzat, a NEAK finanszírozási szabálykönyve tartalmazta eddig is, tehát itt szintén ugyanezt a szabályozási technikát követjük.

Nacsa Lőrinc képviselő úrnak köszönöm, hogy kiemelte a lényeget. Itt már részben én is utaltam rá, hogy törvényi szintre a törvényi szintű szabályozást igénylő esetek kerülnek.

Gurmai Zita képviselő asszonynak is mondom, hogy ez nem reformkoncepció, hanem az ellátórendszer szabályozását a mindennapi élethez szükségszerűen igazító törvénysaláta-csomag.

Nagyon sokan várólistáztak az ellenzéki képviselők között, ebből, gondolom, próbálnak politikai terméket csinálni. Gurmai képviselő asszonynak is mondom, hogy most könnyű a várólistára hivatkozni, mert nálunk van  ugye, az ő kormányzásuk idején nem volt. Mi ezt a várólista-, központi várólista-vezetést 2013-ban kezdtük, addig kockás füzet volt, kórházi kockás füzet, teljes átláthatatlanság, és ki tudja, hogy ezekben a kockás füzetekben ki és hogyan került előre  erre most nagyon szigorú szabályok vannak. Azért kell a központi várólistát vezetni, hogy átlátható és transzparens legyen, és ne kerülhessen sor arra, hogy valaki, mondjuk, ellenszolgáltatás esetén vagy ellenszolgáltatásért cserébe előz ezeken a várólistákon. Egyébként nem 13, hanem 22 lista van jelenleg, mert a szabályozásunk olyan szigorú, hogy minden egyes intézménynek, ahol a várakozási idő egy adott műtéttípusra a 60 napot meghaladja  a 60 napot meghaladja! , kötelező várólistát vezetnie.

Csak összehasonlításképpen, mert többen kiemelték a szürkehályog- és csípőprotézis-adatokat, én is hadd mondjak ezzel kapcsolatban egy-két adatot! Először is, ugye, amikor ’13-ban elkezdtük a várólisták központi vezetését, előtte, ’12 júliusában rögzítettük a kórházi kockás füzetekben lévő, teljesen ellenőrizhetetlen és egyáltalán nem transzparens számokat. Kérem szépen, 70 170 ember volt ezekben a kockás füzetekben a szocialista kormányzás idején. Most, amikor túl vagyunk egy nagyon súlyos világjárványon, amely egyébként Európában mindenhol megnyújtotta a várakozási időket, most tartunk 39 ezer embernél. Kétszer annyian voltak tehát a szocialista kormányzás idején várólistán intranszparens módon, mint nálunk transzparensen (Dr. Lukács László György: Elmentek a magánegészségügybe!), mint nálunk transzparensen. A magánegészségügyre is ki fogok térni.

Néhány szám. Szürkehályog: szürkehályogműtétre 28 600-an vártak a szocialista kormány idején, ezt a számot nekünk egyébként 8 ezer környékére sikerült levinni ’19-re, és most 12 600-an várnak. Csípőprotézisre a szocialista kormány idején 11 ezren vártak, most, egy nagyon súlyos járványhullám után várnak rá 7,7 ezren. Az átlagos várakozási idő a szürkehályog esetén, amikor kezdtük a várólistaprogramot, 90 nap volt, ezt egyébként nagyon radikálisan sikerült ’19-re lecsökkenteni, és most is csak 50 nap  most is csak 50 nap! , tehát feleannyi, mint amennyit a szocialista kormányok idején kellett várni rá. A csípőprotézisnél ugyanez a két szám 180 nap, illetve 115 nap. Tehát jobban állunk, mint amikor az egészségügyi területen ezt a rendcsinálást megkezdtük.

És tegyünk egy nemzetközi kitekintést is! Az OECD legfrissebb adatai alapján szürkehályogműtétre jelenleg Olaszországban 53 napot kell várni, nálunk, ugye, mondtam, hogy 50-et, Dániában 60-at, Svédországban 65,5-öt, az Egyesült Királyságban 84-et, Spanyolországban 107,7-et, Lengyelországban 118-at. A csípőprotézisnél ugyanezek a számok: Hollandiában 75,8, Finnországban 83,1, Magyarországon az előbb említett 115 nap, az Egyesült Királyságban 118, Svédországban 133, Portugáliában 154, Norvégiában 170. Lehet tehát próbálkozni politikaitermék-generálással, csak hogyha a számok szikárságát nézzük, és a tényeket, akkor abból nem önök jönnek ki jól, hanem mi. Ez a helyzet.

A köz- és magánellátás szétválasztása és a transzparencia a beteg érdeke. Akármennyire is próbáljuk tehát azt sulykolni, hogy ez a beteg számára hátrányos, ez, kérem szépen, a beteg számára előnyös. Most egyébként egy pontosítás is bekerült, mivel kaptunk vissza szakmai szervezetektől jelzést, hogy ha évekkel korábban volt valaki valakinek a betege, ott tegyünk egy disztinkciót, hogy egyáltalán mennyi az az időszak, amikor még a köz- és a magánellátás valamilyen szempontból összekeveredhet, és itt egy szakmai konszenzus alakult ki azzal kapcsolatban, hogy húzzunk meg egy vonalat, és egy bizonyos időszak utáni ellátási azonosságokat már ne vegyünk figyelembe.

Vény nélkül kiadott gyógyszerre eddig sem lehetett támogatást kérni, az nem támogatott termék. Tehát most ezzel riogatni a választópolgárokat nem célszerű, és egyébként pedig egy komoly csúsztatás. A helyzet az, hogy azért kell egyedi méltányossághoz orvosi vény, mert orvosi rendelvény, orvosi szakvélemény kell hozzá.

A magánegészségügy irányába toljuk a betegellátást, mondják többen, köztük Lukács László György képviselő úr. Hadd mondjak ezzel kapcsolatban is néhány olyan számot, ami lefesti a helyzetet! A magánegészségügy részesedése az ellátási események számát tekintve járóbetegben az ellátási események 12 százaléka, ennek több mint az egyharmadát teszik ki a magán-mikrobiológiai laborokban elvégzett PCR-vizsgálatok az elmúlt két évben, tehát ennek az egyharmada magán-PCR, magán-PCR. Ez tehát azt jelenti, hogy a járóbeteg-ellátási események körülbelül 8 százaléka történik magánellátónál. A fekvőbeteg-ellátásnál ez sokkal kevesebb, az egynapos sebészeti esetekkel együtt is 4 százalék a magánellátás részesedése, az ellátási események 96 százaléka az állami egészségügyben történik, és hogyha kivesszük az egynapos sebészetet, akkor ennek körülbelül a fele, tehát körülbelül a fekvőbetegeseteknek a 2 százaléka, amit magánellátás keretében vesz igénybe a lakosság, a 98 százalékát a magyar állam látja el, függetlenül attól, hogy önök mit állítanak.

Egyszerre követelnek méretgazdaságosságot és állítják példaként az erőn felül teljesítő önkormányzatokat, amelyek egy-egy településre elvisznek adott esetben olyan ellátást is, amelyet, mondjuk, ott a lakosság mérete nem indokol.

Tájékoztatásként jegyzem meg, hogy a szintén felvetett és idecitált Boston Consulting anyaga egy a sok döntés-előkészítő anyag közül, ezt önök misztifikálhatják. 8-10 ilyen anyagból dolgoztunk, amit például a Boston Consulting is beadott. Ez egy döntés-előkészítő anyag egy nemzetközi, ellátásszervezésben egyébként járatos cégtől, amely nem tükrözi a kormány véleményét, merthogy a kormány kiválasztja azokból az anyagokból azokat a megoldási javaslatokat, amelyeket itt, Magyarországon a jelen szociális, társadalmi és gazdasági körülmények között megvalósíthatónak látunk.

(16.00)

Én örülök, hogy képviselő úr a digitalizáció nagy barátja. Ebben ezek szerint hasonlítunk. A digitális adatok elemzése kapcsán nagy örömmel értesíthetem, hogy 2015-16 óta azért elég sok idő eltelt, például 2017-ben létrejött az EESZT, és ennek egyre több modulja az, ami strukturált adatokat szolgáltat. Szerencsére erre tudtunk már a Covid-járvány idején is alapozni, amikor is napi online adatszolgáltatás keretében pontosan tudtuk, hogy melyik kórházban mekkora intenzív Covid- és nem Covid-kapacitás áll szabadon rendelkezésre.

Az önálló minisztériummal kapcsolatos felvetésekre érdemben nem reagálnék, de hát látják, hogy minden egészségügyi témában én képviselem a Belügyminisztériumot. Szerencsére Pintér Sándor belügyminiszter úr elég nagy szabad kezet ad az egészségügyi kérdésekben, úgyhogy bármikor állok szíves rendelkezésükre. De egyébként is a Belügyminisztérium mindig igyekszik nyílt lapokkal játszani. Ezért volt, hogy a decemberi törvény benyújtása előtt meghívtuk a frakciók vezetőit. Én sajnálattal láttam, hogy a DK, a Jobbik és a Momentum ezen a megbeszélésen nem képviseltette magát. Ennyit a konszenzuskeresésről. Remélem, hogy időközben változott a párt álláspontja. (Dr. Lukács László György: És számított volna a véleményünk?)

Szabadi István képviselő úr ismét fölhívja a figyelmem egy kormányhatározatra, ami 2018-ban vagy ’19-ben jelent meg, és tavaly év végén ezt visszavontuk. Azért vontuk vissza, s ezt képviselő úr tudhatja, hiszen böngészte a 43/99-es finanszírozási rendelet tavaly év végi, illetve idén év eleji változásait, amely már tartalmazza azokat az alapelveket, amikre ez a kormányhatározat szólított föl minket. Ezek pedig micsodák?

A fekvőbeteg-finanszírozásban a következő alapelveket kell érvényesíteni. Először is: az ellátandó lakossággal arányos finanszírozás. Magyarul, a kórházi kereteket úgy kell beállítani, hogy minden intézmény megkaphassa azokat a forrásokat, amik az ellátandó lakosság kezeléséhez szükségesek, illetve az egyes ellátási eseményeket értéken kell finanszírozni, összhangban a bekerülési költséggel. Az első lépést ebbe az irányba is megtettük, hiszen ha olvasta a kormányrendeletet, akkor tudja, annak nagy része az OKFŐ jogelődje által öt éve üzemeltetett osztályos kontrollingadatokra épül, tehát a hbcs-kiigazítás úgy történt, hogy öt év tapasztalata alapján tudtunk a kontrolling alapján fedezetet számolni minden egyes szakmában. A következő lépés az esetszintű kontrolling, és ennek a bevezetésére is hat-nyolc mintakórház kiválasztásával, egységes cikk-kör bevezetésével sort fogunk keríteni, várhatóan már az idén második félévtől.

Az EESZT-ből nem tud a beteg törölni. Ez nem véletlen. Olvasási jogosultsága van a betegnek, mert ki kontrollálja azt, hogy adott esetben az ő kezelése szempontjából igenis releváns adatot valaki véletlenül nem töröle úgy, hogy azzal akár később saját magának árt. Tehát ezeknek az adatoknak, az általános adatkezelési betegdokumentációs szabályoknak megfelelően van egy kötelező tárolási ideje. Van olyan dokumentáció, amit mind papíron, mind elektronikusan hetven évig kell tárolni. Ez vagy betegbiztonságot, vagy egészségügyi statisztikát, vagy tudományos kutatási célt szolgál. Az erre feljogosított egészségügyi szolgáltatók, illetve szakigazgatási szervek kell hogy erről gondoskodjanak.

Személyazonosításra alkalmas adatszolgáltatás csak törvényben meghatározott esetekben és keretek között történhet, például kiemelt járványügyi érdek esetén. Erre a Covid-időszak azért szolgáltatott példát, amikor a karantént el kellett rendelni. Magáncélra ilyen adatokat kiadni, eladni minden esetben tilos, ez bűncselekmény. Az EESZT-ben ilyen nem is történik meg. Ha a képviselő úrnak van arról tudomása, hogy bárhol máshol az egészségüggyel kapcsolatos személyes adatot valaki kiadott, eladott az illető hozzájárulása nélkül, én arra biztatom, hogy tegyen feljelentést és segítse a hatóság munkáját.

Szakrendelők. Többen kérdezték, és most kimondottan Kanász-Nagy Máté képviselő úrnak válaszolok, mert a múltkor az utolsó percben elfelejtettem válaszolni. Április 30-áig visszük a kormány elé az erről szóló javaslatunkat. A felmérés megtörtént. Én decemberben arra kértem felhatalmazást az Országgyűléstől, hogy az önkormányzatoktól valós és hiteles könyvelésen alapuló gazdasági adatokat kapjak a szakrendelők működtetéséről. Betegforgalmi adataink a NEAK miatt egyébként voltak. Ezeket a gazdasági adatokat az OKFŐ megkapta, s ezek elemzése zajlik. Egyébként még azt is megkérdezte az OKFŐ az önkormányzatoktól, hogy ki milyen hajlandósággal adná át a szakrendelőit. Ennek az összegzését a Belügyminisztérium elvégzi, április 30-áig pedig a kormány elé benyújtja. Tehát a döntés majd ezután fog megszületni, és ezt a kormány fogja meghozni.

Az egyetemeknek átadott kórházakkal, illetve az ő ingatlanjukkal kapcsolatban megnyugtatnám a tisztelt képviselő asszonyokat és urakat, hogy nem ingyen kapják meg az egyetemek ezeket az ingatlanokat, hanem egy közfeladat ellátásával együtt. Tehát a közfeladat ellátása mellé kapják meg azt az infrastruktúrát, ahol a közfeladatot el tudják látni, tehát ez a közfeladat ellátásának az ellentételezése.

A várólistáról beszéltünk.

Újra előjön az orvoshiány. Bár humánpolitikai intézkedést a törvényjavaslat nem tartalmazott, de hadd tegyem tisztába ezt a kérdést. 2021 és 2022 végi fluktuációs adatok voltak a kezemben. 2021 végéhez képest 2022. december 31-én 1424-gyel több orvos van az állami rendszerben, és 1758-cal több szakdolgozó. Tehát valamit akkor jól csinálunk, ha a kollégák a lábukkal szavazva bejönnek az állami ellátórendszerbe, hiszen az elmúlt évek kormányzati intézkedései ezek szerint perspektívát jelentenek úgy anyagilag, mint szakmailag az egészségügyben dolgozóknak. Erről az útról nem is fogunk letérni, hiszen a szakdolgozói béremelésről már beszéltünk.

A 2019-es és ’20-as GDP-adatokat elemezgethetjük, de egy történelmi léptékű orvosbéremelés történt azóta. Egyébként is számos forrást kapott az egészségügy, még tavalyhoz képest is több mint 200 milliárd forinttal több megy az egészségügyre, 2010-hez képest pedig 1600 milliárd forinttal több. Tehát 1200 milliárdról 2800 milliárdra nőtt az E-alap egészségügyi főösszege, ami önmagáért beszél.

Néhány olyan szakmai javaslattal, amiket Kanász-Nagy Máté képviselő úr fölvetett, mi teljes mértékben egyetértünk, például hogy a várólistákon túl a járóbeteg-előjegyzési listáknál is fontos egy transzparencia. Ezt a célt szolgálja egy EFOP-os fejlesztésünk. Az EESZT keretein belül létrehozzuk az úgynevezett egészségablakot, mindenki a saját mobiltelefonjára telepíthető appon keresztül fog hozzáférni a legfontosabb receptjeihez, beutalóihoz, időpontjaihoz. Ezt a rendszert gyakorlatilag leteszteltük már a Covid-időszakban, ami azt jelenti, hogy minden szakma, minden szakrendelő és minden kórház minden egyes szakrendelésére ki fogjuk nyitni egy éven belül. Az első 30 kórházban április 30-án már futni fog a rendszer, a következő mérföldkő augusztus vége, amikor újabb 40 intézményt kapcsolunk be, és azt szeretnénk, hogy egy éven belül minden 200 óránál nagyobb kapacitással rendelkező szakrendelő bekapcsolódjon.

Varga Zoltán képviselő úrnak mondom, bár már nincs itt, hogy a kormány nem tagadja a várólisták tényét, sőt mi örülünk annak, hogy ezek transzparens módon láthatók, ellentétben az önök kormányzásával, amikor 70 ezer ember volt kórházi kockás füzetekben fölirkálva. Mi örülünk neki, hogy ezt transzparensen és tisztán tudják vállalni, önökkel ellentétben.

Apáti István képviselő úrnak mondanám a következő szolgálati közleményeket. Én bakonyi gyerek vagyok, nem budapesti, s amikor erről beszélgetünk, akkor ezt vegyük figyelembe. Az elmúlt másfél évben háromszor voltam Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Ott egyébként nagyon aranyos emberek élnek, akik azt mondták nekem, hogy maguk ottan Pesten el se tudják képzelni, hogy itt van 30 falu, és még mindig nem lakunk 20 ezren, és 30 kilométer van a két falu között.

(16.10)

Mondtam nekik, hogy maguk meg itt az Alföldön azt nem tudják elképzelni, hogy nálunk a Bakonyban az én falum meg a szomszéd falu között 15 kilométer van, és 46 kilométert megyünk, mert ott van közben egy hegy. Úgyhogy ezekre a földrajzi adottságokra én különösen érzékeny vagyok.

Az ügyeleti ellátórendszert is úgy próbáltuk meg mindenhol kialakítani, hogy a szükségalapú tervezést tudjuk lefolytatni.

És az, hogy délután négytől tízig ott van az orvosi ügyelet, az azt jelenti, hogy a korábbi rendszerhez képest egy jobb elérést biztosítunk. A 1830-as telefonszámon rögtön szakdolgozó veszi fel a telefont és nem egy… (Dr. Apáti István közbeszól.) Képviselő úr, ezt nem mondja komolyan! (Dr. Apáti István: De!) Ezt nem mondja komolyan!