ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Ház! A „meghosszabbítás” ennek a kormánynak az egyik kedvenc szava. Először a kisvasutat akarták meghosszabbítani Bicskéig, azóta pedig a különleges jogrend meghosszabbításában jeleskednek. Többen olvastuk, hallottuk itt a parlamentben is, már 2500 napja van ilyen-olyan különleges jogrend, és most is arra tesznek javaslatot, hogy a nagy sikerre való tekintettel hosszabbítsuk meg ezt a különleges jogrendet.

Beszéljünk őszintén! Ugye, indok mindig van természetesen. Volt, amikor szükséges is volt  a koronavírus-járvány kezdeti időszakában  a különleges jogrend, vagy legalábbis volt benne logika. Aztán önök ezt megszerették. Megszerették azt, hogy még az ilyen, rendkívül fékezett habzású parlamenti vitákban sem szívesen védenek meg egy sor intézkedést, nem szívesen szánják rá azt a néhány órát sem, hogy mégiscsak elmondhassa az ellenzék is, hogy mit tervezne, meg hogy lehessen kérdezni. Jött a Covid-járvány után, arra már mégis kínos lett volna hivatkozni, ugye, Magyarországon tartották fenn legtovább a Covid-járvány miatti rendkívüli jogrendet, miközben, ugye, állítólag rendkívül sikeresek voltak a védekezésben. Persze tudjuk, hogy ez nem igaz, de amikor már erre sem lehetett hivatkozni, akkor a szomszédos országban zajló háborúra kezdtek el hivatkozni, ami kétségkívül egy nagyon súlyos dolog, de azért az nem véletlen, hogy még azokban az országokban sem vezettek be különleges jogrendet, amely országok önök szerint legalábbis sokkal aktívabban vesznek részt, és sokkal aktívabban segítik Ukrajnát, illetve ez valószínűleg tényszerűen is így van, ezt látjuk.

Az a helyzet, hogy önöknek egyszerűen kényelmes ez a megoldás. Szeretnék rögtön javaslatokat is tenni  reméljük, hogy előbb-utóbb véget ér ez a háború , ha véget ér ez a háború, akkor javaslok a Duna magas vízállása, valamint a Duna alacsony vízállása miatti veszélyhelyzetet; tél, ősz, nyár és tavasz miatti veszélyhelyzetet is, már csak azért is, hogy legalább legyen egy kis változatosság.

Az a helyzet, hogy ennek a veszélyhelyzetnek, ennek a jogszabálynak az égadta világon semmi köze sincs sem az egyébként létező fenyegetéshez és veszélyekhez, amelyeket leginkább az önök nagy barátja, Putyin elnök okoz egész Európának és ezen belül Magyarországnak, sem pedig a gazdasági nehézségekhez, amelyeket viszont önök okoznak elsősorban, és csak másodsorban a háború. Egyetlen dologhoz van köze ennek a fajta szabályozásnak: önök szeretnének minél több dolgot titokban, kormányhatározatokkal, még a rendkívül korlátozott parlamenti nyilvánosságot is elkerülve elintézni.

Önök két területen rendkívül szorgosak a veszélyhelyzeti rendeletek tekintetében: az egyik az adatok, a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó határidők kitolása, magyarul: a nyilvánosságnak a direkt korlátozása; a másik pedig a költségvetési pénzekkel való  finoman szólva is  roppant kreatív bánásmód. Azért az mégiscsak botrány, hogy miután tavaly nyáron áterőltettek egy olyan költségvetést, amelyről mindenki tudta, önök is, hogy fiktív, hogy köze nincs a valósághoz, utána ezt a költségvetést rendeleti úton teljesen átírták decemberben, és három hónap késéssel szereztek egy parlamenti jóváhagyást valamire, ami egyébként ugyanolyan fiktív, mint az elődei, tehát biztosak lehetünk benne, hogy ezt a költségvetést is számos alkalommal fogják még átírni.

És persze mondhatják azt, mondhatják a választók is azt, hogy hát, fontos dolog a demokrácia, fontos dolog az, hogy a költségvetés meghatározása mégiscsak egy alapvető alkotmányos jog, az, hogy a költségvetést a parlament fogadja el, ez az egyik legfontosabb  legfontosabb!  ismérve egy működő demokráciának, nem véletlen, hogy a francia forradalom is a költségvetés körüli parlamenti vitákkal kezdődött, meg az adókkal kapcsolatos vitákkal, de mégiscsak az a helyzet, hogy ezek szép, elvont elvek. Olcsóbb lesze a kenyér attól, hogyha egyébként demokrácia van; kevesebbet kelle fizetni a benzinkútnál; többet érneke a bérek vagy a nyugdíjak?  kérdezhetik az emberek, és kérdezik is.

Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy a válasz erre: igen. Mert azt, hogy ez hogyan működik és hogyan élnek ezzel a felhatalmazással, jól mutatják a ma megjelent inflációs adatok. Mert az a helyzet, képviselőtársaim, hogy miközben az Európai Unióban már 10 százalék alatt van az infláció, Magyarországon újra 25 százalék fölötti inflációs adat jött ki, lényegében befagyott a vágtató infláció, továbbra is az a helyzet, hogy egynegyedével kevesebbet ér a pénzünk, mint egy évvel ezelőtt, az élelmiszerek esetében pedig, amelyek a szegény családok számára okoznak rendkívül nagy gondot, ott még mindig 42 százalékos az infláció.

(17.40)

Ezt érték el. Az a kiváló harc, amit önök folytatnak az infláció ellen, ennyit ér. Önök annyira békepártiak, hogy az egyetlen harcot, aminek értelme lenne, az infláció elleni harcot is elbukták. Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy ilyenkor persze a szankciókra hivatkoznak, de hát az a kérdés, hogy ha a szankciók hibásak mindenért, akkor egyrészt hogy lehet, hogy csak Magyarországon okoznak ilyen brutális inflációt a szankciók, másrészt meg ha tényleg a szankciók a hibásak, akkor miért támogatta ezeket a szankciókat az önök kormánya.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt szeretném mondani, hogy azért sem támogatjuk  a demokratikus aggályokon kívül  ezt az újabb felhatalmazási törvényt, mert önök ezzel a felhatalmazással visszaélnek. A költségvetési pénzek kreatív felhasználására használják. Csodálatos példa az a jogszabály, amely legutóbb jelent meg, talán kedden, amelyben újabb 5 milliárdot csoportosítanak át a család- és gyermekvédelmi feladatokról állami ünnepségek és sportrendezvények végrehajtására Rogán miniszter úrhoz. Más oldalról pedig azért sem támogatjuk, mert önök képtelenek arra, hogy gazdasági értelemben megfeleljenek a kihívásoknak és valamit tegyenek. Önök nem tudnak élni ezzel a felhatalmazással.

Adják vissza a parlamentnek azt a jogot, hogy ellenőrizze a közpénzügyeket. S mondhatnám azt, hogy mondjanak le, de tudom, hogy úgysem teszik meg, mert ragaszkodnak a hatalomhoz, bármennyire is képtelenek kormányozni, de azt tudom önöknek mondani, hogy akkor legalább hallgassanak azokra, akiknek van fogalmuk arról, hogy mit kellene tenni az infláció ellen, a drágulás megállítására. Hadd ajánljam ismét figyelmükbe az árnyékkormány javaslatait. Ha ezeket hajlandók lennének itt a parlamentben megtárgyalni, akkor talán kiderülne, hogy ha önök nem is, Dobrev Klára árnyékkormánya tudja azt, hogy mit kellene tenni az ország gazdasági helyzetének a kezelésére. (Dr. Répássy Róbert: Őt ki választotta meg?) Köszönöm szépen.