HAJNAL MIKLÓS, a Momentum képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a magyar kormány egyik tagjától idézzek, ezzel kezdeném a felszólalásomat: „Hiába vádol minket a baloldal azzal, hogy a különleges jogrend örökké fog tartani, korábban ér véget, mint a legtöbb európai országban.” Ezt Gulyás Gergely ígérte. Nem 2023-ban ígérte ezt, nem is 2022-ben, de nem is 2021-ben, hanem 2020-ban. Három év telt el azóta, és Gulyás Gergely szavai rosszul öregedtek. Ugyanis megint itt vagyunk, itt vagyunk, hogy megvitassuk, aztán szavazzunk róla, hogy adjunke a kormánynak újabb fél évet, 180 napot, ahogy az elhangzott, amíg rendeletekkel kormányozhatnak, kiüresítve és eljelentéktelenítve ezzel a parlamentet.
(17.50)
Most éppen a háborúra hivatkozva ragaszkodnak a rendeleti kormányzáshoz, de látszik, hogy jól rákaptak az ízére a dolognak: hazánkban a válsághelyzet több mint 2500 napja tart, a rendeleti kormányzás pedig több mint 1000 napja.
Itt egy hosszú összefoglalót is tarthatnék arról, hogy hogyan jutottunk el idáig; felsorolhatnék hosszas statisztikákat arról, hogy melyik évben hány rendeletet, hány száz rendeletet alkottak így. Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy mindenki kapjon egy betekintést abba, hogy mivel is foglalkoznak maguk a veszélyhelyzetre hivatkozva, mire használják a rendeleti kormányzás eszközét. Erre hoztam most önöknek pár példát; egyfajta top 10-es listának is tekinthetik ezt a rendeleti kormányzás eredményéről. Vágjunk hát bele!
1. példa: a 92/2020. kormányrendelet. Ez még a koronavírus megjelenése után, szinte azonnal történt: 2020. április 6-án írta alá Orbán Viktor azt a kormányrendeletet, mellyel az önkormányzati választásokért állt gyakorlatilag bosszút; 2019-ben ugyanis számos önkormányzat került ellenzéki irányítás alá, amely korábban kormánypárti vezetésű volt. A kormány válasza pedig április 6-án érkezett: egy tollvonással megvonták az önkormányzatoktól a gépjárműadót. Míg korábban a bevétel 40 százaléka az önkormányzatokat illette meg, 60 százaléka pedig az államot, ez a 60 százalék nem volt elég a magyar államnak, nem volt elég önöknek, kellett mind a 100. Ezzel az egyetlen intézkedéssel egyébként éves szinten 34 milliárd forintos bevételkiesést okoztak az önkormányzatoknak; sikerült ezt ráadásul úgy megfogalmazniuk, hogy a teljes évre kiterjedjen, ne csak áprilistól számolva, amikor ezt Orbán Viktor aláírta. Visszamenőleges jogalkotásból ezúttal is ötös jár a miniszterelnök úrnak. És hogy ez egyébként hogyan kapcsolódik a járványhoz? Hát, pont ez az, hogy sehogy.
2. példa: a 136/2020. és a 294/2020. kormányrendeletek. Nem csak általánosságban, konkrétan is kiszemeltek egy-egy önkormányzatot, amelyet a járványra hivatkozva megkárosíthattak. A 2019-es önkormányzati választás nyomán ellenzéki vezetésűvé vált Gödnek jelentős iparűzésiadó-bevételei voltak a területén működő Samsungtól. A kormány először egy rendelettel, aztán törvénnyel is különleges gazdasági övezetnek jelölte ki a gödi Samsung-beruházást a járványra hivatkozva; a gödiektől elvonták a pénzt, és odaadták azt a fideszes vezetésű Pest Megyei Önkormányzatnak.
3. példa: a 179/2020. és az 521/2020. kormányrendeletek. Még ugyanebben az évben, 2020-ban tartunk, amikor önök gondoskodtak arról is pontosabban a kormány, nem önök, hiszen ugye, rendeleti kormányzás van , szóval, a kormány gondoskodott arról is, hogy a nyilvánosság számára fontos, a kormány számára viszont kellemetlen adatok jó ideig ne kerülhessenek a nyilvánosság elé. A veszélyhelyzet ürügyén 45, aztán 90 napra növelték a közadatigénylés határidejét. És ennek mi köze a járványhoz? Semmi.
4. példa: a 33/2022. kormányrendelet. Nemcsak az adatigénylést nehezítették, ugyanígy ment a ködösítés az elhibázott járványkezelés körül. Először, ugye, az Emberi Erőforrások Minisztériuma amikor még létezett akarta eldönteni, hogy kiknek enged betekintést a kórházi állapotokba. Aztán viszont egy bírósági döntés mondta ki, hogy a minisztérium nem tilthat ki egyes újságírókat; a kormány viszont előhúzta a rendeleti jolly jokert, és az operatív törzs kezébe adta a döntést, hogy teljesen kizárhassa a sajtót. Hogy ez hogyan segítette a járvány kezelését? Azt nem tudjuk.
5. példa: a 484/2020. kormányrendelet. Nemcsak tájékozódni és tájékoztatni, de egyébként például tiltakozni és tüntetni is nehezebb lett. 2020 novemberétől egészen 2021 májusáig járványügyi kockázatra hivatkozva vonták meg a magyar állampolgárok gyülekezési jogát. Európában példátlan módon egyébként még a járványügyi szabályokat betartó tüntetéseket is korlátozták. Szerencsére 2021 májusában jött a labdarúgó-Európa-bajnokság, és hirtelen, láss csodát: megszűnt ez a kockázat.
6. példa: a 483/2020. és a 30/2021. kormányrendeletek. 2020 végén, 2021 elején járunk, amikor is több helyi és országos népszavazási kezdeményezés is tervben volt: a Fertő tó, a Fudan Egyetem és az álláskeresési támogatás kapcsán is. Kapóra jött önöknek ismét a vírus, hogy a veszélyhelyzetre hivatkozva elkaszáljanak minden olyan kezdeményezést, ami esetleg az állampolgárok egyet nem értését vagy ellenállását demonstrálta volna.
7. példa: a 446/2021. és 36/2022. kormányrendeletek. Nem álltak meg az adatigénylések nehezítésénél, a tüntetések betiltásánál és a népszavazások ellehetetlenítésénél elvették a munkavállalói jogokért és a megbecsülésükért küzdők lehetőségét is. 2021-ben a légiirányítók, 2022-ben a pedagógusok sztrájkját próbálták a koronavírusra hivatkozva rendeletben tiltani.
8. példa: a 325/2022. kormányrendelet. Eljött a 2022. év, a járvány már elmúlt, bevezettek hát helyette egy újabb veszélyhelyzetet, ezúttal az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra hivatkozva. Jól jött ez augusztusban, amikor is egy veszélyhelyzetre hivatkozó rendeletben mondta ki a kormány, hogy a vihar miatt elhalasztott, végül augusztus 27-én megtartott budapesti tűzijátékhoz ingyen használhatók a közterületek. Hogy az ingyenes közterület-használat és az augusztusi tűzijáték hogyan függ össze az orosz-ukrán háborúval, hát, az minimum kérdéses.
9. példa: a 4/2023. kormányrendelet. A tavalyi év egyik legfontosabb politikai fejleménye a tanárok, diákok, szülők közös tiltakozása, közös kiállása volt. A kormány válasza persze nem a pedagógusbérek rendezése és az oktatási rendszer reformja volt, hanem inkább rendeletbe foglalták, hogy a tanárok tiltakozása a háborús helyzet miatt is különösen kockázatos. A rendelettel megkönnyítik a tiltakozó pedagógusok azonnali elbocsátását. Hogy mi köze ennek az Ukrajnában dúló háborúhoz… Árulkodó csend semmi.
10. példa: a 13/2023. kormányrendelet. Vannak azért nyertesei is a rendeleti kormányzásnak, akiknek a pénzügyi nehézségeit segít megoldani a kormány: például az építési közbeszerzések győztesei. Komoly gondot jelenthetett a NER-közeli építési vállalkozóknak a megnövekedett anyagköltség, mert a kormány seperc alatt rendeletben gondoskodott róla, hogy a győztes cégek, új eljárás nélkül, emelhessék a közpénzből fizetett beruházások árát. Nehogy még a végén kár érje valamelyik baráti vállalkozót! Mondanom sem kell, hogy a rendelet visszamenőleg is alkalmazható.
Ez csupán tíz példa volt a több száz, veszélyhelyzetre hivatkozó rendelet közül, volna még bőven miből válogatni. A rendeletek nagyon nagy mértékben a veszélyhelyzetre hivatkozva születtek, de sok esetben még erre sem volt szükség. Ugyanis szintén rendeleti úton nyilvánították kiemelt beruházásokká a kaszinókoncessziókat, a Magyar Bankholding, vagyis a Mészáros Lőrinchez köthető gigabank létrejöttét, a debreceni velodromot, a kínai hitelből épülő Budapest-Belgrád vasútvonalat, a Citadella fejlesztését, a Dunaújvárostól milliókat elvonó rácalmási ipari terület létrehozását, a debreceni BMW-gyárat, a Diginek a NER-oligarcha Jászai Gellérthez köthető 4iG-féle felvásárlását, az Antenna Hungária feletti befolyás megszerzését is. Az Orbán család hatvanpusztai birtokáról szóló felvételek után egyébként szintén kormányrendelettel szigorítottak a drónhasználaton; legutóbb pedig a képviseleti demokráciát nyíltan megkerülve, ismét rendeleti úton, hatályba léptették a 2023-as költségvetést, arról csak három hónap késéssel szavazhatott nemrég a parlament.
Órákig sorolhatnám, hogy milyen visszaélések, rejtegetések és kijátszások születtek több mint három év rendeleti kormányzás alatt. De már az eddig bemutatott esetek is elegek ahhoz, hogy egyértelművé váljon: önök szeretik a válságot. Önök a válság politikai haszonélvezői. Minél tovább tart a veszélyhelyzet, annál több pénzt halmoznak fel, és annál erősebben kapaszkodhatnak a hatalomba. A kormány rendeleti úton hozott döntései tehát nem Magyarország vagy a magyar állampolgárok érdekeit szolgálják, hanem a hatalom érdekeit. Éppen ezért a jelen javaslat a veszélyhelyzet meghosszabbítására is csak egyetlen célt szolgál: a hatalom bebetonozását. Ezt pedig nem szabad, nem lehet támogatni. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiból.)