DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Igen, szerettem volna megadni a módját ennek a vitának azzal is, hogy a pulpitusról beszélek, hiszen mégiscsak egy olyan nagyon fontos törvényjavaslatot tárgyalunk, amelynek alapján ez az intézmény itt, ez a magyar Országgyűlés, népképviseleti szerv gyakorlatilag a kizárólagos törvényalkotási jogáról lemondva, azt áthelyezi egy ember  leginkább , papíron egy testület, a kormány kezébe, hogy ő egyébként kénye-kedve szerint bármilyen, a parlament által elfogadott törvénytől eltérő döntést és szabályozást hozzon. Ennek megfelelően nyilván az ember azt gondolta, hogy itt lesz a miniszterelnök úr személyesen, legalább elvétve egy-egy kormánytag, mondjuk, a kormánypárti képviselők ennél nagyobb létszáma, és súlyt adnak ennek a rettenetesen fontos dolognak.

(18.00)

Nézem Nacsa képviselőtársamat. Nem az ellenzék kér veszélyhelyzeti rendeletalkotási felhatalmazást, hanem a magyar kormány, amely egyetlen tagjának annyi nem volt a becsületében, hogy idejöjjön személyesen, és azt mondja a magyar Országgyűlésnek, egy picit is úgy csinálva, mintha ezt egy komoly intézménynek tartaná a magyar kormány és nem egy biorobot szavazógépnek, ami a kormánypárti többséget illeti, hogy kedves hölgyek, urak, tényleg akkora baj van már megint, még mindig, hogy szükség van arra, hogy este tízkor egy rendelettel Orbán Viktor átírhasson bármit ebben az országban. Nem tették.

Ennek a törvényjavaslatnak már a címével komoly gondok vannak, mert szerintem megtévesztő. Az a címe, hogy: „A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve a humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló törvény módosításáról”. Ha őszinték vagyunk, ennek a törvényjavaslatnak az a címe, hogy: Magyarország banánköztársaság. Ez a címe és ez a tartalma. A kormány ugyanis azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy a veszélyhelyzetet további 180 nappal hosszabbítsa meg, vagyis a veszélyhelyzet kihirdetését követő 390. nap kezdetéig kerüljön sor a meghosszabbításra. Mindez azt jelenti, hogy a 2022. november 1-jén hatályba lépett, a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló kormányrendelet egészen 2023 novembere végéig hatályban fog maradni. Egyelőre eddig láttunk.

Jelzésértékűnek tekinthetjük, hogy Magyarországon immár több mint két éve megszakítás nélkül tart a veszélyhelyzet, ezzel pedig a kormány rendeleti jogalkotása is. Eredetileg csak 90 napos felhatalmazásról szólt a 2021. évi I. törvény, vagyis már 2021 májusában véget kellett volna érnie a kormányzat teljhatalmának. Erről azonban nem mondtak le, sőt az Országgyűlés első őszi ülését követő 15. napra tették 2021-ben a megszűnési időpontot. Természetesen ez sem maradt tartós, hiszen 2022. január 1-jére tolták ki a rendeleti kormányzás végét, amit még tovább húztak 2022. június 1-jére.

Az ukrajnai háborús helyzetre tekintettel előbb új veszélyhelyzeti altípust kreáltak, majd az előző lejárta előtt még gyorsan ki is hirdették az újat, 2022. november 1-jei lejárattal immár. Természetesen ez sem a végleges időpont, hiszen már nem is akartak bíbelődni az újabb és újabb határnapokkal, inkább 180 napra kitolták a meghosszabbítás lehetőségét rendszerszerűen. A 180 napos hosszabbítás korlátlan számban megadható, és még csak utalás szintjén sem ad magyarázatot arra a kormányzat, meddig kíván élni a törvényektől eltérést megengedő rendeleti kormányzás lehetőségeivel.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ennyit a formai dolgokról. Szerintem fontos, hogy akkor nézzük meg, tartalmilag miért is van szükség erre a törvényjavaslatra, és ebben útmutatást Répássy államtitkár úr expozéja adhat nekünk. Három nagyon fontos dolgot emelt ki: azért van szükség a rendeleti kormányzásra jelenleg az ukrán háború, orosz-ukrán háború árnyékában, mert a kormány harcol az inflációval, és meg kell azt fékeznie; azért, mert a kormány harcol a gazdasági válsággal, és azt kell kezelnie; és harmadrészt pedig azért, mert a humanitárius katasztrófát ilyen rendkívüli eszközökkel kell kezelnie a kormánynak.

Államtitkár úr, az első kettő miatt azért elég szégyenkezve kérhetnek további 180 napos felhatalmazást! Komolyan azt mondják, hogy az eddig letelt több hónap, majdnem fél év után, ahol sikerült önöknek Európa legnagyobb inflációját összehozni, és jelenleg pont a mai vagy a tegnapi adatok alapján ez továbbra is 25,2 százalék, az élelmiszereknél 42 százalék fölött van, a nyugdíjas-infláció 26 százalék fölött van a mai napig, erre kellett önöknek az elmúlt fél évben is a rendeleti kormányzás?! Nem fog maguknak sikerülni, államtitkár úr, hát, eddig se sikerült!

Talán normális politikát kéne csinálni. Talán normális szövetségi politikát, meg gazdaságpolitikát kéne csinálni. Talán mégiscsak ki kéne nyitni néhány tankönyvet, és az unortodox kapkodásokat félre kéne tenni legalább ilyen nehéz helyzetben. És a gazdasági válság kezelésével sem állnak jól, pontosan tudják, arról nem is szólva, hogy az ország finanszírozhatósága és azon belül is a devizafinanszírozhatósága körülbelül milyen állapotban van. Ezt önök jobban tudják, mint mi, de tartok tőle, hogy elég gyászos képet fest. És technikai recesszióban van az ország, tehát a gazdasági növekedést vagy a gazdasági válságot sem sikerült rendeleti kormányzással megszüntetniük.

Ami a humanitárius segítségnyújtást illeti, tisztelt államtitkár úr, humanitárius veszélyhelyzet  volt szerencsém a NATO Parlamenti Közgyűlése tagjaként személyesen is tájékozódni  például Lengyelországban van. Ott 10 millió ember lépett az országba, és életvitel-szerűen 1,6 millió embert lát el Lengyelország. Ott maradtak, ott élnek, munkát kapnak, ellátást kapnak; 1,6 millió ember. A legjobb tudomásom szerint, államtitkár úr, jelenleg hazánkban néhány tízezer olyan ukrán van, aki életvitel-szerűen itt maradt az országban. Ez azzal összehasonlítva biztos, hogy nem humanitárius veszélyhelyzet, amit egy kormány egyébként ne tudna megoldani a saját normál felhatalmazási jogkörén belül. Tehát ez az érve sem igaz, államtitkár úr.

Egyszerűen arról van szó, hogy Orbán Viktor rákapott erre a rendeleti kormányzásra, mint a drogra, és nem tudja elengedni. A tavalyi évben 267 kormányrendeletet hirdettek ki különböző veszélyhelyzetekre hivatkozva. Ez nem normális, államtitkár úr, ez a kormányrendeletek 41,5 százaléka volt. És mire kellett például? Ugye, a másik nagyon nagy kérdés, hogy visszaélneke ezzel, és mondják, hogy nem-nem, önök csak a háborús veszélyhelyzet kezelését meg a gazdasági problémákat szeretnék ezzel az eszközzel kezelni. Megkönnyítették a polgári engedetlenségben részt vevő pedagógusok azonnali hatállyal való felmentését háborús rendelettel! Hogy a munkáltató a háborús veszélyhelyzet miatt már nem 15 napon belül kell hogy kirúgja az engedetlen pedagógust, hanem a tudomásszerzéstől egészen az adott év, a tanév augusztus 1-jéig bármelyik nap, csak hogy érezzék a tisztelt pedagógusok a háborúra való tekintettel, hogy meddig mehetnek el, meg meddig nem. Egészen szégyenteljes!

Képviselőtársaim már soroltak föl néhány ügyet, de azért, képviselőtársaim, költségvetést sitty-sutty kiadni egy rendeletben, és ehhez a fideszes többség itt a parlamentben nagy örömmel tapsol!? Hogy itt bohócot csinálnak ebből az intézményből, hogy tavaly nyáron elfogadunk egy olyan költségvetést, hogy mindenki tudta róla, hogy nem fogja megérni nemhogy a tavaszt, de még a telet sem, egy évvel későbbre, amikor elszabadul az infláció, az energiaárak és háború van, majd decemberre fogják magukat és egy kormányrendelettel átírják egy ország költségvetését?! Tisztelt képviselőtársaim, egy vidéki kocsmában nem lehet ezt megcsinálni, nemhogy egy Országgyűlésben. És akkor utólag behozzák ide a Házba, negyed évvel a hatályba lépése után, hogy nesztek, itt van, akkor lehet róla tárgyalni. Nevetséges!

És persze kellett még korábban korlátlan rendeleti jogalkotás például arra a Covid idején, hogy 300 milliárd forintért lélegeztetőgépeket vásároljanak, aminek a sorsáról sok mindent a mai napig nem tudunk. Állítólag raktárban van, más információk szerint már ott sincsenek, megszabadulni nem tudtunk tőlük. És azt csak halkan jegyzem meg, hogy ennek a túlárazott beszerzésnek a töredékéért tőlünk nem túl távol, picit délre éppen most vitték el, vagy most ítélték el börtönbüntetésre az ottani miniszterelnököt. Na de rendeleti kormányzás alatt nyilván ilyen felelősségre vonás meg elszámoltathatóság nem lehet.

Az a baj, tisztelt képviselőtársaim  és láttam Nacsa képviselő úr felszólalásán is , hogy önök őszintén elhiszik, hogy erre szükség van. Önök őszintén elhiszik, hogy most már két év után nem is lehet ezt az országot máshogy kormányozni, csak úgy, ahogy az imént említettem, az önök megkérdezése nélkül is, akár a Fidesz többségi frakciója megkérdezése nélkül is, akár este tízkor is bármilyen törvényt kénye-kedve szerint átírnia a magyar kormánynak.

Miért? Mert önök azt látják, hogy ez hatékony, mert önök úgy érzékelik, hogy jól kormányozzák ezt az országot, hiszen ismét kétharmados többséget szereztek a parlamenti választásokon. De szerintem abban semmilyen jó kormányzás nincs  nézek képviselőtársamra is , hogy az emberek befizetett adóiból őket megtévesztve, becsapva, a szemükbe hazudva a propagandán keresztül ezt az országot tudatlanságban és megtévesztésben tartják, csak azért, hogy a politikai hatalmukat fenn tudják tartani.

(18.10)

Nem szólhat erről a politika csak és kizárólag! Mert ha azt nézzük, hogy mit értek el a saját céljaikban  infláció megfékezése, gazdasági növekedés fenntartása , akkor elbuktak. Egyben nem buktak el: a saját hatalmuk bebetonozásában. Ez az egy, ami marha jól megy a rendeleti kormányzással. De nem szólhat csak erről! Ha önök az ország hosszú távú céljait tartanák szem előtt, akkor akár rendeleti kormányzással, de leginkább anélkül is, tudja, mivel foglalkoznának? Azzal, hogy az oktatási rendszer rendben legyen; azzal, hogy a gyerekeink olyan tudást kapjanak, hogy a következő évtizedekben ez a szerencsétlen ország ne a leszakadók meg a rabszolgasorban lévők között bérrabszolgaként dolgozó tömegek millióinak az országa legyen, hanem egy jól működő, gazdag, jó életet biztosító ország legyen; hogy az itt élő idősebb honfitársainknak legalább tisztességes egészségügyi szolgáltatást tudjon biztosítani, ha már egész életében fizette azt a pénzt, amit levontak tőle 40 meg 50 éven keresztül.

Ilyeneken kellene gondolkozni, meg ilyeneket kellene behozni; vagy azon gondolkozni, hogyan tudják a fizetésemelését az embereknek megoldani. Mikor volt olyan rendkívüli kormányrendelet, ha már a gazdasági válságról vagy az inflációról van szó, államtitkár úr, ami érdemben megemelte volna a magyar emberek fizetését, hogy legalább a fasorban legyenek az inflációhoz képest. Hát, ott van minden a kezükben! Mégsem erről szól a dolog?

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezt a törvényjavaslatot a Magyar Szocialista Párt nyilvánvalóan nem fogja támogatni. Megmondom miért: mert az nem a magyar emberek érdekét szolgálja. Szemlátomást nem a magyar emberek érdekében kell önöknek a rendeleti kormányzás, hanem a saját politikai hatalmuk fenntartása érdekében, és ezt, azt gondolom, ebben a Házban tisztességesen támogatni nem lehet. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokból.)