BALASSA PÉTER, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országház! Vezérszónoki felszólalásra van lehetőség. A részletes vitát majd az Európai Ügyek Bizottságában fogjuk letárgyalni, ahol majd részletesen ki lehet bontani ennek a napirendnek a tárgyát.
Már harmadik alkalommal van előttünk ennek a 2016-os törvénynek a módosítási javaslata, immár a törvény harmadik módosításáról fogunk tárgyalni. Most a 2016-, 2018-, 2020-as átdolgozás utáni javaslatot tárgyaljuk.
A 2016. évi XXXIII. törvény teremtette meg az állami projektértékelői jogviszonyt az európai uniós források felhasználásával megvalósuló egyes projektek objektív, átlátható és a piaci szereplők érdekeitől független értékelése céljából. A törvény szerint a támogatási kérelmek tartalmi értékelését olyan szakemberek végezhetik el, akik valamilyen állami alapjogviszonnyal rendelkeznek. A törvény meghatározása szerint idetartoznak a központi államigazgatási szervnél, illetve ennek területi és helyi szervénél, a helyi önkormányzatoknál, az állami felsőoktatási intézményeknél foglalkoztatott kormány- és köztisztviselők, valamint közalkalmazottak is.
Az értékelő kiválasztásának folyamatában a függetlenség, a befolyásmentesség biztosítása, a szigorú összeférhetetlenségi szabályok alkalmazása meghatározó az uniós források szabályszerű felhasználása érdekében. Ez különösen azért is fontos nálunk, mert az OLAF az EU Csalás Elleni Hivatalának éves jelentése szerint Magyarország élen jár a kifogásolt projektek száma tekintetében. A törvényjavaslat vitájában akkor a Jobbik megállapította, hogy a törvény egy szükséges eszközt hozna létre, de a benyújtott formában azt nem tudja megbízhatóan teljesíteni, ezért nem fogják az elfogadását támogatni. Ez volt akkor.
2020-ban került sor a törvény technikai jellegű módosítására. Erre azért volt szükség, mert a kormányoldal létrehozta az úgynevezett modellváltó felsőoktatási intézményeket, amelyek így kikerültek az állami intézményi körből, ennek következtében az itt dolgozó szakemberek nem lehettek volna projektértékelők. A Jobbik egyetértett ennek korrekciójával és a további technikai módosításokkal, de a végszavazásnál tartózkodott, mert érdemi, tartalmi változást nem láttunk benne 2020-ban.
S akkor elérkeztünk napjainkhoz, 2023-hoz, amikor a harmadik fordulóját tárgyaljuk ennek a javaslatnak. Gazdasági létkérdés lett az uniós elvárásoknak való megfelelés, hiszen ez a feltétele a források felszabadításának. Ez meg is látszik a mostani módosításon, mindenekelőtt az összeférhetetlenségi szabályokon. Az értékelőről nyilvántartott adatokat ki kell egészíteni az általános összeférhetetlenségi nyilatkozat, az érdekeltségi nyilatkozat, az eseti összeférhetetlenségi nyilatkozat és a titoktartási nyilatkozat megtételére vonatkozó információval is. A törvény bővíti a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság jogkörét. Szükségessé vált az európai uniós költségvetés végrehajtásában részt vevők személyes kapcsolataira vonatkozó nyilatkozatainak bekérése, annak ellenőrzése, a valóságnak nem megfelelő adatközlés esetén a jogkövetkezmények módosítása.
A Jobbik támogatni fogja ezt a törvényjavaslatot. Bízunk benne, hogy a módosítással a projektértékelés jogintézménye megfelel az uniós követelményeknek, és ez többé nem lesz akadálya, hogy hozzájusson az ország a neki járó forrásokhoz.
(9.30)
Bízunk abban is, hogy a módosított törvény ténylegesen elősegíti a támogatási eszközök szabályszerű felhasználását, a korrupció megelőzését, bár tegyük hozzá: ennek legbiztosabb módja, hogy a korrupciós szándék hiánya nincs meg önökben. Köszönöm szépen.