DR. LATORCAI CSABA, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magyarország Kormánya az elmúlt több mint egy évben számos olyan reformot hajtott végre, amelyek hozzájárulnak a hazai közbeszerzések hatékonyságának javításához, az átláthatóság növeléséhez. Elmondható, hogy Magyarország közbeszerzési teljesítménye az Európai Bizottság által közzétett egységes piaci eredménytábla legfrissebb adatai alapján a legjobban teljesítő tagállamokkal esik egy kategóriába, és fontos eredményként említendő, hogy az egyajánlatos eljárások aránya folyamatosan csökkenő tendenciát mutat.
Lényeges kiemelni azt is, hogy a hazai közbeszerzések 80 százalékában mikro-, kis- és középvállalkozások nyertek.
(9.50)
A tovább élénkülő hazai közbeszerzési versenyben a kis- és közepes vállalkozások által nyert szerződések aránya a legjobb kategóriában szerepel a tagállamok sorában a Bizottság által közzétett belső piaci eredménytábla alapján. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat a közbeszerzési szabályozás több elemének módosítását tartalmazza azzal a céllal, hogy a szabályozás maradéktalanul megfeleljen az új európai uniós jogszabályoknak és gyakorlatnak, valamint orvosoljon több olyan problémát, amely a hazai jogalkalmazás során a gyakorlatban felmerült.
A törvényjavaslat több olyan elemet is tartalmaz, amelyek segítik a jogszerűtlen magatartásokkal szembeni fellépést. A hivatalbóli jogorvoslati határidők új szabályai hozzájárulnak ahhoz, hogy az ellenőrző szervek hatékonyabban tudjanak fellépni a jogsértésekkel szemben, egyúttal tiszteletben tartva a jogbiztonságot is; új eredménytelenségi ok a visszaélésszerű ajánlattevői magatartással szemben jelent védelmet az ajánlatkérőknek.
A módosítási elemek egyes részei uniós jogi kötelezettségekhez kapcsolódnak. Két új uniós rendelet végrehajtásához szükséges kiegészítő szabályozási igény mellett az új uniós, úgynevezett e-hirdetmények bevezetése és a jogorvoslati irányelv egyes szabályaihoz való hozzáigazítás indokol módosításokat.
Ezek mellett a javaslat további, a közbeszerzési joganyag alkalmazása során felmerülő, illetve a gyakorlati igények alapján szükségessé vált módosítást is tartalmaz, ideértve a közpénzekkel való hatékonyabb gazdálkodást is. A javaslat számos olyan szabályozási elemet foglal magába, amelyek a közbeszerzési eljárások hatékonyabb, gyorsabb és rugalmasabb megvalósítását segíthetik elő.
Tisztelt Ház! A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításának legfőbb elemei a következők.
1. A túlárazások megelőzése és a közpénzekkel való hatékonyabb gazdálkodás érdekében bevezetésre kerül az az eredménytelenségi ok, amely szerint az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást akkor is, ha a legkedvezőbb ajánlat árazását figyelembe véve a szerződéskötés súlyosan sértené a hatékony és felelős gazdálkodás követelményét. Az eljárás eredménytelenné nyilvánítását megelőzően az uniós jogból eredő arányosság elvére figyelemmel az ajánlattevő számára lehetőséget kell biztosítani, hogy bemutassa az ajánlott ár vagy annak összetevője arányosságát.
2. Rugalmasabbá válik a közbeszerzési eljárások jogszerűségének helyreállítása olyan esetekben, amikor ezt az ajánlatkérő az eljárás eredményének megküldését követően észleli, vagy az előzetes vitarendezési kérelem során elismeri a közbeszerzési szabályok megsértését. A korábbiakban a közbeszerzési törvény csak előzetes vitarendezés vagy a támogató, illetve ellenőrző szerv megállapítása alapján tette lehetővé azt, hogy az összegzés kiküldését követően az ajánlatkérő újból elvégezzen úgynevezett bírálati cselekményeket. Az említett korlátok feloldásával az ajánlatkérő saját kezdeményezése alapján tudja majd orvosolni a felfedezett hibákat, így hatékonyabban orvosolhatóak lesznek egyes jogsértések anélkül, hogy jogorvoslati eljárást lenne szükséges indítani.
3. Beépül a közbeszerzési törvénybe az a veszélyhelyzeti kormányrendeletben kihirdetett szabály, amely alapján keretmegállapodás vagy dinamikus beszerzési rendszer alapján megkötött szerződés esetén nem kell a tíznapos szerződéskötési moratóriumot alkalmazni. Ez hozzájárul ahhoz, hogy az ajánlatkérő a jelenlegi gazdasági helyzetben hatékony beszerzési technikák alapján, gyorsan tudjon szerződést kötni. A moratórium elhagyásának lehetővé tételéhez kapcsolódik ugyanakkor az, hogy ha az ajánlatkérő úgy dönt, hogy a moratóriumi időszak kivárása nélkül köt szerződést, az eredményt befolyásoló jogsértések a szerződés semmisségét vonják maguk után.
4. A módosítás alapján a közbeszerzési törvényben elhelyezésre kerülnek olyan rendelkezések, amelyek az Európai Unió tavalyi évben elfogadott, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban az ajánlatkérők számára megállapított, kötelezően alkalmazandó szabályok végrehajtását segítik. A szóban forgó két uniós rendelet egyike a harmadik országbeli gazdasági szereplőknek, áruknak és szolgáltatásoknak az Unió közbeszerzési és koncessziós piacaihoz való hozzáféréséről, valamint az uniós gazdasági szereplők, áruk és szolgáltatások harmadik országbeli közbeszerzési és koncessziós piacokhoz való hozzáféréséről szóló szabályokat állapít meg, míg a másik rendelet a belső piacot torzító külföldi támogatásokról szóló rendelkezéseket rögzíti.
5. A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását a törvényben meghatározott szervek hivatalból kezdeményezhetik. A hivatalból való eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidőkre a hatályos közbeszerzési törvény szubjektív és objektív határidőket is meghatározott. A gyakorlati alkalmazás során azonban a hivatalbóli kezdeményezésre jogosult egyes szervek azzal szembesültek, hogy a benyújtott kezdeményezéseik elkésettnek minősültek sokszor; ennek egyik oka, hogy egyes ellenőrző szervezetek vonatkozásában a tudomásra jutás időpontjának meghatározása komoly nehézségekbe ütközik.
A hivatalbóli jogorvoslati eljárások kezdeményezésére nyitva álló határidőkkel kapcsolatban felmerült jogalkalmazási anomáliák feloldása érdekében a javaslat az eljárás megindításához fűződő szubjektív határidőkre vonatkozó szabályokat megszünteti, és a hivatalból induló jogorvoslatoknál kizárólag objektív típusú határidőket rögzít.
A módosítás egy új, speciális szabályt is bevezet, kifejezetten az olyan esetekre, amikor egy szervezet, például az uniós forrásból megvalósuló közbeszerzéseket ellenőrző szerv, külön jogszabályban meghatározott eljárás szerinti ellenőrzést vagy eljárást folytat le. Ezen új szabályozás célja, hogy az ellenőrzést végző szervek által megállapított jogsértések kellően rövid idő alatt a Közbeszerzési Döntőbizottság elé kerülhessenek annak elkerülése mellett, hogy a korábbi, tudomásra jutás időpontjára alapított határidők miatt az ilyen kezdeményezések elkésettnek minősülnek.
Tisztelt Országgyűlés! A kormány célja ezen veszélyes időkben is a családok, a nyugdíjasok, a gazdaság és a munkahelyek védelme, valamint Magyarország biztonságának megőrzése. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat illeszkedik ezekhez a célokhoz, ezért az elhangzottakra tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a közbeszerzési törvény módosítására vonatkozó T/3513. számú törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)