ILLÉS BOGLÁRKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő, egyes külügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatban négy törvény módosítását tárgyaljuk, ahogy azt államtitkár úr is említette: a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény, a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény, a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény, valamint a 2025. évi Oszakai Világkiállításon történő magyar megjelenés sikeres megvalósításához kapcsolódó rendelkezésekről szóló 2022. évi XLVII. törvény módosítását.
Az utóbbi mindössze nyelvhelyességi célú módosítást tartalmaz, így arra nem kívánok részletesen kitérni, de talán a törvények évszámából is érzékelhető, hogy mind az elfogadásuk óta eltelt idő, mind a külügyi területen, a külszolgálatban dolgozók többletfeladatai és a feladatok elvégzése során szerzett tapasztalatai indokolttá teszik a törvények módosítását. A módosítások között vannak technikai, a feladatmeghatározást, munkavégzést, kirendelést lehetővé tevő, egyértelműsítő módosítások; vannak a külszolgálatot, a konzuli munkát érintő joganyag folyamatosan növekvő komplexitására tekintettel a vizsgakövetelmények pontosítását, adott esetben szigorítását és a szakmai képzés rugalmasabb megszervezését lehetővé tévő módosítások.
Úgy gondolom, abban mindannyian egyetérthetünk, hogy az egyik legnagyobb felkészültséget igénylő hivatás a külszolgálat, hiszen egy ország, egy nemzet képviseletét vagy a külföldön élő, tartózkodó állampolgárok segítését idegen közegben stabilan kell tudniuk a külszolgálatban lévőknek biztosítaniuk.
Természetesen vannak olyan feltételek is, amelyeket ehhez a munkához, úgy gondolom, közös felelősségünk és kötelességünk mindannyiunknak biztosítani, erről szól a tárgyalt törvényjavaslatban több pont, több rész is. Én néhányat emelnék ki ezek közül, részben azért, mert államtitkár úr már ezeket részletesen ismertette, részben pedig azért, mert én úgy gondolom, hogy ezeket érdemes nyomatékosítani, érdemes megerősíteni, kiemelni.
Ilyen a már meglévő rendelkezések kiterjesztése a külképviselet által foglalkoztatott házastársakra, valamint a külszolgálati törvény 57/B. § szerinti vendégoktatói ösztöndíjprogramban részt vevő ösztöndíjasokra. Vagy fontos módosítás, hogy a válsághelyzetek kapcsán esetlegesen felmerülő működési zavarokra való felkészülés biztosítása érdekében a készpénzes kifizetések lehetőségének szélesebb körű megteremtéséről is gondoskodni kívánunk.
Abban az esetben én úgy gondolom, ez kifejezetten fontos, hogy reagál a törvényjavaslat ezekre az esetekre is , ha egyes magas egészségügyi költségszínvonalú állomáshelyek esetében egy rutin kórházi kezelés költségei meghaladják a kihelyezett hathavi devizailletményének összegét, amelyből a kihelyezettnek saját és családja megélhetését fedeznie kell, akkor a kihelyező vezető engedélyezheti a külképviselet részére az egészségügyi költségek külképviselet általi megelőlegezését, és itt hangsúlyozni szeretném, hogy kizárólag a megelőlegezését.
Abban az esetben, ha alapul vesszük a tavalyi számokat, a 2022-es utazásokat, amelyeket magyarok, magyar állampolgárok kezdeményeztek, akkor látjuk, hogy akár munkavégzés vagy akár pihenés céljából 18 millió utazáson vettek részt magyar állampolgárok. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy nemcsak a konzuli, külképviseleti szolgálaton részt vevők munkavégzési körülményeire van hatással vagy befolyással ez a törvénymódosítás, hanem azokra az állampolgárokra is, akik valamilyen külföldi utazáson vesznek részt.
Itt két olyan fontosabb módosítás van, amely valamennyi magyar állampolgár utazását, én úgy gondolom, kedvezőbbé teszi, hiszen szintén a konzuli törvényt érintő módosítás a konzuli védelemre történő regisztrációs szolgáltatás törvényben való nevesítése. Tehát korábban is volt már erre gyakorlat, de kifejezetten fontos, hogy ezt törvényben is nevesítjük. A regisztráció célja, ahogy eddig is, az állampolgárok vészhelyzeti értesítésének megkönnyítése, és az esetleg szükségessé váló konzuli segítségnyújtás megkezdésének felgyorsítása. Az újdonság tehát e tekintetben a szolgáltatás törvényi szinten történő szabályozása.
És ami az állampolgárok szélesebb körét, a külföldre utazókat a leginkább érintő változás, az az egyes országok biztonsági besorolására vonatkozik, hiszen ahogy államtitkár úr is említette, jelenleg három ilyen kategória van: az elsőbe azok az országok tartoznak, ahova az utazás nem javasolt, a másodikba a fokozott biztonsági kockázatot jelentő térségeket sorolják, végül a harmadikba azokat, ahová az utazás semmilyen biztonsági kockázatot nem jelent.
(11.30)
Abban az esetben, ha egy ország az első, utazásra nem javasolt kategóriába kerül, az utazási irodák most, jelenleg kötelesek az oda szervezett utakat visszamondani, valamint az utazási biztosítások sem érvényesek ezen országok vonatkozásában.
A konzuli szolgálat azonban a világjárvány kezelésével kapcsolatos tapasztalatok alapján egyértelműen azt javasolja, hogy hozzunk létre egy negyedik biztonsági kategóriát a mostani első és második közé, és soroljuk ide azokat az országokat, amelyek biztonsági jellemzői jelentős kockázatot rejtenek ugyan, de a konzuli védelem, még ha korlátozottan is, de biztosítható. Így ezekbe az országokba halaszthatatlan ügyben még el lehetne utazni úgy, hogy a biztosítások nem veszítik érvényüket.
A jelenlegi háromfokú helyébe tehát egy négyfokozatú skála lépne, ami pontosabban érzékelteti az egyes országokban, térségekben előforduló biztonsági kockázatok, fenyegetettségek eltérő szintjét. Tehát amint látható, ezek mind gyakorlatias, jórészt technikai jellegű módosítások, és én bízom benne, hogy az előttünk fekvő javaslatot mindannyian támogatni tudják. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)