AZBEJ TRISTAN külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Először is szeretném megköszönni a támogató hozzászólásokat, amelyek a vita során elhangzottak, és szeretnék reflektálni a javaslattal kapcsolatban érkezett konstruktívan kritikus felvetésekre is. Pontosítással tartozom a konzuli és konzuli ügyintézői kinevezési feltételek előterjesztett változásával kapcsolatban.

Való igaz, az előterjesztés részét képezi az, hogy kikerül a feltételek közül a kétéves közigazgatási gyakorlat. Tekintettel arra, hogy tapasztalataink szerint az élet és a gyakorlat azt mutatta, hogy a konzuli munka speciális jellegénél fogva egyrészt nem minden esetben jelentett valós hozzáadott értéket, másrészt megnehezítette a közigazgatásban nem, de más releváns területen esetleg már jelentős tapasztalatot szerzett munkatársak kihelyezését, ezért a továbbiakban a kinevezési feltételrendszer során a Külgazdasági és Külügyminisztérium, illetve a kihelyező figyelembe veszi más releváns területen szerzett többéves szakmai gyakorlat meglétét. A módosítást követően a gyakorlati hosszát pedig nem szakvizsgához, hanem a korábbi konzuli munkatapasztalathoz szeretnénk kötni. Aki már dolgozott konzuli munkakörben, annak legalább egy hónap gyakorlati idő lesz az előírás, aki nem, annak legalább két hónap gyakorlatot ír elő a jogszabály. Ennek az időszaknak ugyanakkor a meghosszabbítását lehetővé teszi az új javasolt szabályozás is.

Arra is szeretnék emlékeztetni, hogy mindezekkel a változásokkal együtt a konzuli szakvizsgát a továbbiakban is minden konzuli tisztviselőnek sikeresen le kell tennie a kihelyezéshez és a kinevezéshez. Ezt egy nagyon szigorú vizsgáztatási út során tehetik le, egy olyan vizsgabizottság látja el az értékelési és minősítési teendőket, amelyeknek több tárca a képviselője, a tagja, valamint az Igazságügyi Minisztérium elnökli.

Ezek voltak azok az észrevételek, amelyek konkrétan a törvényjavaslattal kapcsolatban kerültek föl. Általános megjegyzéseket hallhattunk a magyar kormány, Magyarország külpolitikáját illetően is. Ezek, bár szorosan nem érintették az előterjesztés témáját, de végső soron az előterjesztés a magyar nemzeti érdekek érvényesítésének szakmai és adminisztratív háttere megteremtéséről, illetve azok javításáról szól.

Ezért általánosságban néhány ponton reagálnék. Fölmerült az, hogy Magyarország diplomáciai kapcsolatrendszere az ellenzéki képviselők által vélten milyen módon gyengült meg az elmúlt időszakban. Ezzel kapcsolatban azt szeretném leszögezni, hogy Magyarország eddig is az volt, és a továbbiakban is elkötelezett tagja a nemzetközi szövetségi rendszereknek: mind az európaiaknak, mind az általában vett nyugati szövetségeknek, mind a többi multilaterális szövetségi rendszernek, amelybe belépett.

Élünk, betartjuk az ezzel kapcsolatos kötelezettségeinket, és élünk az ebből fakadó lehetőségeinkkel és jogainkkal. És az, hogy nem engedjük meg, hogy ezeknek a szövetségeknek a tagjai, illetve ezek a szövetségek maguk túlterjeszkedjenek a mi nemzeti érdekeinkkel szemben azokon a területeken is túlmenően, amelyekre ezek a szövetségek létrejöttek és amelyek okán ezekbe a szövetségekbe beléptünk, ezt nem fogjuk engedni.

Tiszteletteljes, de határozott kritikával fogunk ezekkel a kísérletekkel szemben fellépni. Elkötelezett tagjai vagyunk többek között a NATO-nak, az Európai Uniónak is. De vannak olyan vörös vonalak, amelyeket a szövetségeseink nem léphetnek át. Szövetségesként kell viselkedniük, nem szólhatnak bele a magyar belügyekbe.

Az iderendelt külföldi diplomáciai képviseletek, képviselet-vezetők, akkor is, hogyha szövetséges országból származnak, nem vehetik maguknak azt a bátorságot, hogy nemzeti hatáskörbe helyezkedő területeken a magyar belpolitikába beleszóljanak úgy, hogy egyébként teljes mértékben tiszteletlen és elfogadhatatlan módon, adott esetben a magyar választói akaratot is kritizálják.

Szövetségesi rendszerünknek elkötelezett tagjai vagyunk, de nem fogadjuk el azt, hogyha ez a szövetség vagy annak tagja úgy dönt, hogy olyan irányba indul el, olyan lépéseket tesz meg, ami a magyar nemzeti érdeket egzisztenciálisan veszélyezteti. Ilyen például minden olyan törekvés, amely az ukrajnai háborúban zajló események kapcsán a háborús eszkalációhoz vezet. Ilyen minden olyan törekvés, amely a háborúra való hivatkozással szankciókat vezet be, amelyeknek semmilyen eredménye nincsen a béketeremtés irányába, ugyanakkor visszaható módon, önsorsrontó módon Magyarországnak  és egyébként Európának, sőt a nyugati világnak és a világ más tájékainak is  az alapvető gazdasági és nemzetstratégiai, sőt biztonságpolitikai érdekeit veszélyeztetik.

(12.30)

Az elszigeteltséggel kapcsolatban: önök elszigeteltnek nevezik a magyar külügyi kapcsolatok helyzetét, és ezt nekünk, a magyar kormánynak, illetve a külügyi apparátusnak róják föl. Ha igaz lenne az önök állítása, akkor nem tudtuk volna mobilizálni a külügyi kapcsolatrendszerünket, amikor a koronavírus-járvány elleni védekezés során vakcinák, illetve gyógyászati segédeszközök beszerzésére volt szükség, aminek a területén Magyarország az Európai Unióban kiemelkedően teljesített. Így tudtuk megvédeni, éppen a külügyi kapcsolatrendszerünkre támaszkodva akkor a magyar emberek életét és tudtuk megóvni az egészségét.

Ha nem lennénk elkötelezett tagjai a szövetségeseinknek, ugyanakkor nem lenne konstruktív, nyitott, kölcsönös tiszteletre és egymás érdekeinek a keresésére épülő diplomáciai kapcsolatrendszerünk a szövetségi rendszereinken kívül, akkor például Magyarország energiabiztonsága és -ellátottsága nem lett volna megoldott az elmúlt, igen nehéz és válságos időszakban. Pontosan ez az az érdekérvényesítés, amiről szól ez a törvényjavaslat is, igaz, nem a külpolitikai területeken, hanem megteremtené azokat a feltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy például a válságövezetekben, jelenleg aktív háborús országokban, fegyveres konfliktusok helyszínein kiválóan teljesítő  megengedem magamnak: hősiesen teljesítő , magyar diplomáciai külszolgálatban részt vevő diplomatáinknak megadja azokat az adminisztratív feltételeket, hogy ilyen körülmények között is képviselhessék Magyarországot.

Valamint ennek a törvényjavaslatnak része  amely törvényjavaslatra az ellenzéki frakciók közül többen is már kifejezték, hogy nem fogják támogatni  annak lehetővé tétele, hogy a veszélyes, kockázatos országokban tartózkodó, idelátogató magyar állampolgárokat még hatékonyabban tudjuk megvédeni.

Ezenkívül pedig volt egy olyan rosszízű politikai utalás, ami mellett nem tudok elmenni, és egy ilyen kognitív disszonanciát vélek felfedezni az ellenzéki pártok között. Tehát egy vitában hangzott el az a rágalom és vád, hogy fideszes pártpolitikai szimpátia alapján kerülnek kinevezésre magyar diplomaták. Ugyanebben a vitában pedig egy olyan konzuli tisztviselő felterjesztését kifogásolták, akinek ha végignézik az elmúlt időszakban a választási kampányban a politikai megnyilatkozásait, az általa alapított politikai mozgalomnak a politikai megnyilatkozásait, az erősen kormánykritikus megfogalmazásait, akkor mindennel vádolható, csak éppen nem fideszes pártszimpátiával.

Visszautasítom továbbá azt, ami elhangzott itt ebben a vitában, hogy valakit alkalmatlannak, sőt értéktelen személynek nyilvánítsanak a politikai előélete vagy éppen a vallott nézetei miatt. Ezzel szemben a valóság az, hogy a magyar külügyi szolgálatban a Magyarország képviseletében való részvétel feltétele a nemzeti elköteleződés, a szakmai alkalmasság, az arra való szándék és alkalmasság, hogy valaki Magyarország, a magyar nemzet érdekeit hatékonyan képviselje külföldön. Ezért is kérem még egyszer a törvényjavaslat elfogadását. (Taps a kormánypárti sorokban.)