DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat 13 törvény kisebb-nagyobb módosítását foglalja magába, amelyek a tartalmukat tekintve széles spektrumon mozognak, ugyanakkor mind azt a célt szolgálják, hogy egyszerűbb, gyorsabb ügyintézéssel mind az ügyfelek, mind az ügyintézők életét könnyítsék és az ügyintézők tekintetében pedig még egyértelműbbé tegyék azt, hogy országszerte egységes jogalkalmazást tudjanak tenni az ügyek során, az eljárásuk során.

A törvényjavaslat két nagyobb terjedelmű módosítása az állampolgársági és az anyakönyvi eljárásokhoz kapcsolódik. A javaslatok előkészítése során a közös nevezőt az állampolgársági, hazai anyakönyvezési és névváltoztatási ügyekben országos illetékességgel eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala jogalkalmazása során összegyűlt hatósági tapasztalatok képezik. A módosítások többségénél a joggyakorlat fejlesztése, az eljárások hatékonyságának növelése motiválta a törvényjavaslatok kidolgozását.

Az állampolgársági és az anyakönyvi területen évek óta célkitűzés a hatósági jogalkalmazás körében felmerült problémák, az eltérő jogértelmezésből fakadó anomáliák azonosítása és kezelése; nincs ez másképpen a mostani törvényjavaslat esetében sem. A módosításokkal kapcsolatban a részletes indokolás kellő információval szolgál, így a továbbiakban csak az átfogóbb, tárgyánál fogva jelentősebb elemeket emelném ki.

Tisztelt Országgyűlés! Az egyszerűsített honosítás intézménye a jogalkotó válasza volt a magyar történelemnek a határon túlra szakadt magyar honfitársainkat és leszármazóikat érintő igazságtalanságokra. Az egyszerűsített honosítás létjogosultsága, több mint egy évtizedre visszatekintő érdemei vitathatatlanok. Sajnálatos módon, mint ahogy arról a Magyar Közlönyből időről időre értesülhetnek, vannak olyan személyek, akik csalárd, a hatóságot félrevezető módon árnyékot vetnek erre a jogintézményre, jogellenes magatartásukkal kívánnak állampolgárságot szerezni.

A magyar állampolgárság presztízsének megőrzése szempontjából ezért is kiemelten fontos a visszavonás intézményének erősítése. A törvényjavaslat a visszavonás garanciális jellegű szabályai és az eljárás hatékonyságát szolgáló eljárásjogi eszközök között egyensúlyozva kíván megoldást nyújtani a jogalkalmazóknak, mindezt úgy, hogy mindvégig szem előtt tartja a csalárd módon szerzett magyar állampolgárság visszavonásával kapcsolatos társadalmi és nemzetbiztonsági érdekeket is.

A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításának célja egyértelmű helyzet teremtése azzal, hogy megállapítja, a magyar állampolgárság keletkezésére ható tények szempontjából a születés időpontja és a szülőnek az abban az időpontban fennálló magyar állampolgársága bír jelentőséggel, még akkor is, ha a családi kapcsolat csak később jön létre. A módosítás tulajdonképpen egy, a gyakorlatban érvényesülő jogértelmezést deklarál.

A törvényjavaslat egyszerűsíti a magyar állampolgárság megszerzését azon Magyarországon született kiskorúak számára, akik valamilyen oknál fogva hontalanná válnak. A módosítás előremutató, és összhangban áll a hontalanság kiküszöbölésére irányuló nemzetközi törekvésekkel.

A magyar állampolgárság honosítással, visszahonosítással történő megszerzése esetén a magyarnyelv-tudás egy következetes és jogos elvárás, ami egyes honosítási formáknál az alkotmányos alapismeretek vizsga teljesítése útján, míg más eljárásokban a magyarnyelv-tudásnak a kérelem átvételekor történő ellenőrzése során érvényesül.

Mindezek alapján azon honosítási eljárásokban, ahol a honosítás feltételei között szerepel az alkotmányos alapismeretek vizsga sikeres letétele, a gyakorlati tapasztalatok alapján indokolt annak megállapítása, hogy a jogszabályban meghatározott mentesülési okok esetén a magyarnyelv-tudást vizsgálni és igazolni kell.

(12.40)

A törvényjavaslat mindezeken túl az állampolgársági törvény vonatkozásában napirendre tűzött adatvédelemmel és adatkezeléssel összefüggő rendelkezésekre is reagál. E körben például átfogó felülvizsgálat alá eshet az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételét követő teljesítendő értesítések adattartalma és az értesítendők köre. Emellett a jogszabály-módosítás előkészítése során vált nyilvánvalóvá az is, hogy a potenciális hadkötelesekre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség indokolatlan adminisztratív teherként jelenik meg az állampolgársági ügyekben eljáró szerv oldalán, amit a módosító javaslat az állampolgársági törvény módosításával párhuzamosan a honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény érintett rendelkezéseinek hatályon kívül helyezésével megszüntet.

Tisztelt Ház! Áttérve az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítására, elmondható, hogy a szabályozási szükséglet hátterében szintén a hatósági jogalkalmazók jelzései állnak, azonban e törvény módosításánál már megjelennek informatikai fejlesztések során felmerült szempontok, továbbá az eljárások egyszerűsítése irányába ható törekvések is. A módosítás révén a sommás eljárásról a teljes eljárásra történő áttérés szükségességének, valamint az eljárás szünetelésére vonatkozó kérelem és döntés kiiktatásával a hatóság adminisztratív terhei számottevően csökkennek. A gyakorlati tapasztalatok arra mutatnak rá, hogy a személyesen benyújtott kivonat a kiállítási kérelmekhez hasonlóan az elektronikus úton benyújtott kérelmek esetén is lehetővé kell hogy váljon, hogy a kivonatot az átvétel helyeként megjelölt külképviselet hivatásos konzuli tisztviselője mint anyakönyvvezető állíthassa ki. A kivonatok utaztatása helyett indokolt a kivonatok külképviseleteken történő kiállítását előtérbe helyezni, ami mind hatósági, mind állampolgári oldalon hozzájárul a közigazgatás akár határokon is átívelő korszerű és állampolgári igényekhez igazodó fejlesztéséhez.

Az elektronikus anyakönyv bevezetése óta egyre több esetben merül fel, hogy a házasság megszűnését követően történik olyan adatváltozás, amely a volt férj vagy feleség házassági nevére is kihatással van. A házasságinév-viselést érintő trendek változásából és a születésinév-viselést érintő adatváltozások számának növekedéséből következően egyre többször válik szükségessé, hogy az elektronikus anyakönyv megszűnt házasság esetén is kezelje az adatokat, a születési név változásából fakadó házassági név megváltozását is beleértve. Mindez nemcsak az elektronikus anyakönyv, hanem a személyiadat- és lakcímnyilvántartás és ezáltal közvetetten minden állami nyilvántartás vezetése szempontjából jelentőséggel bír, olyannyira, hogy a módosítás átmeneti szabályt is megállapít az elektronikus anyakönyv adattartalmának hivatalból történő felülvizsgálatára és az adatváltozás hivatalból történő utólagos bejegyzésére vonatkozóan is.

Tisztelt Országgyűlés! Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/A. § (1) bekezdése értelmében az ingatlan-nyilvántartási eljárásért, ha a díjtörvény másképp nem rendelkezik, az eljárással érintett ingatlanonként 6600 forint összegű díjat kell fizetni. A települési önkormányzatok számára ugyan kivételesen jelentkező közigazgatási vagy fekvéshatár-változás bejegyzésének ingatlan-nyilvántartási, igazgatási, szolgáltatási díja, ha az nagyszámú ingatlant érint, egyszeri, de nagyon jelentős költségvetési többletterhet jelent. Tehát a szabályozás célja csökkenteni az ügyfelek, különösen a települési önkormányzatok adminisztratív és pénzügyi terheit. A törvényjavaslat ezért 200 ezer forintban maximalizálja az egyébként ingatlanonként megfizetendő 6600 forintos igazgatási szolgáltatási díjat közigazgatási vagy fekvéshatár-változás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése esetén, ezzel jelentős anyagi terhet levéve az érintett önkormányzatokról. A törvényjavaslat alapján a díjtörvény új rendelkezése folyamatban lévő eljárások esetére is alkalmazható, alkalmazandó.

Tisztelt Országgyűlés! A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény módosítása és kiegészítése több helyen is indokolt. A szálláshely-szolgáltatók 2019-ben csatlakoztak a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ, az NTAK rendszeréhez. A vendéglátóüzletek és turisztikai attrakciók adatszolgáltatási kötelezettsége a turizmustörvény módosításával 2023. január 1-je helyett 2023. július 1-jétől indul. A törvényjavaslat célja, hogy az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény szerinti nyugtaadási és az ehhez kapcsolódó, az állami adóhatóság felé történő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére alkalmas szoftver üzembe helyezését megkönnyítse a megfelelő jogtechnikai módosításokkal és az NTAK feladatkörének bővítésével.

Tisztelt Ház! A javaslatok célja, hogy mind az ügyfelek, mind a hatóságok számára a közigazgatási hatósági ügyintézés egyszerűbbé és gyorsabbá váljon, ezzel is hozzájárulva az adminisztratív terhek csökkentéséhez és az elektronizálási törekvések érvényre juttatásához. Az elhangzottak alapján kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)