DR. FÓNAGY JÁNOS gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ön egy olyan kérdést említ, amelynek az alapvető kezelését a jelenlegi kormánypártok gyakorlatilag az 1998-as első kormányzásuk óta állandóan napirenden tartják.
Gondolom, azzal semmi újat nem mondok sem a tisztelt Háznak, sem önnek, hogy a hozzáállásunk alapvetően egy munkaalapú társadalom, tehát alapvetően a gondolkodásunk, ha úgy tetszik, az ideológiánk az, hogy mindenkinek munkát kell adni, munkajövedelemből kell megélni, és ez a munkajövedelem olyan legyen, hogy aki dolgozik, az abból tisztességesen megéljen. Ehhez természetesen előbb munkahelyeket kell teremteni.
A kormány 2010 óta is jelentős erőfeszítéseket tesz a munkavállalás ösztönzésére és a bérek emelésére. Kérem, hogy a bérek emelésének tárgyalása mellett a képviselő úr vegye figyelembe, hogy a bérek, hogy mondjam, a bot egyik vége, a másik végén ott vannak az adók, a kedvezmények, a rezsi, tehát mindaz, ami a napi megélhetéshez kell.
A kormánynak a bérminimumok megállapításán túlmenően közvetlenül a közszférában van lehetősége béremelésre, ezt ön is a hozzászólásában elismerte. A versenyszférában a munkaerőpiac helyzetén, állapotán kívül a szociális partnerek megállapodásai, a kollektív tárgyalások is befolyásolják az átlagos bérszinteket. 2010 óta folyamatosan csökkentek a munkát terhelő adók, átfogó béremelési programok indultak a közszférában, a vállalkozásokat adócsökkentésekkel segítette a kormány a bérek emelésében, a mostani helyzetben pedig a munkahelyek és a bérek megtartásában.
(13.50)
Csak emlékeztetni szeretném képviselő urat, hogy a 2012-t követő években jöttek először létre a többéves bérmegállapodások a közszférában, amelyek minden esetben több százezer magyar dolgozó bérét nemhogy megemelték, hanem esetenként előre három évre kiszámíthatóvá tették.
A bruttó átlagkeresetek emelkedése 2010-től 2022-ig elérte a 154,7 százalékot, mialatt a nettó átlagkeresetek a családi kedvezmények beszámítása nélkül is közel 160 százalékkal, azok figyelembevételével pedig 168 százalékkal növekedtek. ’13 óta folyamatos a reálkeresetek növekedése. 2022-t is beleértve, amennyiben a teljes évi, nem pedig önmagukban a havi adatokat vizsgáljuk, a reálkeresetek évek óta jelentősen növekednek, ami azt jelenti, hogy a növekedés nominális értéke meghaladta az inflációt, tehát több árut tudnak vásárolni a munkavállalók a jövedelmükből. A reálkeresetek emelkedése kedvezmények nélkül 71 százalék, kedvezmények beszámításával több mint 77 százalék volt az elmúlt 12 év alatt.
A havi adatokat tekintve az infláció hónapok óta meghaladja az átlagkeresetek emelkedését. Az infláció felgyorsulását több tényező okozta és okozza, akár a vírus és a következményei, a háborús helyzet, a rendkívül aszályos időszak megjelenése, amelyek az infláció felgyorsulását eredményezték, különösen az élelmiszerek vonatkozásában. A kormány szándéka és célja, hogy az infláció mértékét az év végére egy számjegyűre csökkentsük. Eközben a keresetek dinamikus emelkedése ’23-ban is folytatódik. Az elmúlt évek gyors ütemű emelkedése egyébként ösztönözte a külföldön dolgozók hazatérését, az elmúlt időszakban már magasabb volt a hazajövők száma, mint a kimenőké, ugyanakkor a kinn dolgozóknak is egy jelentős része azért észleli azt, hogy azt a munkát és teljesítményt, amit tőlük átmenetileg gyakorlatilag vendégmunkásként követelnek, azt nem lehet életpályaszerűen, nem lehet egy életen keresztül végezni.
Úgyhogy meggyőződésem, hogy Magyarországon minden nehézség mellett és ellenére a munkabérek folyamatosan növekedtek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)