DR. KONCZ ZSÓFIA energiaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ha röviden szeretnék válaszolni az ön által feltett kérdésekre, akkor azt tudnám mondani, hogy 2010 óta igenis a nemzeti érdekeket szolgáló energiapolitika zajlik az országban.

De mi is volt 2010 előtt? Az önök szövetségesei voltak azok, akik korábbi ígéretük ellenére 15-ször emelték az energiaárakat? Igen. Az önök szövetségesei voltak azok, akik külföldi kézbe adták az energiavállalatokat, köztük orosz kézbe a MOL-részvényeket? Igen. Az önök szövetségesei voltak azok, akik miatt 2010-ben a magyar családok fizették Európa legdrágább energiaárait, mert a baloldali kormány lemondott a hatósági árszabályozásról, a külföldi szolgáltatók pedig azonnal áthárították a lakosságra a költségeiket? Igen.

És 2010 óta mi a helyzet?  néhány kérdés ezzel kapcsolatban. 2010 óta önök építettek ki négy új interkonnektort és érték el, hogy a hét szomszédos országból héttel legyen összekötve az áramhálózatunk? Nem. Önök vásárolták vissza a baloldal által eladott gáztárolókat a magyar családok energiabiztonsága érdekében? Nem. Önök vezették be és védték meg a rezsicsökkentést? Önök biztosítják a háború okozta energiaválság ellenére Európa legalacsonyabb energiaárait a magyar családoknak? Nem. Azt gondolom, hogy ez néhány olyan fontos tény, amelyet mindenképpen végig kell vennünk, ha ilyen kérdést tesz fel képviselő úr. Azt is szeretném kiemelni, hogy 2010 után a baloldal által sajnos valóban elherdált 190 stratégiai jelentőségű vállalatból igyekeztünk minél többet visszaszerezni. Azt gondolom, hogy ez egyértelműen nemzeti érdeket szolgáló energiapolitika. 2013 óta pedig a rezsicsökkentést fenntartjuk.

Azzal kapcsolatban, hogy a rezsicsökkentés működik, néhány adat. Az egyetemes földgázszolgáltatásban a fogyasztási helyek mintegy 80 százalékának, az áramellátásban 75 százalékának tényleges felhasználása maradt teljes egészében a sávhatár alatt. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat múlt héten közzétett jelentése szerint 2022 második felében, miközben az Európai Unióban meredeken emelkedtek az átlagos háztartási villamosenergia-árak, Németországban például csaknem 40 százalékkal emelkedett a gáz lakossági ára, a gáz és a villany ára Európában Magyarországon volt a legalacsonyabb. Azt gondolom, hogy ha önökön múlott volna, és gondolok itt a Párbeszédre is, akkor ezt nem tudtuk volna megvalósítani, hiszen a költségvetés módosításakor önök nemmel szavaztak és ez bizony nagyon-nagyon fontos volt ahhoz, hogy a Rezsivédelmi Alap összegét megnégyszerezzük, és ezzel tudtuk mindezt biztosítani a magyar családok számára.

Az atomenergia az ellátásbiztonságon túl a megfizethető árak biztosításában is fontos szerepet játszik. Sem ön, sem a frakciója nem szavazta meg a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítását, sőt a Paks II. leállítását követelik folyamatosan. Én ilyenkor mindig elgondolkodom, hogy vajon belegondolnake abba, hogy ha ezek valóban megtörténnének, akkor hogyan nézne ki a magyar energiaellátás úgy, hogy közben a szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatos klímacélokról is szoktunk beszélni. Azzal természetesen szavakban egyetértenek, de azt is elmondanám, hogy jelenleg Paks adja a hazai áramtermelés felét és a felhasználás nagyjából egyharmadát, Paks I. évente 14 millió, Paks II. évente 17 millió tonna szén-dioxid-kibocsátás csökkentését tenné elérhetővé.

Ezek mellett a napelemekkel kapcsolatban csak nagyon röviden: egy friss jelentés szerint Magyarország a világon a 6., Európában pedig 3. helyen áll a napenergia részarányát tekintve a villamosenergia-mixben. Azt gondolom, hogy ezek nagyon fontos eredmények, és szeretném kérni képviselő úrtól, hogy fogadja el a válaszomat. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.