DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A digitális fogyasztóvédelmen, a gyermekvédelmen, a fogyasztóvédelem elérhetővé tételén és az egységes joggyakorlat kialakításának támogatásán alapuló, a fogyasztóvédelmi politikáról szóló kormányhatározatban megfogalmazott célok elérése szükségessé tette a hazai fogyasztóvédelmi joganyag teljes körű felülvizsgálatát és az ennek eredményeként beazonosított jogalkotási feladatok megvalósítását. Ennek a részét képezi az elérhetőbb fogyasztóvédelem érdekében szükséges jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat, melynek kidolgozására elsődlegesen a békéltető testületek gyakorlati tapasztalatai, illetve ezekre épülő javaslatai alapján került sor.

Amint az általános vita során már elmondtam, a törvényjavaslat címe nem csupán egy jól hangzó szlogen, hanem ténylegesen azt jelenti, hogy bővülnek a fogyasztók számára a békéltető testületi ügyintézési helyek, azaz a fogyasztóvédelem valóban elérhetőbbé válik.

Az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat alapján a békéltető testületek szakmaiságának erősítése és a békéltető testületek finanszírozásának hatékonyabbá tétele érdekében a testületek ugyan regionális illetékességgel működnek a módosítást követően, de ez a fogyasztók számára nem visszalépést jelent, ellenkezőleg, az ügyintézési helyek bővülését jelenti. A törvényjavaslat ugyanis biztosítja a fogyasztók számára, hogy maguk döntsék el, az adott békéltető testület illetékességi területén melyik megyei jogú városban kerüljön sor a meghallgatásukra. A személyes meghallgatás lehetőségét tehát a fogyasztó kérelme alapján nemcsak a régióközpontokban, hanem a további, régióközpontnak nem minősülő vármegyeszékhelyeken, valamint a nem vármegyeszékhely megyei jogú városokban is biztosítani kell.

Hogy egy egyszerű példával is megvilágosítsam a helyzetet: a jelenleg hatályos szabályozás alapján 20 helyen kerülhet sor személyes meghallgatásra, a fővárosban és 19 vármegyeszékhelyen. A módosítás alapján a 8 régióközpont, a 12 további vármegyeszékhely és a 7 további megyei jogú város együttesen 27 lehetőséget jelent a fogyasztók számára, ami 35 százalékos emelkedést jelent De még ez sem minden, ugyanis a fogyasztó dönthet úgy is, hogy otthon a kanapéról vagy az íróasztal mellől, online módon kíván részt venni a meghallgatáson. Ez pedig mindenképpen előrelépés a fogyasztói érdekérvényesítés és az elérhetőség szempontjából.

Az Országgyűlés előtt lévő törvény elfogadásával  a fogyasztóvédelmi politikában megfogalmazott célokkal összhangban  az elérhetőbb fogyasztóvédelem érdekében szükséges jogszabályok módosításáról szóló javaslat korszerűsíti a csaknem 25 éve működő, alternatív vitarendezési feladatokat ellátó békéltető testületekre vonatkozó szabályozást. Alkalmazkodva a digitális kor követelményeihez, általánossá teszi tehát az online meghallgatást. Mindez a fogyasztóknak és a vállalkozásoknak könnyebbséget jelent a meghallgatáson való részvétel tekintetében, de ahogyan arra az előbbiekben is utaltam, nem jelenti az online meghallgatások kizárólagosságát.

A megalapozott fogyasztói igények esetében, azt gondolom, a békéltető testületek negyed évszázados működése szempontjából történelmi előrelépés, hogy 200 ezer forintos határig a vállalkozás alávetésről szóló nyilatkozata hiányában is rá nézve kötelező döntést hozhat a testület. Ennek köszönhetően a gyors és a fogyasztók számára ingyenes békéltető testületi eljárás a bírósági út érdemi alternatívájává válhat, és jelentős mértékben hozzájárulhat a bíróságok ügyterhének csökkentéséhez. Bízunk abban, hogy a módosítás a hagyományos békéltető testületeknél is elősegíti az egyezségek számának növekedését, ahogyan megfigyelhető volt ez a Pénzügyi Békéltető Testületet érintő, hasonló változások bevezetését követően.

A módosítás a békéltető testületi tagok kiválasztásának a szabályait is érinti. Az általános vita során felvetődött a fogyasztóvédelmi civil szervezetek erősítésének a kérdése a békéltető testületek kapcsán. A módosítás ezt a kérdést is rendezi, mivel a 2024-től kezdődő új, négyéves ciklusban a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek is tehetnek javaslatot a békéltető testületi tagok egyharmadára. A javasolt személyeknek meg kell felelniük a fogyasztóvédelmi törvényben előírt alkalmassági feltételeknek.

Új előírás, hogy a békéltető testület elnökének és tagjának a megbízástól számított egy éven belül békéltető testületi alapvizsgát kell tennie. Ennek elsődleges célja a szakmai irányítás körében az országosan egységes jogalkalmazás biztosítása, az ingyenes képzés alapján ugyanis a testületi elnökök és tagok adekvát választ kaphatnak majd azokra az anyagi jogi és eljárásjogi problémákra, amelyekkel az eljárások lefolytatása és a döntéshozatal során szembesülhetnek. Nem egy jogszabályi rendelkezéseket ismertető és azt számonkérő hagyományos képzésről van tehát szó, hanem a jogértelmezési és jogalkalmazási kérdések jogalkotói céloknak megfelelő értelmezésének átadásáról és megindokolásáról.

Meghallgatva és elfogadva a civil szervezetek, a vállalkozások érdekvédelmi szervezeteinek és a békéltető testületek javaslatait, a Törvényalkotási Bizottság elé terjesztett módosító javaslat alapján a normaszövegben több pontosításra is sor került. Így egyértelművé tettük, hogy a békéltető testület illetékességi területén lévő megyei jogú városokban a fogyasztó erre irányuló kérelme esetén, szükség szerint kerül sor személyes meghallgatásra.

A TAB-módosítás alapján lehetősége lesz továbbá a békéltető testületnek arra, hogy bíróság által el nem bírált jogszabálysértő döntését a közléstől számított egy éven belül egy alkalommal módosítsa vagy visszavonja. Jogbiztonsági okból a döntés visszavonására vagy módosítására nem lesz lehetőség, ha az jóhiszeműen szerzett vagy gyakorolt jogot sértene.

A békéltető testületek anyagi támogatása vonatkozásában pedig pontosításra került, hogy nem a kötelezést tartalmazó határozatokban megállapított, hanem a vállalkozásoktól az előző évben ténylegesen befolyt összeggel kerül csökkentésre a finanszírozás, mivel a gyakorlatban eltérés mutatkozhat a megállapított és befolyt eljárási költség között, és jelen esetben értelemszerűen a befolyt összeg figyelembevétele indokolt.

(19.30)

Az előzőek mellett a szövegben kisebb nyelvhelyességi és kodifikációs pontosításokra is sor került.

Az általános vita és a Törvényalkotási Bizottság ülése során a törvényjavaslat kapcsán azzal szoros összefüggésben nem álló, de a fogyasztóvédelmet érintő kérdések is felmerültek, amelyekre indokolt reagálni. A fogyasztóvédelmi intézményrendszer működésének hatékonyságát kétségbe vonó felvetés kapcsán szükségesnek tartom felhívni a figyelmet arra, hogy a fogyasztóvédelem szakmai irányításáért felelős Igazságügyi Minisztérium és a fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörben eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalok mellett a békéltető testületek is rendkívül elhivatottan dolgoznak a fogyasztók érdekeinek védelmén, jogainak megóvásán.

Jelen törvénymódosítás egyértelmű célja az intézményrendszer egyik kiemelten fontos szereplőjének, a békéltető testületeknek a megerősítése. Az igazán eredményes és hatékony fogyasztóvédelem megvalósítása érdekében a fogyasztóvédelem állami intézményrendszerének valamennyi említett szereplője részéről magas szintű szakmai munkára és együttműködésre van szükség, feladatkörüket tekintve pedig e szervek kiegészítik egymást, más-más probléma megoldásában, illetve megelőzésében tudnak a fogyasztók segítségére lenni. A fogyasztóvédelem nem egy statikus terület, a kormány tisztában van vele, hogy mindig résen kell lenni a jogszabálysértő vállalkozásokkal szembeni hatékony fellépés érdekében, és megígérhetem, hogy ez a jövőben is így lesz, akár jogalkotási, akár jogalkalmazói beavatkozás válik szükségessé.

Szintén említésre került ellenzéki képviselők oldaláról, hogy a fogyasztóvédelem politikai fegyelmező eszköz, és egyes cégek alacsony bírságokat kapnak. Leszögezem, hogy a fogyasztóvédelem nem politikai fegyelmező eszköz, a fogyasztóvédelmi hatóság szigorúan meghatározott jogszabályi keretek között jár el. Egy-egy esetben a bírságösszeg meghatározására a fogyasztóvédelmi törvényben meghatározott szempontok figyelembevételével kerül sor. Ilyen szempont például a jogsértés jellege, súlya, mértéke és időtartama, a jogsértéssel érintett fogyasztók száma, érdekeik sérelmének köre, a jogsértő magatartás kiterjedtsége. Az alacsony bírságokra vonatkozó kritikákra vonatkozóan pedig elég, ha csak az árstop ellenőrzésével kapcsolatban kiszabott, félmilliárd forint feletti összesített bírságra vagy az önök által is jól ismert, külföldi székhelyű légitársasággal szemben kirótt több száz millió forintos bírságra utalok.

A törvényjavaslat vitája során a tisztelt képviselők egyetértettek az előttünk lévő törvényjavaslat céljaival, hiszen az alternatív vitarendezés fejlesztése tekintetében kritika nem merült fel.

Mindezekre tekintettel kérem, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Megtisztelő figyelmüket köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)