DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat alapvető célja, hogy az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok hatékony és eredményes ellátása érdekében egy új jogviszonytípust hozzon létre, és az új szabályozást a jogrendszerbe hézagmentesen beillessze. A törvényjavaslat ezen cél elérésére maradéktalanul alkalmas, és e tárgykörben tisztázást igénylő kérdés nem maradt fenn.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat tartalmazza továbbá a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény módosítását, amelynek kinevezési szabályait illette a vita során kritika. Hangsúlyozni kívánom, hogy a szabályozás koncepciójának középpontjában az egyetem oktatási tevékenységének gyakorlati szempontú fejlesztése áll. Az egyetem képzéseinek döntő hányada az alapfeladatából eredően más felsőoktatási intézményekkel való összehasonlításban lényegesen nagyobb mértékben igényli a gyakorlati szakmai tapasztalat oktatás keretében történő bemutatását, képzési struktúrába illesztését. E célt megvalósítani a legeredményesebben úgy lehet, ha az egyetem minél nagyobb mértékben tud gyakorlati szakembereket bevonni a tevékenységébe. A gyakorlati tapasztalatnak az oktatás keretében történő fokozott bemutatása pedig nem nélkülözheti, hogy az egyetemi vezetői tisztségek körében is lehetőség nyíljon gyakorlati szakemberek bevonására, természetesen a megfelelő tudományos előélet és fokozat megléte esetén.
(19.40)
A javaslat tehát nem korlátozza az egyetem kinevezési gyakorlatát, hanem többletlehetőséget kínál. Így a magas szintű elméleti ismeretek mellett, az egyetem alapfeladatához igazítva, azt továbbra is megkövetelve legalább ilyen magas szintű, kifejezetten gyakorlati tapasztalat és szaktudás bevonása is fokozottabban megvalósulhat. E két elem ötvözése teszi lehetővé a legmagasabb szintű közigazgatási, rendészeti és katonai képzés nyújtását és a kihívásoknak megfelelni kész szakemberek képzését.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat tartalmazza a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítását is. Ennek kapcsán kiemelést érdemel a tévhitek eloszlatása érdekében, hogy a közigazgatási államtitkárok illetményét 2022. június 18-a óta a miniszterelnök állapítja meg, ezt a lehetőséget tehát nem a jelen módosítás terjeszti ki rájuk. A módosítás mindössze annyi változást hoz, hogy a miniszterek és államtitkárok illetményéhez hasonlóan a közigazgatási államtitkárok illetményét is minden évben július 1. napjával kell megállapítani.
A Törvényalkotási Bizottság által összeállított összegző módosító javaslat értelmében szigorodnak továbbá a bírósági végrehajtásra vonatkozó rendelkezések. Így például a módosítás alapján szigorodnak a fegyelmi eljárás szabályai, bővül a fegyelmi vétségek köre, amellyel együtt szigorodnak a végrehajtói szolgálat hét évet követő újabb hét évre történő továbbfolytatása megállapításának feltételei, továbbá kötelező szakmai továbbképzést ír elő a módosítás a végrehajtók és a végrehajtó-helyettesek számára kétévenként, de a módosítás értelmében a végrehajtóktól beszámolási kötelezettséget vár a hatóság minden év január 31-éig az éves végrehajtói tevékenységükről és külön beszámolási kötelezettséget, ha egy másik végrehajtót helyettesítettek.
Kérem a tisztelt Házat, hogy szavazatukkal támogassák a javaslat elfogadását. (Taps a kormánypárti oldalon.)