NACSA LŐRINC (KDNP), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az eredeti cotonoui megállapodást 2000-ben Benin legnagyobb városában, Cotonouban írta alá az Európai Unió akkori 15 tagállama, 79 afrikai, karib-tengeri és Csendes-óceán-térségbeli országgal. Az így létrejött nemzetközi szerződés 2003-ban lépett hatályba, és mintegy két évtizeden keresztül biztosította az EU és a 79 ország közötti fejlesztési, kereskedelmi és jogi alapokat.

A régi, 2000-es cotonoui megállapodást az új poszt-cotonoui megállapodás tervezete váltaná föl, amelyet Magyarország korábban nem tudott támogatni. A poszt-cotonoui megállapodás tervezetében lopakodó jogalkotásként szerepelt a migráció és a genderszemlélet támogatása. Erre válaszul a KDNP 2021-ben egy politikai nyilatkozatot nyújtott be az Országgyűlésnek, hogy Magyarország utasítsa el addig a tervezett megállapodást, amíg az Alaptörvényünkkel és a magyar emberek egyértelmű és világos akaratával ellentétes célokat nem tartalmaz. Akkor az Országgyűlés elfogadta ezt a politikai nyilatkozatot nagy többséggel.

A magyar emberek számos alkalommal kinyilvánították már a véleményüket a bevándorlással és a genderszemlélettel, a gyermekvédelemmel kapcsolatban is. Világos, hogy mi magyarok nem akarjuk, hogy Magyarország bevándorlóország legyen. A magyarok arra is nemet mondtak, hogy brüsszeli segítséggel kvóták alapján idetelepítsenek bevándorlókat.

A tervezett megállapodás akkor azért nem volt elfogadható, mert nem a migráció okozta veszélyeket, hanem csak a pozitív hatásait hangsúlyozta. A magyar hatóságok tavaly, 2022-ben 250 ezer illegális határátlépési kísérletet regisztráltak; csak tavaly ugyanannyi migráns próbált illegálisan behatolni Magyarországra, mint az azt megelőző hat évben összesen. Ezért nem támogathattunk még elvi szinten sem olyan nemzetközi egyezményt, ami pozitív, kívánatos célként tekint a migrációra.

Az utóbbi hetek tárgyalásai során ugyanakkor a kormány megkapta az elvárt garanciákat, így nemzeti hatáskörben marad továbbra is mindenfajta döntés a migrációval és a munkaerőpiaci kérdésekkel kapcsolatban, és nem szenved csorbát a gyermekek védelme sem a rájuk erőltetni próbált LMBTQ-propagandával szemben. A most elért egyezség alapján kiegészítik majd az Európai Unió tanácsi határozatát, ezzel világossá téve, hogy a poszt-cotonoui megállapodás nincs semmi kihatással a migrációra és a szexuális nevelésre vonatkozó nemzeti kompetenciákra, azaz az aláírástól függetlenül ezeken a területeken minden döntés nemzeti hatáskörben marad.

Ez egy egyértelmű siker a magyar álláspont számára, nem kellett feladnunk a magyar emberek egyértelmű akaratát tükröző alapelveinket, hanem kiharcoltuk a szükséges garanciákat, így már támogatjuk az egyébként minden más területen Magyarország és a partnerországok számára is hasznos és előnyös poszt-cotonoui megállapodást. Ez egy bizonyíték, hogy érdemes kiállni és harcolni a nemzeti érdekekért, és nem azt a külpolitikát folytatni, amit a baloldal folytatott, a „hol kell aláírni” külpolitikát. A baloldal akkor nem győzött gúnyolódni rajtunk, hogy minek kell egy nemzetközi szerződés tervezetével szemben garanciát kérni, hiszen nekik ez a kérdésük szokott csak lenni: hol kell aláírni? Ha a baloldalon múlt volna, akkor automatikusan, elolvasás nélkül aláírták volna ezt a megállapodást, így azonban ki tudtuk harcolni a magyar érdek szerinti álláspontot.

Érdemes volt tehát kiállni, hogy a szükséges garanciák nélkül Magyarország ne járuljon hozzá a megállapodás ratifikálásához. Ezúton is szeretném megköszönni a KKM, a magyar tárgyaló delegáció és a magyar diplomaták kitartó munkáját a kérdésben.

Azt gondolom, hogy a 79 részes ország támogatása, fejlesztése gazdasági érdekünk, a gazdasági kapcsolataink erősítése ezzel a 79 országgal abszolút magyar nemzeti érdek. Mi azt gondoljuk, hogy az ezekben az országokban történő fejlesztések, a helyben segítés jelenti a megoldást a migrációra, nem a migráció menedzselése vagy támogatása, hanem a helyben lévő támogatás. A határozati javaslat is tartalmazza, hogy ezeket a fejlesztéseket csak úgy lehet végrehajtani, hogy bevonjuk az ottani állami, egyházi és civil szervezeteket, illetve kiemelten fókuszálunk a munkahelyteremtés, az oktatás és a biztonság kérdéseire, hiszen ezek a témák legfőképpen az afrikai országokban is kiemelt prioritást élveznek.

Összefoglalva: Magyarországon tehát szuverén jogunknak tekintjük, hogy mi döntsük el, kit engedünk be a saját országunkba, és kit nem, ugyanakkor kölcsönös tisztelet alapján álló kapcsolatot keresünk minden olyan országgal, amellyel értelmes gazdasági megállapodásokat tudunk kötni, ahol a kölcsönös fejlődés mind a két fél érdekeit szolgálja. Én azt gondolom, hogy az EU tanácsi határozata számunkra megnyugtató és elfogadható garanciákat jelentene, ezért nyújtottuk be immár az aláírásról, természetesen az alapelveinket is tükrözve, ezt a politikai nyilatkozatot.

Én arra kérem az Országgyűlést, hogy így az elmúlt hetek eseményeinek fényében a mostani politikai nyilatkozatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokban.)