RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Először is, számokkal szeretnék cáfolni pár dolgot, amit ön megpróbált itt állítani a parlamentben. Amikor átvettük a kormányzást, akkor az egészségügyi költségvetésben 1198 milliárd forint szerepelt, ez most 2800 milliárd forint. Tehát 1600 milliárdos a növekedés, 134 százalékos növekedés az egészségügyi kasszában.

Amit ön mond, hogy voltak forráskivonások az egészségügyben, ez kétségtelenül igaz a 2010 előtti időszakra, amikor azok vezették az országot, akikkel ön együtt politizál. Ebben az időszakban 600 milliárd forintot vontak ki a magyar egészségügyből, mi most éves szinten 1600 milliárd forint többletet teszünk bele, többek között azért is, mert, ha csak az elmúlt négy esztendőt nézem, az ápolók bérét 72 százalékkal emeltük, most júliustól egy 18 százalékos emelés jön, aztán jövő márciustól a következő. Az orvosoknál minden idők legnagyobb béremelését hajtottuk végre, hiszen 2-2,5-szeresére emelkedett az orvosoknak a koronavírus-járvány ideje alatt elindított béremelési programban a fizetése, ma már egy kezdő orvos is sokkal több mint 600 ezer forintos kezdő alapfizetésre számíthat, húsz éve a pályán lévő orvos másfél millió forintot a pálya vége felé, tehát negyvenéves tapasztalattal rendelkező pedig 2,1 millió forintos alapfizetéssel rendelkezik. Tehát ezek olyan számok, amelyekről tíz évvel ezelőtt még álmodni sem mert senki.

És ezzel párhuzamosan sikerült kivezetni a magyar egészségügyből a hálapénzt, amely hetven évig deformálta a teljes egészségügy rendszerét. Ha volt valami, ami az egész rendszert rossz irányba vitte, deformálta, lassította  bár lehet, hogy a „lassította” kifejezés nem a legjobb, de a „deformálta” kifejezés mindenképpen előnyös , az a hálapénz-rendszer volt, mert nem azokat a beavatkozásokat végezték el feltétlenül, ami a beteg egészsége szempontjából optimális, hanem bizonyos esetekben azt, ami a paraszolvencia szempontjából optimális volt. Úgyhogy ez volt az egyik legfontosabb előrelépés, amit sikerült megtenni az elmúlt években.

Ahogyan ön is mondja, a nemzetközi kimutatásokból jól látszódik, hogy azok a mutatók, azok az indikátorok, amelyek az életmóddal kapcsolatosak, tehát amikor az életmóddal megelőzhető egy betegség, itt Magyarországnak nagyon sok előrelépési lehetősége van. Itt akár, ha a koronavírus-járványt nézi ön is, a túlsúly az egyik legfontosabb szempont volt a koronavírus lefolyásának veszélyessége szempontjából, ebben is és más kérdésekben is nagyon sok mindent tehetünk. Ezért vezettünk be új szűrővizsgálatokat, a vastag- és végbélszűréseket ezért vezettük be. Ezért fontos, hogy HPV-oltással, mással meg akarjuk előzni a betegségeket, vagy korábban fel akarjuk ismerni ezeket.

(9.10)

Itt két új szűrést is bevezettünk az elmúlt években, országos népegészségügyi szűrést, pontosan azért, hogy minél hamarabb felismerhetők legyenek a betegségek, és így meg tudjuk előzni ezeket a betegségeket vagy azt, hogy ezeknek nagyon súlyos lefolyása legyen.

Ami a várólistákat illeti, tisztelt képviselő úr: amikor az önök szövetségesei kormányoztak, nem volt várólista Magyarországon, csak kis kockás füzetek voltak, mi vezettük be az országos, áttekinthető, elektronikus várólista-nyilvántartási rendszert. Akkor még szürkehályogműtétre 28 ezren várakoztak, most 12 ezren, és akkor még csípőprotézis-műtétre 11 ezren várakoztak, most 7 ezren.

Voltak ezek a számok alacsonyabbak is, 2019-ben, a járvány előtt, azóta még nem dolgozta le az egészségügy a teljes hátrányát, amit a járványban sajnálatosan felhalmozott, de azért halad ebben is; hiszen a kormány az elmúlt években jelentős összegeket  ha összeadja az elmúlt évek várólista-csökkentési programjait, akkor láthatja , 63 milliárd forintot fordított várólista-csökkentésre. Nézzük meg, hogy mondjuk, szürkehályog esetén mely országokban rövidebb a tényleges várakozási idő a magyarnál! Litvánia, Olaszország, Hollandia, Dánia és Svédország van előttünk, utánunk következik Anglia, Új-Zéland, Spanyolország, Chile, Portugália, Lengyelország, Finnország, Izrael, Norvégia, Ausztrália és Észtország. Ha megnézzük az OECD kimutatását csípőprotézis-műtétre, ott azt látjuk, hogy előttünk van Dánia, Hollandia, Olaszország, Finnország, Izrael, mögöttünk van Anglia, Új-Zéland, Svédország, Portugália, Norvégia, Spanyolország, Litvánia, Ausztrália, Lengyelország, Észtország és Chile.

Valóban, sokaknak van olyan tapasztalata, és akár nemcsak műtétek esetében, hanem járóbeteg-rendelésnél is, hogy hosszabb a várakozási idő, mint amit mindenki elfogadhatónak tart; ezen továbbra is dolgozni kell, ezt továbbra is csökkenteni kell. Ezért múlt decemberben el is fogadtuk egy törvénymódosítást a járóbeteg-rendelésnek egy szélesebb körű áttekintésére, amit áprilisban meg is tett az Országos Kórházi Főigazgatóság, aki ennek a feladatnak a felelőse volt, hogy pontosan meg tudjuk hozni ezen a tavaszon, ennek a nyárnak az elején azokat a döntéseket, amelyekkel a járóbeteg-rendelőkben is csökkenthető lesz a várólista. Úgyhogy azt hiszem, hogy ez az egyik legfontosabb feladatunk, sőt biztosan ez a legfontosabb feladatunk, hiszen az emberek véleményéből is ez látszódik. Amikor az összes egészségügyi vezetőt Pintér Sándor miniszter úr összehívta a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen egy egész napos tanácskozásra, ott is az egyik kiemelt feladat a várólisták csökkentése volt minden magyar egészségügyi vezető számára. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)