BEDŐ DÁVID (Momentum): Köszönöm szépen. Amikor Magyarországra érkezik az ember repülővel, és leszáll a Liszt Ferenc repülőtéren, akkor feltűnik az utazónak, hogy a kormány mindenhol hirdeti, hogy ez egy családbarát ország. Ha a hétköznapi magyar ember követi a kormánypropagandát, akkor azt gondolhatja, hogy a kormány mindent megtesz a magyar gyermekek védelme érdekében.

Maguk állandóan arról beszélnek, hogy milyen fontosak a magyar gyerekek, és mi mindent tesznek az ő védelmük érdekében. Folyamatosan arról beszélnek, hogy mekkora hangsúlyt kell fektetni a családpolitikára, hogy mennyire fontos, hogy sok gyermek szülessen. Még egy törvényt is elneveztek a gyermekvédelemről, aminek persze semmi köze ahhoz, de maguk azt állítják, és ezzel harsogják tele az összes létező felületet; és azzal, hogy meg kell védeni a gyerekeket.

A valóság ezzel szemben viszont sajnos nagyon más. A valóság ezzel szemben az, hogy magukat kicsit sem érdekli a magyar gyerekek jövője. Az igazság az, hogy Magyarországnak sosem volt még ilyen gyermekellenes kormánya. Hiába erőltetik, hogy mindenki szüljön még egy gyereket, semmit nem tesznek azért, hogy ezek a gyermekek szeretetben és jólétben nőjenek fel. Hiába haltak meg ártatlan gyermekek az elmúlt években a családon belüli erőszak miatt, maguk kispórolják a pénzt a gyermekvédelmi rendszerből. Hiába nincsen elég bölcsődei hely, hiába zsúfoltak az óvodák, mert kevés az óvodapedagógus, maguk nem szánnak elég pénzt új bölcsődék építésére és a megalázóan alacsony bérek rendezésére.

Ha valóban fontos lenne maguknak a gyermekvédelem, akkor érdemben tennének azért, hogy a magyar gyerekek minőségi oktatásban részesüljenek, és legyen nekik lehetőségük a boldogulásra. Ha valóban fontos lenne maguknak a gyermekvédelem, akkor nem a bosszútörvénnyel szívatnák (Dr. Répássy Róbert: Hogy beszélsz?) és fenyegetnék a gyerekeket tanító pedagógusokat, hanem mindent megtennének azért, hogy a tanári pálya vonzó legyen, és meg legyenek becsülve a tanárok.

A Fidesz-kormány gyermekellenességét mi sem bizonyítja jobban, mint ami egy hete történt. Diákok, gyerekek, akik azért mentek ki az utcára tüntetni, hogy az őket tanító pedagógusok meg legyenek becsülve; azért mentek ki tüntetni, hogy egy olyan országban élhessenek, ahol használható és XXI. századi tudást kapnak; ezeket a tüntető gyerekeket fújták arcon könnygázzal. (Rétvári Bence: Politikai aktivistákat, kedves barátom!)

(10.00)

Ha igazán fontos lenne maguknak a gyermekvédelem, akkor tennének azért, hogy ebben az országban minőségi oktatás legyen, tennének azért, hogy a tanári pályát minél vonzóbbá tegyék, és megbecsülve érezzék magukat a pedagógusok.

Mi a Momentumban úgy gondoljuk, hogy a kormány legfontosabb feladata az oktatás. Mi úgy gondoljuk, hogy az oktatás a kulcsa a sikeres nemzetnek. Mi úgy gondoljuk, hogy akkor teszünk a legtöbbet a magyar gyerekekért, akkor védjük őket igazán, ha lehetőséget biztosítunk nekik a boldogulásra.

Éppen ezért mutattuk be a „Holnap Magyarországa” tervet (Rétvári Bence: Ó!), amely egyértelmű víziót ad. Egy tudásalapú nemzetet képzelünk el a Fidesz jelenlegi gyermekellenes oktatási rendszerével szemben. A GDP 7 százalékát kellene oktatásra fordítani. (Rétvári Bence: Ó!) A pedagógusbéreket egyszer és mindenkorra rendezni kell! A tanár bére legyen a diplomásátlagbérhez kötve, és évente automatikusan emelkedjen! (Nacsa Lőrinc: Pont ezt csináljuk!) Egyértelmű önállóságot kell adni az iskoláknak, mert helyben tudják a legjobban, hogy mire van szüksége a gyereknek (Nacsa Lőrinc: Te tudod a legjobban!), a felsőoktatásban pedig véget kell vetni a káros és pusztító alapítványi rendszernek. Azért kell dolgozni, hogy a diplomás fiatalok aránya elérje az 50 százalékot.

Ezek egy tudásalapú nemzetnek az alapkövei. Mi egy ilyen Magyarországért dolgozunk. (Taps a Momentum soraiból.  Közbeszólások a kormánypártok soraiból: Elég kevesen vagytok!  Gyér taps!  Mehet a pénztárba a dollárokért!)