DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselő Asszony! Nem szeretnék arra hivatkozni, hogy én ügyvédként több ilyen perben jártam el, mint ön, mondjuk így. De a helyzet az, hogy ha elhangzik egy valótlan tényállítás, akkor a következő jogi eszközök állnak rendelkezésre. És most próbálom az egész jogrendszer összes eszközét felsorolni.

(13.10)

Az egyik eszköz a helyreigazítás. A helyreigazítás egy sajtójogi eszköz. A helyreigazításnak meg van határozva egy szűk határideje, hogy mennyi idő alatt lehet helyreigazítást kérni, és a helyreigazítás egy viszonylag gyors lehetőség arra, hogy egy valótlan tényállítást a sajtótermék helyreigazítson. Nem kell ehhez egyébként per, ha belátják, a sajtótermék belátja azt, hogy tévedett vagy valótlant állított, akkor helyreigazíthatja maga is, és utána jön a helyreigazítási eljárás.

Azután vagy ettől függetlenül létezik a személyiségi jogi per. Gyakorlatilag ez sérelemdíjas; felelősségi alapon személyiségi pert lehet indítani, ebben az esetben egyébként a sajtótermék kiadója ellen, tehát az impresszumban megjelölt kiadó ellen lehet nyugodtan pert indítani. (Folyamatos közbekiáltások az ellenzéki sorokból.) De egyébként, ha az újságíró, a szerkesztő is fel van tüntetve, akkor akár őellene is lehet indítani pert.

Van ugye, külön médiahatósági eljárás is. (Derültség és folyamatos közbeszólások az ellenzéki sorokból.) A médiahatóság hatáskörébe tartozó ügyekben médiahatósági eljárás is lehet.

És akkor jön a negyedik eszköz, valóban, a rágalmazással vagy becsületsértéssel kapcsolatos büntetőjogi eljárás, ha ennek a feltételei fennállnak, mert nyilván ez már egy sokkal szigorúbb eljárás lenne. Ez utóbbi esetben valóban be kell azonosítani az elkövetőt, de hangsúlyozom, csak a büntetőeljárásban, az összes többi előbb elmondottnál pedig a szerkesztőség vagy inkább a felelős kiadó felel a kártérítés szabályai szerint vagy a polgári jog szabályai szerint. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)