KÓSA LAJOS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! A szövetkezeti törvényt és a Ptk.-t szeretném kisebb mértékben módosítani a szövetkezetek ügyében.

Alapvető célom az, hogy elősegítsem azt, hogy Magyarországon a szövetkezet mint modell  egyébként gazdasági társaság, csak speciális gazdasági társaság  jobban elterjedjen, rugalmasabb legyen, és ki tudják a szövetkezetekben rejlő lehetőségeket használni a piaci szereplők. Másrészt szeretném, ha hozzájárulnánk a szövetkezeti törvény módosításával ahhoz, hogy a szövetkezetekre jellemző, nem kizárólagosan gazdasági jellegű, hanem egyéb, elsősorban szociális és közösségépítő tevékenységeket jobban támogassuk és segítsük. Harmadrészt pedig az eredményesebb működés érdekében a Ptk.-ban szeretnénk olyan módosítást eszközölni, ami lehetővé teszi, hogy a szövetkezetek a rájuk áramló adminisztratív kötelezettségeket valamilyen észszerű keretek között teljesítsék.

A szövetkezeti törvény preambulumába szeretném azokat a nemzetközi szövetség által elfogadott statementeket vagy állításokat beletenni, amelyek egyébként az International Cooperative Alliance  ez a Nemzetközi Szövetkezeti Szövetség a világ legnagyobb létszámú szervezete, több mint 2,5 milliárd (sic!) ember a tagja, több mint százéves múltra tekint vissza, és Magyarországon egyébként Károlyi Sándor kezdeményezte még a XIX. század legvégén a szövetkezetalapítást, hogy ezt az elsősorban Angliából származó gazdasági formát honosítsuk meg , tehát a nemzetközi szövetkezeti mozgalom által elfogadott alapelvek; rögzítsük mi is ezeket a szövetkezeti törvényben. Azt hiszem, ezzel kapcsolatban olyan nagy vita nemigen van, ez csak a preambulum kiegészítése, hogy mi is egyébként hasonuljunk azokhoz a szövetkezeti törvényekhez, amelyek a nagy szövetkezeti országokban, Indiától Franciaországon át Kanadáig megtalálhatóak.

A taglétszám csökkentése érdekében teszek javaslatot: hétről háromra csökkentenénk azoknak a számát, akik egyébként szövetkezetet tudnak alakítani, azzal természetesen, hogy itt is többségben kell lennie a természetes személyeknek. Egyébként hasonló a szabályozás nagyon sok országban, amelyek jelentős szövetkezeti tapasztalattal és múlttal rendelkeznek. Nem tudok mindenkit felsorolni, csak az érdekesség kedvéért jegyzem meg: Norvégia, Finnország, Svédország, Belgium, Olaszország, Németország, Ausztria, Spanyolország, a spanyolországi autonóm tartományok közül a baszk és a katalán, Portugália, Litvánia, Lettország, Szlovákia, Kanada, Mexikó, Hollandia  tényleg nem sorolom fel a világ számos országát, majdnem mindenütt van szövetkezet. Tehát ott is jóval alacsonyabb a belépési küszöb a szövetkezetalapítás világába.

Egyébként nem feltétlenül az a legfontosabb érv, hogy más országban hogyan van, hanem az, hogy van Országos Szövetkezeti Tanács, amely az ágazati szövetkezetek érdekvédelmi szövetsége, és ennek az érdekvédelmi szövetségnek a tagjai, a mezőgazdasági szövetkezőktől kezdve a nyugdíjas szövetkezőkkel bezárólag kérték mindnyájan, és elfogadták ezt az Országos Szövetkezeti Tanács által megfogalmazott kérést, hogy csökkentsük le ezt a létszámot. Ha ezt elfogadjuk, akkor egyébként természetesen a szövetkezeti törvényben harmonizálni kell azokat az arányszámokat, amelyek a hétfős tagság esetére vonatkoznak, és miután háromra csökken az alapítás minimális taglétszáma, akkor egy csomó arányszámot ki kell igazítani, a módosítások egy jelentős része ehhez kapcsolódik, és ezt vezeti végig a törvényen.

Van egy olyan módosítás, amely arra vonatkozik, ami most is benne van a szövetkezeti törvényben, csak miután nagyon sok jelzés érkezett arra vonatkozóan, hogy nem pontosan értik a törvényalkalmazók, hogy mit kell alatta érteni  ez az úgynevezett másodlagos szövetkezetek kérdése , ezt pontosítanánk a törvényben. A másodlagos szövetkezet az a szövetkezet, amelynek kizárólag szövetkezetek a tagjai. Most is van ilyen egyébként, és ennek főleg a mezőgazdasági termelésben, értékesítésben van jelentősége. Ennek a pontosítását szintén az Országos Szövetkezeti Tanácstól kérték, erre vonatkozóan teszek javaslatot.

A törvényjavaslat Ptk.-t érintő része pedig arra vonatkozik, hogy a mostani kötelezettségük az, hogy ha közgyűlést tartanak  minden évben kell közgyűlést tartani a szövetkezeteknek, mint ahogy egyébként értelemszerűen taggyűlést vagy közgyűlést minden gazdasági társaságnak kell tartani , akkor a jelenléti ívet és a hozzá kapcsolódó megbízásokat teljeskörűen kell beterjeszteni a cégbíróságokhoz ahhoz, hogy egyébként a bejegyzési vagy a változásbejegyzési eljárásokat elfogadja a bíróság. Na most, ilyen kötelezettség nincs olyan esetekben, ahol szintén nagy létszámúak a közgyűlések. Mondjuk, egy OTP-közgyűlésen akár több ezer tulajdonosnak kellene jelen lenni, de ott nem kell jelenléti ívet csatolni vagy a változásbejegyzési eljárások, vagy egyéb cégbírósági eljárások indításához, hanem elég egyébként a jegyzőkönyvet csatolni. Természetesen meg kell őrizni a jelenléti ívet, és be kell mutatni a cégbíróságnak azt, hogy a jelenléti ív melletti dokumentáció igazolja azt, hogy egyébként határozatképes volt a közgyűlés.

Ma Magyarországon nem kevesen vannak, főleg a diákszövetkezetek esetében, illetőleg a lakásszövetkezetek esetében, a többezres létszámú szövetkezetek. Most gondolják el, hogy egy többezres létszámú szövetkezetnél, mondjuk, a jelenléti ív csatolása milyen adminisztrációs feladatokkal jár. A valóságban egyébként, hogy is mondjam, ezt a cégbíróságok is nagyvonalúan kezelik, mert nem láttam még olyat, hogy egy cégbíróság egy jelenléti ívhez csatolt megbízási okiratot ellenőrzött volna, erre valószínűleg nincs is kapacitása. Gondoljunk bele, hogy egy universitas tízezer tagú, ott ezt megnézni szinte lehetetlen. És nincs is szükség rá, mert egyébként ha ezzel kapcsolatban vita merül fel, akkor a jelenléti ív csatolása nélkül is lehet természetesen eljárást indítani a bíróságnál, hogy például a határozatképesség nem volt megfelelő, és akkor viszont ezeket ki lehet vizsgálni, hiszen a közgyűlés jelenléti ívét továbbra is meg kell őriznie a szövetkezeteknek. Tehát ez egyszerűsítés lenne a szövetkezetek munkájában, ami főleg a nagy létszámú szövetkezeteket jelentősen segítené.

Összességében az általam benyújtott módosítások nem valami nagyon jelentős, átfogó módosítások a szövetkezetek világában. 2010 óta, amióta én ezt a jogalkotási munkát a szövetkezetek esetében felvállaltam, nagyon-nagyon sok módosítást hajtottunk végre a szövetkezeti törvényen. A szövetkezeti szektor is ilyen értelemben szépen fejlődik Magyarországon, dacára annak, hogy a magyar közgondolkodásban a rendszerváltás óta gazdasági társaságként kizárólag a tőkeérdekeltségű gazdasági társaságok mennek előre, tehát a részvénytársaság, a kft., azt mindenki érti. Sok esetben a részvételi érdekeltségű társaságokat  egy ilyen van egyébként, a szövetkezet  még a gazdasági joggal foglalkozó ügyvédek is kicsit olyan értetlenül kezelik. Én magam is egy csomó egyeztetésen vettem részt, ahol láttam, hogy azért itt komoly fogyatékosságok vannak, hogy mennyire nem értik a szövetkezet működését, a szövetkezet világát, pedig egyébként a szövetkezeti szektor gazdasági teljesítménye kifejezetten jelentős.

(13.50)

Jó lenne, hogyha ennek a speciális vállalkozási formának a fejlesztésével el tudnánk oda jutni, ami mondjuk, Németországban vagy Dániában nem is kérdés, hogy bizonyos szektorokban ezek meghatározó kibocsátásúak, bár Magyarországon még azt sem tudják különösebben sokan, hogy a Raiffeisen is egy szövetkezeti tulajdonú bank, vagy hogy a Tesco egy szövetkezeti tulajdonú hipermarket. És hogyha nem jött volna nálunk a kommunizmus, akkor valószínűleg a Hangya éppen olyan feladatot lát el ma Magyarországon, mint a Tesco annak idején, tehát hogy a kiskereskedelemben hipermarketszinten óriási részesedést szerezhet, hiszen egyébként a harmincas évek végén a Tesco és a Hangya gazdasági teljesítménye azonos volt, hogyha megnézzük a gazdasági statisztikákat. Ezt törte ketté a kommunisták által erőltetett kényszerszövetkezési program, ami teljesen ellentmond egyébként a szövetkezeti mozgalom alapgondolatának.

Tisztelt Képviselők! Kedves Elnök Asszony! Köszönöm szépen, hogy meghallgattak, és kérem, hogy támogassák a javaslatot. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)