KÓSA LAJOS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnöknő. Tisztelt Ház! A vitában elhangzott aggodalmaikra a következőket szeretném  talán megnyugtatásul  mondani. Tudom, hogy vannak, akik értik a szövetkezetek működésének a lényegét, de egy csomóan meg nem. Néha elgondolkozom azon, hogy akik értik, azok minden pillanatban figyelembe veszike például azt, hogy az egyik legalapvetőbb szövetkezetműködési sajátosság az, hogy részvételi érdekeltségű, ami azt jelenti, hogy egy tag, egy szavazat. Tehát: alapítanak hárman egy szövetkezetet, egy természetes személy, még egy természetes személy és mondjuk, a MOL. A MOL-nak egy szavazata van. A másik két természetes személy  akármekkora társaság is a MOL  habozás nélkül leszavazhatja.

Hogy is valósul meg akkor a gazdasági behatolás, még ha adott esetben ilyen egyenlőtlenek is a tőkeviszonyok benne? Teljesen mindegy! Szövetkezeti hozzájárulást kell teljesíteni, ami minden tagnak egyforma; nem mintha ez életszerű lenne. Inkább onnan kell kiindulni, hogy akik nekünk javasolták, hoztak egy életszerű példát: van három fiatal gazda, akik most örökölték meg a szüleik mezőgazdasági vállalkozását. Ketten egyéni gazdaként folytatják, tehát természetes személyként belépnek a szövetkezetbe, szükségük van egy terményszárítóra meg egy silóra, a harmadik személy viszont családi vállalkozás, kft. esetében tudna bejönni. Ezt miért ne tegyük lehetővé? S azt is mondják, hogy nagyon nehéz a piacra lépés, mert azzal, hogy megalakítják a szövetkezetet, nem tudnak hét embert összeszedni. Hármat tudnak. Beteszik a pénzt, közösen használják, mindenkinek van egy 20-50 hektáros gazdasága, s így ezt meg tudják csinálni.

Én ebben nem látok veszélyt, mert az alapvető szövetkezeti működés  egy tag, egy szavazat  kizárja azt, hogy akármekkora is egy gazdasági társaság tőkeerőben, egy szavazatnál többe legyen. Tehát itt a tőkeerőnek nincs semmilyen szerepe. Ezért ilyen értelemben én azt az aggodalmat nem látom megalapozottnak, amit Dávid képviselőtársam mondott. Hozzáteszem, hogy az OSZT-nek, illetve személy szerint nekem ahhoz, amit ön hosszan idézett, a takarékszövetkezetekkel kapcsolatos átalakításhoz, semmi közünk. Mi ezt utána szenvedtük el, és láttuk azt  én meg az OSZT , hogy a takarékszövetkezetek mint szövetkezeti forma egész egyszerűen megszűntek. Ma már nincs ilyen.

Hozzáteszem  másik példa , hogy az OSZT-nek nem tagja a szociális szövetkezeti rendszer, és nem tagja a foglalkoztatási szövetkezet, az, amit itt idéztek a „Híd a munkába” típusú szövetkezéseknél. Ők nem is tagjai, és nem is úgy működnek, hogy ezt össze lehetne szinkronizálni a szövetkezeti működéssel. S mindig van olyan szövetkezet, amelyik rosszul működik, mert sok ezer szövetkezet működik vállalkozásként sok százezres tagsággal. Az egész lakásszövetkezeti törvényünk nem jó így. A lakásszövetkezetek csak nagyon nehezen működtethetők, egy csomó olyan anomáliával, ami agyrém. Csak egyet mondok példaként: ha valaki szövetkezeti lakást vesz, de nem újonnan veszi és nem lép be a lakásszövetkezetbe, akkor is elmehet a közgyűlésre szavazni, ha nem tagja a lakásszövetkezetnek. Ez egy jogi nonszensz! Még Bajnai Gordonnak köszönhetjük ezt a szabályozást. Ez olyan, mintha valaki elmegy a MOL-kútra, vesz száz liter benzint, és utána elmehetne a MOL-közgyűlésre szavazni. Tiszta agyrém! Ez nem normális dolog! S ez csak egy, nagyon sok ilyet tudnék még mondani.

Tehát azért is van ennyi módosításra szükség, mert az egész szövetkezeti szektor 1990-től 2002-2005-ig egy vesszőfutást élt meg, hiszen a régi típusú kommunista szövetkezeti modellből teljesen jogosan senki nem kért. Csak nem tudták jogilag megoldani az akkori kormányok például az átalakulási törvényt, hogy az a szövetkezeti mozgalom eredeti gyökereihez térjen vissza. Nem csoda egyébként, mert nagymértékben eltávolodott az akkori szövetkezeti rendszer attól, ami a szövetkezés eredeti gondolata volt. A kommunista szövetkezetnek semmi köze a szövetkezés eredeti ethoszához és kiindulópontjához. Pont úgy viselkedett egyébként, mint a kommunizmus idején annyi minden más.

(14.30)

Tehát a kommunista vagy szocialista demokrácia azt jelenti, hogy nincs demokrácia. A szocialista szólásszabadság azt jelenti, hogy nincsen szólásszabadság. A szocialista típusú szövetkezet azt jelenti, hogy nincsen szövetkezés. Tehát ilyen értelemben nem lógott ki a sorból.

De visszatérve: természetesen én is látom, hogy van jó néhány szövetkezet, amely egy csomó kérdést vet fel, a tészek kapcsán is erre hivatkozott Apáti képviselőtársam. Csak úgy zárójelben jegyzem meg, én ezt a „coki” dolgot nem mondtam, csak…  mert azt nekem tulajdonította. Nem, nem mondtam ilyet az expozémban (Dr. Apáti István: Korábban! Máshol!), de most ez teljesen érdektelen, mert a lényeg az, hogy egyébként itt van egy nagyon fontos alapvetés: ha a szövetkezet tagjai, miközben közgyűlésen vannak, egy tag egy szavazat, nem tudják a saját érdekeik védelmét megszervezni, akkor baj van, azt kívülről nehéz beleoperálni. Nem mondom, biztos van olyan szövetkezet, ahol egyfajta kiskirály leuralja az egészet, de hogyha egy picit is  hogy is mondjam?  talpraesettek, és azért az emberek egy része, főleg ha vállalkozásra adja a fejét, akkor muszáj hogy valamelyest életszerű legyen vagy talpraesett legyen, akkor nagyon nehéz a szövetkezetben megoldani azt, hogy ilyen visszaélések történjenek. Vannak ilyenek, hozzáteszem, ott általában, amit Apáti úr emlegetett, a tészek esetében más probléma is van, tehát ott nem egyszerűen a működési modellben vannak súrlódások vagy hiányosságok, hanem nagyon sokszor  én is láttam ilyet  eleve azért szerveződnek meg, hogy el tudjanak érni valami támogatási formát, de eszük ágában sincsen egyébként azt a tevékenységet komolyan folytatni; amíg tart a támogatási pénz, csinálják, utána mindenki ezerfelé szalad, de ez a támogatási rendszernek a hibája, és nem a szövetkezeti gondolaté.

Hozzáteszem egyébként, hogy természetesen a szövetkezeti rendszert adott esetben tovább is kell fejleszteni, mert vannak régi típusú szövetkezeti formák, például ezek a kisiparosok által megteremtett szövetkezeti formák, én nem látom ott, hogy a mozgás olyan új erőket, energiákat vetne fel. De például a spin-off vagy az ilyen innovációs területen a szövetkezet egy remek társasági forma  mert mi jellemző egy spin-off vagy egy ilyen fiatal emberekből valamilyen innovációs ötlet alapján létrejövő gazdasági társaságra? Igazából pénzük nincsen, van egy jó ötletük, meg akarják szervezni, vannak hárman-négyen-öten-hatan-heten, az egy tag egy szavazat jó nekik, mert egyébként viszonylag jóban vannak, és elfogadják azt, hogy a közreműködés mértékében osztoznak az eredményen, de nem akarják, hogy valaki bejöjjön egy nagy tőkével, és leuralja az egészet  kiváló ötlet! De az a három fő, az…  azért is mentünk le, hogy e felé a szektor felé nyissunk, mert egyébként a szövetkezet szerintem egy, a XXI. században is remek társasági forma.

És egyébként a szociális szövetkezet sem elvetendő, nem abban a formában, amiről önök beszéltek, hanem abban a formában, amit például az olasz modell mutat, ahol ezt úgy hívják, hogy  ne ijedjenek meg a szótól!  keresztényszociális szövetkezet. Hogy működik? Van egy keresztény közösség, leginkább gyülekezet, és ő is egy tag, és mintegy garanciát vállal a működésért, és még bejönnek a szociális, keresztényszociális szövetkezetbe tagok, és arra vállalkoznak, hogy idősek ellátásában segítsenek. És oda be lehet menni, és azt mondani, hogy nekem van egy idős rokonom, nem találok személy szerint olyan gondozót, akit meg tudnék fizetni, meg lehet, hogy nem is szükséges nekem napi nyolc órában oda valaki, hanem elmegy, meglátogatja, bevásárol, beszélget vele, kitakarít, s a többi, napi egy-két órában, és akkor ezt a szövetkezet teljesíti, mint egy megrendelő megy be az, akinek mondjuk, ilyen ellátásra igényt tartó ismerőse, rokona van  de ezek leginkább rokonok , és a szövetkezet ezt ellátja, és ezért kell valamennyit fizetni, és egyébként ezt az olasz állam is támogatja. Nagyon jól működik, és be tudják vonni egyébként azokat a személyeket is, akik például a munkaerőpiacról, más szektorokból már kipörögtek.

Vannak tehát jó modellek, amelyeket érdemes megnézni, és egyébként a magyar szabályozási rendszerben a jó példákat nyugodtan át lehet venni. Nyilván az, amit szociális szövetkezet címén működtettek Magyarországon, az nem volt jó, tehát csak a baj volt vele, maga az egész felépítés nem volt jó, úgyhogy még számíthatnak nyugodtan arra, hogy… Tudom, hogy adott esetben tíz év alatt valóban ez a 23., hát, van még vele  hogy is mondjam?  feladat, főleg úgy egyébként, hogy a szövetkezeti mozgalom ma is teljesen alulról szerveződő mozgalom, tehát nem arról van szó, hogy a kormány bábozik mellette, vagy a kormány babusgatja, és valamilyen minisztérium kezdeményezi folyamatosan a szövetkezeti jog módosítását, nem. Tehát ez egyébként az a munka, amit kifejezetten egyéni képviselők vállaltak fel, itt megemlíthetek néhány olyan képviselőt, Bányai Gábort, aki annak idején például segített ebben a munkában, vagy Szatmáry Kristófot.

És hogyha tudják támogatni az előttünk álló törvényjavaslatot, én azt nagyon megköszönöm, és szívesen a vitákban is még később… Bár jellemzően az Igazságügyi Bizottság a szövetkezeti törvénynek a gazdája, holott egyébként a működés kapcsán talán a Gazdasági Bizottság vagy a Vállalkozásfejlesztési Bizottság kicsit életszerűbb lenne, mert egyébként persze ez jog, de hát minden jog, mert mi csak jogokat tudunk alkotni, semmi mást, de egyébként nem, vannak más szakbizottságok. Ez a helyzet is mutatja azt, hogy ez a szövetkezet olyan…  tehát egy olyan szektor, amely  hogy is mondjam?  egy kicsit nem is testidegen, de valahogy nehezen tudunk vele mit kezdeni, minket még ráadásul külön megterhel ez a szocialista múlt.

De nézzünk egy másik példát: dán sertéságazat. Dániában tizenvalahány millió sertést tartanak kettő darab szövetkezet irányítása mellett. Az összes sertés, amit előállítanak Dániában, mind szövetkezeti, kettő darab szövetkezet, amely lefedi egész Dániát, tartja a kezében a teljes ágazatot, és remekül működik vágóhidakkal, feldolgozókkal, árukkal, árusítási pontokkal, kiszállítási szolgáltatással. Tehát remek példák vannak előttünk, amelyekből érdemes, azt hiszem, tanulnunk.

Tisztelt Ház! Kérem a támogatásukat a törvényjavaslathoz. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)