NOVÁK ELŐD, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Elnök asszony, nagyon szépen köszönöm, hogy megadta a szót. Tisztelt Országgyűlés! A minősített adat védelméről szóló törvény módosításáról szóló javaslat meglehetősen hiányos, hiszen nem orvosolja például azt az elképesztő helyzetet, hogy az Országgyűlés bizonyos irataihoz nem férhet hozzá nemhogy egy országgyűlési képviselő, de akár egy egész frakció, akár egy önálló listán parlamentbe jutó legitim párt  hát persze, hogy a Mi Hazánk Mozgalom. Ez az, amit kirekesztettek a Nemzetbiztonsági Bizottság üléseiről is a kormánypárti többség szavazataival, noha a Mi Hazánk képviselőjeként például én sikeresen átmentem a nemzetbiztonsági átvilágításon. A titkosított tanácskozásokon csak az MSZP és a Jobbik képviselője, bizottsági tagja vehet így részt a kormánypártokén kívül.

Olyan is volt, hogy még az ülés napján kiszivárogtatták a kormánypárti Magyar Nemzet számára a számukra kedvező információkat, ezért nemrég feljelentést is tettem a Btk. 265. §-a szerinti minősített adattal visszaélés és a 305. §-a szerinti hivatali visszaélés gyanúja miatt.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A Mi Hazánk az országgyűlési ciklus elején elsődlegesen a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöki posztját kérte, majd miután azt a kormánypárti képviselők nem adták, legalább egy bizottsági helyre tartott ugyebár igényt abban a nemzeti radikális párt, de azt sem kapott. Ezt is tiszteletben tartottuk természetesen. Ezért az országgyűlési törvény 40. §-a alapján a bizottsági tagsággal nem rendelkező frakcióknak járó tanácskozási jogú részvételt kérte a Mi Hazánk a nemzetbiztonsági ellenőrzésen honvédelmi bizottsági tagként sikeresen átment képviselőként részemre, azonban a kormánypárti képviselők indokolás nélkül leszavazták a zárt ülésen való részvételi szándékomat, így egy parlamentbe önálló listán bejutott pártot rekesztettek ki a bizottsági információkhoz jutók köréből.

Ezek után szerintem különösen nagy gátlástalanság volt a zárt ülés egyes adatait kiszivárogtatni a Magyar Nemzetnek, mely például ebben az esetben még az ülés napján megírta, hogy titkosszolgálati vizsgálatot rendelt el a bizottság a baloldali pártok külföldi kampánytámogatásának ügyében. Ez akkor még nem volt ilyen unalomig ismert hír, akkor még exkluzív információ, sőt nem nyilvános információ volt. Mindenesetre a Mi Hazánk Mozgalom szerint teljes nyilvánosság előtt kellene vizsgálni például a Márki-Zay Péter által beismert kampányfinanszírozási törvénysértést, illetve a Facebook szerepét is jó volna, hiszen a külföldi érdekcsoportok beavatkozása a magyar választásokba nemzetbiztonsági kockázatot is jelent. Persze fel kellene tárni a másik oldalon a CÖF-CÖKA vagy a Kövess minket 2022 Kft. és hasonló fedőszerveik milliárdos kampányköltéseit és forrásaikat is.

Tiltakozásunk hatására ezeket a titkosításokat egyébként részben feloldották, viszont sajnos a mai napig jellemző az Országgyűlés működésére a pökhendi titkosítás. Nemcsak, hogy titkosítanak, de egészen elképesztő dolgokra is rányomják ezt a bélyeget, hogy nem nyilvános, minősített adat. Például hiába kérdeztem a honvédelmi minisztertől, hogy meddig lesz kötelező a Covid-oltás a honvédségben, és hány katonát rúgtak ki oltatlanság miatt a létszámhiány közepette, a válasz szerint: titkos. Vagy mennyibe kerülnek a NATO-szerepvállalásaink? Költségvetési kiadás és kérdés és tétel például a csúfos bukással végződött afganisztáni megszállás. A válasz: nem mondják el, mert titkos. Hány magyar honvédet küldtek idegen országba szolgálni szerte a világon? A válasz szerint ez is titkos.

Ez már egészen abszurd egyébként, hogy ilyet sem tudhatnánk. Olyannyira abszurd, hogy a Honvédelmi Bizottság fideszes elnöke, amikor ezt legutóbb szóvá tettem, akkor azt mondta, hogy miket beszélek, sőt hazudozok, fejből is tudnom kellene, nemhogy nyilvános adat, de fejből is tudnom kellene nekem, mint az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának a tagja, hogy hol hány katona szolgál. Hát, ennyire nincs képben az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának fideszes elnöke, ezért kénytelen voltam idézni a honvédelmi miniszter egyik idei írásbeli kérdésemre adott válaszát, miszerint, idézem most is: „A külföldön szolgáló magyar katonák létszámára vonatkozó kérdésére válaszul tájékoztatom, hogy az a Hvt. 15. § (1) bekezdése szerint nem nyilvános adatnak minősül.”

(15.10)

És hogy ezt a választ már hányszor és mi mindenre kaptam meg, hogy ezt a gumiparagrafust mi mindenre lehet ráhúzni, ez az abszurd, ez az önkény, ami működik tulajdonképpen a kormány egyes tagjainál, akik a válaszadási kötelezettségüket így kerülik meg, ezt a kötelezettségüket így söprik le magukról. Azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat sem orvosolja tehát ezt a problémát.

A napirenden lévő törvényjavaslat egyszerű célja pusztán egy jogalkalmazási probléma feloldása, egyértelművé kívánják tenni azt, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság átvett minősítés esetén a minősítési jelölést megismétlővel szemben is titokfelügyeleti eljárást folytathasson le, és az ehhez szükséges eljárási szabályokkal módosítaná a minősített adat védelméről szóló törvényt, mely ugyanakkor tehát átfogóbb problémákra, a titkosítások fideszes gyakorlatára továbbra sem hoz gyógyírt, ezért azt gondolom, hogy meglehetősen hiányos maradt ez a törvény.

Bízom benne, hogy előbb-utóbb véget vethetünk annak a gyakorlatnak, hogy nemhogy egy országgyűlési képviselőt, de egy frakciót, egy önálló listán parlamentbe jutó politikai erőt kirekeszthessenek egy Országgyűlés bizottságából olyan szinten, hogy még csak nemhogy hozzászólási vagy pláne szavazati, de egyáltalán betekintési jogot sem biztosítanak ebben a ciklusban, mellesleg egyébként ezt hiába kértem korábbi iratokba is. Ennek előbb-utóbb, azt gondolom, egyértelműen véget kell vetni, hacsak nem kívánják az ügynöklistákhoz hasonlóan évtizedeken keresztül görgetni ezt az elfogadhatatlan titkosítási gyakorlatot. Köszönöm a figyelmet.