DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A törvényjavaslat, amit a kezükben tartanak, több igazságügyi tárgyú törvény módosítását is tartalmazza. Ezeket a törvénymódosításokat jellemzően összekapcsolja az a közös cél, hogy az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján a jogalkalmazást segítsék, hogy a törvények illeszkedjenek a változó társadalmi, szervezeti, technikai viszonyokhoz, valamint a jogrendszeri koherenciát is biztosítsák.
A törvényjavaslat módosítja a büntetőjogi, büntető eljárásjogi és büntetés-végrehajtási joganyagot, valamint a közjegyzőkre, az igazságügyi szakértőkre, az áldozatsegítésre, a jogi segítségnyújtásra, továbbá több polgári jogi, illetve szerzői jogi területre vonatkozó szabályozást magába foglaló törvényt. A törvényjavaslat a fentiek mellett korrekciókat végez el egyes törvények esetében, mint például a hagyatéki eljárásról szóló törvény, a közjegyzői nemperes eljárásokról szóló törvény vagy a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvény esetében.
Engedjék meg, hogy részletesebben is szóljak az egyes törvényeket érintő, tervezett változtatásokról. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Először a törvényjavaslat büntetőjogi tárgyú módosításai kapcsán a következőket szeretném kiemelni. A 2013-ban elfogadott új büntetés-végrehajtási kódex új alapokra helyezte a szabadságvesztés végrehajtásának rendszerét, amelyben nagyobb szerepet kapott az egyéniesítés, a progresszív szemléleten alapuló és az elítélt személyéhez igazodó komplex kockázatelemzési és -kezelési rendszer. Ugyanakkor az elmúlt tíz év végrehajtási, szakmai tapasztalatai alapján eljött az idő a rendszer továbbfejlesztésére.
A törvényjavaslat szerint a szabadságvesztés végrehajtási fokozatai megmaradnak, így változatlanul biztosított marad, hogy a büntetéskiszabás során a bíróság értékelje a bűncselekmény tárgyi súlyát és az elkövető személyében rejlő társadalomra veszélyességet. A törvényjavaslat alapján azonban a végrehajtási fokozatok hangsúlya áthelyeződik, a jövőben az elítéltek kezdeti kategóriabesorolásánál lesz jelentősége. Ugyanakkor garanciális elemként a módosítás akadályát képezi annak, hogy a legszigorúbb, fegyházfokozatú elítélt a legkedvezőbb, míg a legenyhébb, fogházfokozatú elítélt a legszigorúbb kategóriába kerülhessen. A hatályos szabályozás a fokozatok szerinti elkülönítési szabályok merev érvényesítésével megnehezíti a büntetés-végrehajtási szervezet erőforrásainak hatékony kihasználását. A törvényjavaslat alapján az eddigi, lényegében kilencfokozatú rezsimet egy rugalmasabb, az elkülönítési szabályokat kevésbé kötött, új alapokra helyező, öt kategóriából álló, az elítéltek biztonsági és fogvatartási kockázatára is reagáló kategória-rendszer váltaná fel.
A kategória-rendszeren belül a büntetés-végrehajtási szervezet még jobban tudja érvényesíteni saját, szakmai alapokon nyugvó szempontrendszerét. A kategóriák között átjárást biztosító kreditrendszer a fogvatartottak kezelését, reintegrációját segíti elő azzal, hogy meghatározott teljesítményt vár el a fogvatartottaktól az előrelépés érdekében, nem elég a passzív, beletörődő magatartás. A kezdeti besorolást követően az elítélt kreditpontokat gyűjthet, és ez alapján kedvezőbb kategóriába kerülhet, vagy pontvesztés esetén a kategóriában visszasorolásra kerülhet sor. A kreditrendszerben az elítélt magaviselete, együttműködési készsége, reintegrációs tevékenységben való részvétele kerül értékelésre. Ez a motivációs rendszer erősíti az elítéltek felelősségvállalását, érdekeltté teszi a végrehajtás rendjének megtartásában és a reintegrációs terv megvalósításában.
A törvényjavaslat kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a szabályozás megfelelő garanciákat tartalmazzon, azonban feleslegesen ne növelje a büntetés-végrehajtási bírák ügyterhét. A módosítás célja továbbá, hogy az Europol-rendelet 2022. júniusi módosítása miatt szükséges pontosításokat átvezesse az érintett jogszabályokon. Ez a módosítás a rendelet 4. § (1) bekezdését egy új t) ponttal egészítette ki, amely szerint az Europol javaslatot tehet arra, hogy a tagállamok harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó, az Európai Unió érdekében álló információs figyelmeztető jelzéseket vigyenek fel a Schengeni Információs Rendszerbe.
(15.20)
Ezt a tagállamok saját mérlegelési jogkörükön belül, illetve az említett adatok ellenőrzése és elemzése alapján tehetik meg. A módosítás célja, hogy az Europol által javasolt információs figyelmeztető jelzés megvizsgálásáért és felviteléért felelős szerveket kijelölje.
Az Europol-rendelet új 18a. cikke továbbá rendelkezik a személyes adatok bűnügyi nyomozás támogatása céljából történő kezeléséről, amely alapján az Europol konkrét nyomozás támogatásához olyan adatokat is kezelhet, amelyek nem tartoznak a rendelet II. mellékletében meghatározott kategóriákba. Ennek az adatkezelésnek a feltétele, hogy a tagállam kifejezetten kérje az Europolt a nyomozás támogatására. A módosítás révén fennmaradó rendelkezés kellő jogalapot biztosít az Europol-rendelet fenti rendelkezéseinek való megfelelésre.
Az Europol-rendelet 4. cikk (5) bekezdése ezenfelül kiegészült azzal, hogy kérésre az Europol személyzete operatív támogatást nyújthat a tagállamok illetékes hatóságainak a nyomozási intézkedések végrehajtása során. Ez a támogatás különösen a határokon átnyúló információcsere segítésének, kriminalisztikai és technikai támogatás biztosításának formájában jelenhet meg.
Az Europol személyzete jelen lehet az említett intézkedések végrehajtása során, azonban nem rendelkezhet hatáskörrel nyomozási intézkedések végrehajtására. A törvényjavaslat megteremti az Europol által nyújtott operatív támogatás jogalapját a büntetőeljárásról szóló törvényben.
Tisztelt Ház! Az utóbbi években jelentősen megnövekedett a külföldi állampolgárságú fogvatartottak száma Magyarországon, amely jelentős terhet jelent a büntetés-végrehajtási intézetek számára. A külföldön megfelelő tartózkodási jogosultsággal, családi kapcsolatokkal rendelkező, elsősorban külföldi állampolgárok esetében a nemzetközi bűnügyi jogsegély szabályai lehetővé teszik, hogy az elítélt társadalomba történő visszailleszkedésének elősegítése érdekében a szabadságvesztés büntetés végrehajtását az elítélt lakóhelye szerinti államba átadják. A törvényjavaslat a jogalkalmazói visszajelzések alapján harmonizálja a büntetés-végrehajtás átadására irányuló eljárási szabályokat, a szükségtelen adminisztratív terhektől mentesítve és egyszerűsítve azokat, ezzel is elősegítve a szabadságvesztés végrehajtása átadásának hatékonyságát. Mindezen célok az EU-törvény, a nemzetbiztonsági törvény, a büntetés-végrehajtási törvény és a Be. egyes rendelkezéseinek módosítását teszik szükségessé.
Végezetül a törvényjavaslat büntetőjogi jogszabályokra vonatkozó része módosítja a büntetőeljárásról szóló törvényt is. A módosítás egyrészről az eljárási cselekményen jelenlétre jogosultak nyelvhasználatának előmozdítását célozza. Az új rendelkezések ennek megfelelően támogatják az eljárási cselekmények megfelelő szervezését, másrészről arra biztosítanak lehetőséget, hogy a hatóságok a tolmácsolási feladatokba bevonjanak olyan segítőket is, akik eljárásjogi értelemben tolmácsnak nem tekinthetők, azonban a részt vevő személy bizalmát élvezve rugalmasan támogatják az ő büntetőeljárási jogainak gyakorlását.
A komplex, egyidejűleg számos eljárási cselekmény elvégzését szükségessé tevő büntetőügyekben a joggyakorlat részéről merült fel annak az igénye, hogy a nyomozó hatósági állomány személyügyi átszervezése nélkül lehessen támogatást kérni a nyomozó hatóság egy olyan, specializált szervétől, amely képes egyidejűleg országszerte több eljárási cselekményt elvégezni. Ennek a szervnek a státusza leginkább a nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzésért felelős szervéhez hasonlít abban, hogy csak a megkeresésben szereplő eljárási cselekmények elvégzésére és késedelmet nem tűrő esetben más eljárási cselekmények elvégzésére jogosult, önállósága tehát nagyban korlátozott. A szerv kijelölésére később külön jogszabályban kerülhet sor, a törvényjavaslat a szerv működéséhez büntetőeljárási oldalról szükséges szabályokat tartalmazza.
Végül, a Be.-t érintő módosítások bővítik az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás tárgyköreit is. Ezzel a törvényjavaslatnak az a célja, hogy amikor a jogerős ítéletbe a Btk. kógens rendelkezésének a megsértésével kerül teljesen egyértelmű és egyértelműen orvosolható hiba, azt anélkül lehessen orvosolni, hogy a legfelsőbb bírói fórumot terhelnék.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A törvényjavaslat magánjogi, illetve igazságügyi részeivel kapcsolatban a következőkről szeretnék pár gondolatot említeni. A közjegyzőkről szóló törvény módosítása jogalkalmazást segítő pontosításra irányul, a gyakorlat visszajelzései, különös tekintettel a Magyar Országos Közjegyzői Kamara javaslatai alapján. Törvényi szinten kerül például rögzítésre, hogy a közjegyző a jogügyletekben való közreműködése során kizárólag jogi tájékoztatás nyújtására köteles, a jogügylet műszaki, gazdasági, pénzügyi és egyéb tartalmára vonatkozóan nem terheli tájékoztatási kötelezettség.
Az ügyek folyamatos intézéséhez fűződő közérdekre tekintettel a törvényjavaslat korlátozza továbbá a kinevezéstől számított három éven belül a közjegyző másik székhelyre történő áthelyezésének lehetőségét. A további módosítások is alapvetően a jogszabályi rendelkezések közötti koherencia megteremtését, illetve az egyszerűbb, ügyfélbarát ügyintézés megvalósulását szolgálják.
Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló törvény módosítása a közjegyzőkről szóló törvény módosításához hasonlóan jogértelmezést segítő rendelkezéseket tartalmaz a gyakorlati visszajelzésekre tekintettel, valamint a közjegyzők adminisztrációs terheinek csökkentését szolgálja. Példaként említhető, hogy az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásából, valamint a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásából a statisztikai célú adattovábbítás az egyes közjegyzőktől a Magyar Országos Közjegyzői Kamara feladatkörébe kerül át.
A fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvény módosítása is a Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakmai álláspontjának figyelembevételével, a gyakorlatban felmerült igények alapján pontosítja a hatályos szabályokat. Ilyen pontosítás érinti a fizetési meghagyás iránti kérelem és a közjegyző által kibocsájtott fizetési meghagyás kötelező tartalmi elemeit, amely által csökken az ügyfelek által kötelezően megjelölendő adatok köre, egyúttal bővül a fizetési meghagyásból kiolvasható tájékoztatás.
A hagyatéki eljárásról szóló törvény kiegészül a települési önkormányzat törvényes öröklésre vonatkozó rendelkezésével, amely a polgári törvénykönyv 2023. július 1-jével hatályba lépő módosításával való összhangot szolgálja. A módosítás ezenfelül a fellebbezéssel kapcsolatos szabályokat pontosítja, a jogorvoslati jog hatékony érvényesülésének kiteljesítése érdekében.
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény módosításával a törvényjavaslat az Európai Unió tagállamaival történő együttműködést segíti elő, egyszerűsítve a más tagállamban indult hagyatéki eljárást lefolytató hatóságokkal történő adategyeztetés folyamatát.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat módosítja mindezeken túl a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényeket is, ami Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosításával függ össze. Amennyiben egy szervezet a nevében szereplő „megye” szót „vármegyére” módosítja, a névváltozás bejegyzése iránti eljárásban az általános ügyintézési határidőknél rövidebb ügyintézési határidők érvényesülnek.
A természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvény azaz a magáncsődtörvény módosítása az eljárásba történő belépés feltételeit könnyítő rendelkezéseket mond ki. Jogalkotói cél továbbá, hogy a magáncsődtörvényből kormányrendeleti szintre kerüljön az olyan összeghatárok megállapítása, amelyeknél az inflációkövetést törvénynél alacsonyabb szintű jogszabályok útján a jövőben rugalmasabban lehet majd biztosítani. Ilyen például az adós mindennapi életvezetéséhez szükséges költséghatárok megállapítása, valamint az adós lakhatását biztosító lakóingatlan értékhatára. Mindezeket a jövőben végrehajtási rendeletek fogják tartalmazni.
A módosítás ezenkívül a törvény belső koherenciáját elősegítő szabályokat épít be, adminisztratív könnyítéseket tartalmaz, valamint a kapcsolódó jogszabályok időközben történt változásával teremti meg az összhangot.
(15.30)
Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A törvényjavaslat a már említett törvényeken kívül módosítja a jogi segítségnyújtásról szóló törvényt, valamint a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvényt is.
A jogi segítségnyújtás rendszerében a módosítások eredményeképpen az emberkereskedelem áldozatai a terrorizmus áldozataihoz hasonlóan jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül jogosulttá válnak jogi segítségnyújtási támogatásra. A módosítások ezenfelül érintik a jogi segítői névjegyzékbevételt és az abból való törlést, valamint a szolgáltatási szerződés felmondásának eseteit, szigorítva a jogi segítségnyújtóként működő ügyvédek fegyelmi elmarasztalásának jogkövetkezményeit.
Az áldozatsegítés körében az azonnali pénzügyi segély iránti kérelem benyújtásának határideje kerül pontosításra az áldozattá vált személy krízishelyzetének humánus és empatikus kezelése érdekében. A tapasztalatok alapján a korábban rendelkezésre álló nyolcnapos határidő nem volt kellően rugalmas, a határidőben történő igényérvényesítést kizáró, korlátozó körülmények figyelembevételét nem tette lehetővé.
Számos esetben a bűncselekmény, vagy tulajdon elleni szabálysértés elkövetését követő nyolc napon túl jelentkezik a krízishelyzet például a bűncselekmény következtében hosszas kórházi kezelést követően , amelyre a határidő számítása körében indokolt figyelemmel lenni. A módosítás ezenfelül arról rendelkezik, hogy az áldozatnak biztosított érzelmi segítség kifejezetten kiterjed a pszichológus szolgáltatásának kérelmezésére is.
Tisztelt Ház! Az igazságügyi szakértőkről szóló törvény módosítása hozzájárul az igazságügyi szakértői névjegyzék mint közhiteles nyilvántartás adatainak naprakészen tartásához. A névjegyzéket vezető hatóság hivatalból, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatigényléssel ellenőrizheti az igazságügyi szakértők ott nyilvántartott, a törvényben tételesen meghatározott adatait, amely megkönnyíti a szakértőkkel való kapcsolatfelvételt, segítve ezzel a kirendelők munkáját is.
Ezzel összefüggésben szükséges a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény kis terjedelmű módosítása is. Az igazságügyi szakértői testületek tagjainak eskütételéről szóló okmány a módosítás alapján már elektronikus aláírással is hitelesíthető, csökkentve ezzel az eskütételre kötelezettek és az Igazságügyi Minisztérium adminisztratív, logisztikai terheit.
Tisztelt Ház! A nemzetközi igazságügyi együttműködés területén a törvényjavaslat szerinti módosítás megkönnyíti a gyermektartásdíjak magyarországi végrehajtását azon EU-n kívüli államok vonatkozásában, amelyek vállalják a gyermektartási ügyekben való kölcsönös együttműködést a 2007-ben elfogadott átfogó, korszerű hágai egyezmény alapján. E külföldi államokban hozott gyermektartási határozatok magyar fordítását a magyarországi végrehajtáshoz a törvényjavaslat értelmében nem kell benyújtani, az EU-n belüli gyakorlathoz hasonlóan elegendő a külföldi bíróság által egy egységes nyomtatványon elkészített kivonat magyar fordítása. Ezzel csökkenthető a gyermektartási igények érvényesítésének költsége.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény módosításának célja, hogy a szellemitulajdon-jogi jogalkotás előkészítési munkálataiba és véleményezési folyamatába a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felett felügyeletet gyakorló miniszter is bevonásra kerüljön.
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény módosítása elsősorban egyértelműsítő és technikai rendelkezéseket tartalmaz, főként a törvény belső koherenciájának erősítését célozza azzal, hogy az összefonódás kötelező bejelentéséhez meghatározott küszöbszámokat egységesíti.
Emellett a módosítások egyértelművé teszik, hogy az antitrösztszabályok alkalmazásával kapcsolatos valamennyi ítélet másolatát meg kell küldeni az Európai Bizottságnak, az uniós jogi követelményeknek való megfelelés érdekében.
A törvényjavaslat módosítja a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló törvényt is. A reprezentatív közös jogkezelő szervezetek díjszabásainak jóváhagyási eljárása tekintetében, az eljárás alkalmazásából fakadó gyakorlati tapasztalatok alapján, az új, illetve szignifikáns módosításokat tartalmazó díjszabások tekintetében a módosítás bevezeti a hatástanulmány készítésének kötelezettségét, emellett pedig tiszteletben tartva a díjszabások alapvetően magánjogi jellegét lehetőséget ad az eljárásban részt vevő érdekeltek konszenzusára alapozva a jóváhagyási eljárás felfüggesztésére is. A módosításoknak alapvetően a díjtételek megalapozottságát és hatékony érvényesíthetőségét kell biztosítaniuk.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Mint ahogyan azt már jeleztem, a törvényjavaslat a fenti módosítások mellett kisebb, de fontos korrekciókat is elvégez egyes törvények esetében. Engedjék meg, hogy ezek közül a módosítások közül is kiemeljek néhányat.
A jogszabályok közötti összhang megteremtése érdekében vált indokolttá a polgári törvénykönyv szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatásáról szóló szabályainak módosítása. 2022. január 1-je óta ugyanis a bíróság a gyermek érdekében, az egyik szülő kérelmére akkor is dönthet a szülői felügyelet közös gyakorlásáról, ha a szülők ebben nem tudnak megállapodni.
A polgári perrendtartásról szóló törvény módosítása technikai jellegű, az elővezetés tárgyköréhez kapcsolódó jogi szabályozó eszközök egységesítésével, e jogszabályok koherenciájának megteremtésével függ össze. Az elővezetés végrehajtásával kapcsolatos alapvető szabályokat tartalmazó BM-rendelet, amelyet a polgári és közigazgatási bírósági eljárásokban is alkalmazni kell, a jövőben már nem fogja előírni az elővezetéssel kapcsolatos költségtérítésre és annak költségelemeire vonatkozó tájékoztatási kötelezettséget. Erről a továbbiakban az érintett ágazati jogszabályban szükséges rendelkezni. Erre tekintettel egészül ki az idézés tartalmára vonatkozó szabályozás a polgári perrendtartásban, amely rendelkezést utaló szabály alapján a közigazgatási perrendtartás szerint is alkalmazni kell.
Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Zárásként engedjék meg, hogy ismételten kiemeljem a következőket. A törvényjavaslat a gyakorlatban felmerült igényeket kívánja az érintett törvények rendelkezéseibe beépíteni, a szakmai érdekképviseleti szervek által is támogatott módon. A módosítások emellett hozzájárulnak ahhoz, hogy a törvények a változó technikai, gazdasági és társadalmi viszonyokhoz igazodjanak, és a különböző törvények összhangja fennmaradjon.
Kérem ezért a tisztelt Házat, hogy támogassa a törvényjavaslatot a mostani és a későbbi viták során is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)