DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Most, a mai alkalommal csak röviden szeretnék válaszolni, és ígérem, hogy a részletes felvetéseikre majd még részletesen az úgynevezett második olvasatos vitában is válaszolni fogok. Ezt mindig a záróvitában meg is szoktam tenni.

Kétségtelenül a legtöbb kritika vagy a legtöbb kérdés a büntetés-végrehajtási szabályok módosulása körében hangzott el, de ha jól értettem, akkor a törvényjavaslatban javasolt új megoldás, amely kilenc fokozatról öt fokozatra csökkentené az elítéltek végrehajtási fokozatát, és közöttük átjárhatóságot teremtene úgynevezett kreditpontok szerzése révén, ha jól értettem, ezzel a konstrukcióval nem vitatkozott senki. Tehát nekem úgy tűnt, hogy ebben a tekintetben nem kapott kritikát a javaslat, vagy legalábbis azzal a céllal nem volt vita, azzal a céllal senki sem vitatkozott, hogy az elítélteket, vagy inkább nevezzük úgy, fogvatartottakat motiválni kell annak érdekében, hogy a büntetés-végrehajtás rendjét és a büntetés-végrehajtás reintegrációs szempontjait is jobban meg tudják valósítani. Tehát ez a fajta ösztönzőrendszer és az ösztönzés alapján való besorolás, fokozatváltás, a végrehajtás körülményeinek a változása, mondjuk úgy, hogy igazán ellenvéleményt nem váltott ki a képviselőkből. Ennek én személy szerint azért örülök, mert akkor van remény arra, hogy legalább elviekben, a célokban széles körű egyetértés alakuljon ki a törvényjavaslatot illetően.

Kétségtelenül igaz, hogy nagyon sok jogszabályt, sok törvényt módosít ez a csomag, de van közöttük összefüggés. Egyrészt maga a cím is megadja, hogy ezek mind igazságügyi tárgyú törvények, és természetesen ilyen értelemben leszűkíthető az a jogterület, amelyen változtatást indítványoz a kormány. Az is összeköti ezeket a javaslatokat, hogy kifejezetten már létező jogintézményeket, jogi szabályokat kíván a jogalkalmazóktól kapott észrevételek alapján, tehát a törvények végrehajtása során érkezett jobbító szándékú javaslatokkal kíván megváltoztatni ez a törvénycsomag.

(16.40)

Tehát van mindenképpen egy olyan közös eleme ezeknek a módosításoknak, hogy azok a joggyakorlatból, a jogalkalmazóktól érkeztek, és ezeket a jogalkalmazók által javasolt megoldásokat kívánja a törvényjavaslat egy csomagban az Országgyűlés elé terjeszteni.

Leszámítva a büntetés-végrehajtási szabályok módosítását, úgy gondolom, tényleg nem szükséges önálló törvény mindezeknek a módosításoknak a parlament előtti megtárgyalásához. Köszönöm valóban Kiss János képviselő úrnak, hogy utánaszámolt, hogy 34 törvényt módosít. Most 34 vita helyett egy vitában folytatjuk le ezt a törvénymódosítást és úgy gondolom, van bőven időnk arra, hogy megtárgyaljuk ezeket a kérdéseket. Tehát arra kérem önöket, hogy mind az Országgyűlés működése szempontjából, mind pedig a tartalmi összefüggések szempontjából fogadják el ezt a megoldást, és fogadják el a törvényjavaslat által kínált módosításokat.

A reintegrációs őrizet, egészen pontosan az embercsempészekkel kapcsolatos reintegráció, tisztelt képviselő úr, ön is tudja, hiszen beszélt róla, nem ennek a javaslatnak a tárgya, hanem egy kormányrendeletben a büntetés-végrehajtást hatalmazta fel a kormány arra, hogy eltérően a büntetés-végrehajtási törvény szabályaitól, az embercsempészés bűntette vagy előkészülete miatti jogerősen elítéltek esetében a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka a reintegrációs őrizet helyét kijelölje akár úgy is, hogy külföldi személyek esetén azok tartózkodási helye szerinti államába jelölje ki. Kétségtelenül nem egy szokványos megoldás ez, de azt gondolom, hogy tekintettel ennek a bűncselekménynek a jellegére és az elkövetők külföldi személyi körére, ez egy olyan megoldás, amellyel Magyarországtól távol tudjuk tartani ezeket a bűnözőket. Nyilván óriási kockázatot vállalnának, ha újból Magyarországra jönnének, hiszen nem is kell Magyarországon bűncselekményt elkövetniük, hanem a kiutasítás következtében, ha Magyarországra belépnének, velük szemben újból elrendelhető a szabadságvesztés végrehajtása. Tehát jó esély van arra, hogy ezek az embercsempészek nem fognak megjelenni sem Magyarországon, sem  és ennek van egy fontos jelentősége  az Európai Unió területén, mert az Európai Unión kívülre utasítják ki ezeket az embercsempészeket.

Más esetekben éppen ön vagy ellenzéki frakciók szokták felvetni azt a valós érvet, hogy mennyibe kerül egy fogvatartott elhelyezése. Vajon ez megérie, vane olyan társadalmi haszna a fogva tartásnak ilyen esetben számunkra, tehát amikor egy külföldi embercsempészről van szó, ami miatt az adófizetők pénzét költsük erre? Azt gondolom, hogy itt egy elég világos mérlegelés történt. Az a mérlegelés legfőbb szempontja, hogy az elkövető úgy is távol tartható Magyarországtól, és ezzel megakadályozható, hogy Magyarország államhatárával kapcsolatban újabb bűncselekményt kövessen el, nem utolsósorban azoknak a sértetteknek a sérelmére bűncselekményt kövessen el, tehát úgy is megoldható ez a kérdés, hogy ehhez nem kell fogva tartani több száz millió forintért ezeket az embercsempészeket.

Tehát, tisztelt képviselő úr, nem véletlen egyébként, hogy ez egy veszélyhelyzeti kormányrendelet, mert nyilván erre a háborús veszélyhelyzetre reagál a kormány egy ilyen megoldással. Mondhatnám azt is, hogy ha nem lennénk abban a helyzetben, amelyben mérlegelnünk kell, hogy az adófizetők pénzét történetesen embercsempészek fogva tartására költjüke, hanem ennek a költségvetési fedezete más célok veszélyeztetése nélkül is biztosítható lenne, akkor a kormány nem hozott volna ilyen veszélyhelyzeti megoldást. Ez egy veszélyhelyzeti megoldás, ezt nem vitatja maga a rendelet sem. Tehát, kérem, ezt így fogják fel, hogy ez egy veszélyhelyzeti megoldás, Más esetben talán nem döntött volna így a kormány.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Urak és Hölgyek! Azt kérem, hogy fogadják el a törvényjavaslat indokait és támogassák a zárószavazáson a törvényt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)