FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előterjesztője: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat 33 törvény módosítására tesz javaslatot. A jelen felszólalásomban röviden összefoglalom az egyes módosítások leglényegesebb tartalmát.
A természet védelméről szóló törvény módosítása arra a problémára kíván megoldást adni, amely az egyik állami nyilvántartásban, nevezetesen az ingatlan-nyilvántartásban bekövetkezett változásnak egy másik nyilvántartásban, jelen eseten a Natura 2000-es területek elhelyezkedésének pontos meghatározásában okoz eltérést. Ez idáig a területeket egy jogszabálymellékletben felsorolt helyrajzi számok határozták meg, azonban a telekalakításokból eredő helyrajziszám-változást nem, vagy csak jelentős késéssel követte a jogszabályi melléklet módosítása, ami a köztes időben jogbizonytalanságot okozott. A törvényjavaslat értelmében egy adott földrészletnek a Natura 2000-es területbe tartozását szintén jogszabályban kihirdetett, térbeli ábrázolást megjelenítő térképszelvények digitális térinformatikai határvonala alapján kell megállapítani.
A vad védelméről és a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény és az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló törvény módosítása technikai jellegű.
A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló törvény módosítása egyesíti a közterület-felügyelet és a mezei őrszolgálat feladatellátását, amely révén az önkormányzatok a közterület-felügyelettel és a mezei őrszolgálattal kapcsolatos feladataikat a továbbiakban hatékonyabban, kevesebb költséggel tudják ellátni. A törvényjavaslat lehetővé teszi ezenfelül a mezőőri járulék rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzését.
A gazdasági kamarákról szóló törvény módosítása megteremti a gazdálkodó szervezetek kamarai nyilvántartása és az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer közötti adatátadás lehetőségét, azaz az úgynevezett FELIR azonosító bekerül a kereskedelmi és iparkamarai nyilvántartásba, amely révén az érintett szervek feladatellátása hatékonyabbá válik.
A kereskedelemről szóló törvény egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek végzéséhez szükséges szakképesítésekre vonatkozó felhatalmazó rendelkezései a miniszterek feladatköreinek módosítására figyelemmel a kormányzati munkamegosztásnak megfelelően módosulnak.
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint a halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvény módosítása szintén technikai jellegű rendelkezéseket tartalmaz, ahogyan a kisajátításról szóló törvény módosító rendelkezései is.
A termőföld védelméről szóló törvény módosítása az átlagosnál jobb minőségű termőföld fokozott védelme érdekében tartalmaz rendelkezéseket. Emellett az engedély nélküli, más célú hasznosítás esetén az eredeti állapot helyreállításának és a földvédelmi bírság elévülésének objektív és szubjektív szabályokat is megállapít, megteremtve ezzel az összhangot a szankciótörvény rendelkezéseivel. Új nyilvántartás kerül felállításra, amelynek célja, hogy a jövőben engedélyezésre kerülő más célú hasznosítások esetében egységes, átfogó statisztikai adatokat kaphassunk a termőföldvagyon alakulásáról, valamint segítse az engedélyezési eljárások során a beruházások megvalósulását, és a művelésiág-változások bejelentésének ellenőrzéséhez segítséget adjon a hatóságnak.
Az élelmiszerláncról és a hatósági felügyeletről szóló törvény módosítása nyilvántartási, ellenőrzési és járványügyi jellegű módosításokat tartalmaz.
A hazai gazdaságot kedvezőtlenül befolyásoló, elsősorban külső körülmények, mint az élelmiszertermékeket sújtó infláció, háborús helyzet, pandémia, olyan jogszabályi rendelkezések meghozatalát teszik szükségessé, amelyek a lakosság élelmezésének zavartalanságát hivatottak biztosítani. Ennek érdekében szükséges lehet egyes élelmiszerek árát, kínálati mennyiségét szabályozni, valamint biztosítani ezeknek az élelmiszereknek a készletezését, gyártási kapacitását. Az ezeket előíró jogszabályszövegek megfogalmazását jelentősen könnyíti, ha az alapvető élelmiszerek köre jogszabályban egyértelműen meghatározott, amelyhez a törvényjavaslat rendeletalkotási felhatalmazást biztosít.
A legutóbbi madárinfluenza-járványok hazai tapasztalatai azt mutatják, hogy egy kirobbanó járvány intenzív terjedésében az egymáshoz nagyon közel elhelyezkedő állattartó telepek kiemelt szerepet játszanak. Az ilyen jellegű átterjedés megakadályozására a szigorú járványvédelmi szabályok betartása sem nyújt megfelelő garanciát. A betegség jellegét, a kórokozó terjedését figyelembe vevő, szakmai alapokon nyugvó, kötelezően betartandó védőtávolság meghatározásával ez a kockázat jelentősen csökkenthető. A járvány továbbterjedésének megakadályozásával a nagy nemzetgazdasági veszteséggel járó madárinfluenza-járványok kártételei jelentősen csökkenthetők, a járvány időbeli elhúzódása lerövidíthető.
Az erdőtörvény módosítása a hosszú távú erdő-sültség fenntartásához szükséges rendelkezést tartalmaz, az erdőfelújítások terén ugyanis a hatósági feladatkörök egyértelmű elhatárolásának hiánya miatt elmaradás tapasztalható. A probléma megoldása érdekében a módosítás az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység intézményeinek gyakorlati tapasztalatai alapján sajátos végrehajtás-foganatosítási rendelkezéseket tartalmaz. Az erdőtelepítés két módon történhet, ennek a részleteit most nem kívánom felolvasni önöknek.
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény módosításának célja egyrészt jogharmonizációs jellegű technikai pontosítás, a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban, a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen piaci gyakorlatokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv maradéktalan átültetése, valamint az Európai Bíróság által a C-400/19. számú ügyben hozott ítélet végrehajtása érdekében.
(17.50)
A Nemzeti Földalapról szóló törvény módosítása a Nemzeti Földalapba tartozó ingatlanok vonatkozásában technikai jellegű, a szabályozás egyértelművé tételét szolgáló rendelkezést tartalmaz.
A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény módosításával az agrárkárenyhítési rendszerben a közreműködő szervek munkájának segítése érdekében pontosításra kerülnek az üzemi szint fogalma mellett egyes eljárási szabályok. A módosítás a mezőgazdasági biztosítások kapcsán széles körű adatszolgáltatás bevezetésével a Kárenyhítési Alapot is érinti, azaz a jövőben minden, a kárenyhítés szempontjából releváns biztosításról információt kap a Magyar Államkincstár. A törvényjavaslat továbbá a kárenyhítő juttatás összegének megállapításánál a káresemény előtt megkötött és díjrendezett biztosításokat veszi figyelembe a termelői öngondoskodás előmozdítása érdekében, a krízisbiztosítási rendszer módosítása esetében pedig a mezőgazdasági termelők megfelelő összegű pótkompenzációjának lehetőségét teremti meg.
A hungarikumtörvény módosítása a Hungarikum Bizottság összetételét érinti.
Az agrárkamarai törvény módosításával a kamarai meghatalmazás részletes szabályai kerülnek áthelyezésre az agrártámogatási törvényből az alkalmazási körhöz jobban illeszkedő kamarai törvénybe.
A hegyközségekről szóló törvény módosítása bevezeti a nyilvántartott adatszolgáltató fogalmát, amely a hegyközségi tagsággal, önkéntes hegyközségi tagsággal nem rendelkező személyeket integráló kategóriát jelenti. Ebbe a csoportba tartoznak a borvidéken kívüli szőlőtermesztők és borászati termelők, valamint a szőlőkereskedők és borkereskedők. A törvényjavaslat továbbá a hegyközségek beolvadása, a szőlészeti küldötti választhatóság feltételeinek igazolása esetében pontosító jellegű, a hegyközségi járulék fizetése esetében egyszerűsítést elősegítő szabályokat tartalmaz.
Tisztelt Képviselőtársaim! A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvényt érintő rendelkezések a technikai jellegű módosítások mellett a gyakorlatban történő működéshez szükséges kiegészítéseket tartalmaznak, illetve olyan fejlesztésnek is lehetőséget biztosítanak, mint az egyes, horgászathoz szükséges okmányok elektronikus kiadása és vezetése. A módosítás értelmében nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen végzett haltermelés esetében a saját tulajdonú halállomány őrzéséről a termelő saját hatáskörben intézkedhet, elkerülve az indokolatlan adminisztratív és anyagi terhet. Tartósan vízhiányos állapot, havária esetén a módosítás jogalapot teremt a haszonbérleti díj fizetése vagy a halgazdálkodási tervben foglalt haltelepítési kötelezettség vonatkozásában a kedvezmény megállapításához.
Figyelemmel arra, hogy a földek adásvétele során a külföldi pénznemben feltüntetett vételár alkalmas arra, hogy elriassza az elővásárlókat, ezért a földforgalmi törvény módosítása elő kívánja írni, hogy a föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződésben a föld ellenértékét az Alaptörvény cikkében meghatározott hivatalos pénznemben, azaz magyar forintban kell feltüntetni, és a szerződésben szereplő ellenérték ezen forintösszeg megfizetésével is teljesíthető.
A földforgalmi törvény jelenleg hatályos rendelkezései értelmében az elfogadó jognyilatkozat joghatása, a földek hatósági jóváhagyáshoz kötött eladása, illetve használatba adása esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyó határozatával áll be, az elővásárló ezen jogi aktus által lép a szerződés szerinti vevő, illetve haszonbérlő helyébe.
Az adásvételi szerződések hirdetményi úton történő közlése 2020. július 1. napjától a kormányzati portálon történő közzététellel valósul meg, amely szélesebb körű hozzáférést biztosít, a közzétett hirdetmények között többféle szempont szerinti keresést tesz lehetővé, valamint a közzététel dátuma és a nyilatkozattételre rendelkezésre álló határidő is könnyebben nyomon követhető, jelentősen egyszerűsítve a földforgalmi szabályozást és az elővásárlási joggal rendelkezők joggyakorlását. A hatósági eljárás és a közzététel okán ugyanakkor az adásvétellel érintett ingatlan indokolatlanul hosszú ideig egyfajta függő jogi helyzetben van. A forgalom biztonsága érdekében az elővásárlási jog gyakorlására nyitva álló 60 napos határidő 30 napra történő lerövidítése indokolt.
A közös tulajdonú ingatlanok esetében mind az elérhetetlen tulajdonostárs tulajdonát képező, mind pedig az elmaradt hagyatéki eljárással érintett ingatlanrészek hasznosításának problémáját a hatályos jogszabályok megfelelően rendezik.
A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló törvény módosítása az akvakultúra- és a halászati ágazatban a szakmaközi szervezetek és termelői szervezetek elismerésével és működésével kapcsolatos szabályok pontosítását, kiegészítését, valamint a mezőgazdasági termelők széles körű védelme érdekében a fizetési határidő betartásának elősegítésére kellően hatékony jogkövetkezményi rendszer bevezetését tartalmazza.
Az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény módosításával a törvényjavaslat az öntözési közösségként elismerni kívánt gazdasági társaság, szövetkezet tulajdonosi szerkezetére vonatkozó jelenlegi rendelkezést kiegészítve teszi lehetővé, hogy az öntözési közösségekben taggá váljanak olyan gazdasági szereplők is, amelyek nem a használatukban lévő földterületek öntözéses gazdálkodásba vonásával, hanem egyéb módon, tőkével, eszközzel vagy egyéb tevékenységgel járulnak hozzá az öntözési közösség eredményes gazdálkodásához; természetesen a közösségi tagok döntő többségének, háromnegyedének földhasználati joggal kell rendelkeznie a továbbiakban is. Az eddig elismert több mint 150 öntözési közösség elismerési eljárásának tapasztalatai alapján egyértelműsíteni szükséges az egyes méretkategóriákba tartozó területeket, melyek ellenőrzése a Magyar Államkincstár által kiadott, az egységes területalapú támogatás hasznosítási kódtára alapján történik a jövőben.
A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolására és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvény módosítása a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárások specialitására tekintettel az általános ingatlan-nyilvántartási szabályoktól eltérő kiegészítő rendelkezéseket tartalmaz a végrehajtási joggal terhelt ingatlanok vonatkozásában. A módosítás megteremti a végrehajtási jog törlésének a közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárásokba történő integrálását, különös tekintettel arra, hogy a közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárás meghiúsulása esetén a végrehajtási jog törlésére ne kerülhessen sor, az eljárás sikeres lefolytatása esetén viszont biztosított legyen a végrehajtástól mentes tulajdonszerzés.
A családi gazdaságokról szóló törvény módosítása az ügyfelek adatigényléseit figyelembe véve az őstermelői nyilvántartás pontosítását célozza, emellett pontosítja a hozzátartozói láncolat fogalmát. Eddig a tagsági jogviszony megszűnt, ha a tag vonatkozásában a hozzátartozói láncolat megszakadt, de a módosítás egyértelművé teszi, hogy a házastárs halála nem eredményezi a hozzátartozói láncolat megszakadását és így a tagsági jogviszony megszűnését.
A szőlészetről és borászatról szóló törvény módosítása többségében technikai jellegű pontosításokat tartalmaz. A telepítéshez szükséges hozzájárulások beszerzése sokszor aránytalan nehézségekbe ütközik, ezért a telepítések végrehajtása érdekében a javaslat szabályozza, hogy a hozzájáruló nyilatkozat iránti kérelmet mely esetekben kell a jogosult részére kézbesítettnek és a hozzájárulást a jogosult részéről megadottnak tekinteni. A javaslat a szőlőültetvények művelési kötelezettségének elmulasztása esetére szankció alkalmazását rendeli el. Ennek indoka, hogy egyes borvidékeken igen magas a műveletlen, kezeletlen ültetvények száma, ami többek között a betegségek és kórokozók elszaporodása miatt megnehezíti a többi termelő számára a rendeltetésszerű gazdálkodást.
Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak alapján láthatják, hogy a tárgyalt módosítások apróbb és javarészt technikai jellegűek, ugyanakkor ezek a kisebb korrekciók az érintett gazdák vagy vállalkozások számára mégis értelmezhető segítséget nyújtanak. Kérem tehát tisztelt képviselőtársaimat, hogy az elmondott indokok alapján a törvényjavaslat elfogadását támogassák. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
(18.00)
(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)