RÁCZNÉ FÖLDI JUDIT, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Örülünk annak, hogy a tisztelt miniszter úr és a minisztérium az előző hónapok sokszor hangulatkeltő látványpolitizálása helyett ismét a munkával foglalkozik. Örülünk annak is, hogy az agrárminiszter a fideszes vezetésű és a vezetők politikai igényeit kiszolgáló agrárszervezetek hangulatkeltő petíciói aláírása helyett végre azt csinálja, ami a feladata lenne, vagyis megpróbálja oldani az agrárium egyre súlyosbodó problémáit.

A termelési jelentések és a kormányzati hurráhangulat ellenére igen gyászos az ágazat helyzete. A Demokratikus Koalíció és az árnyékkormány azért küzd, hogy a gazdák helyzete javuljon.

A DK álláspontja szerint az Orbán-kormány történelmi bűnt követett el azzal, hogy ilyen jelentős EU-támogatási rendszer mellett 12 év alatt tönkretette a magyar mezőgazdaságot. Az a mezőgazdaság szorult most importra kukoricából, amely a minisztériumi vezetők szerint 20 millió ember ellátására is képes. Magyarországon, egy agrárországban egy év alatt 40 százalékkal drágulnak a boltokban az élelmiszerek. Mindez beismerő vallomás arra, hogy 12 év alatt tönkretették a magyar mezőgazdaságot. Magyarországnak adottságai révén Európa legolcsóbb élelmiszereit kellene előállítania, ehelyett történelmi mértékben drágulnak az élelmiszerek, a magyar gazdákat pedig a rezsiszámlák fojtogatják.

A klímaválság megmutatta magát pusztító aszályok képében, mégis az országban ennek ellenére még csak tervezés alatt állnak az öntözőrendszerek. Jelenleg Magyarországon 1,2 millió hektáron lehetne öntözni, ebből azonban ez mindössze 110-120 ezer hektáron valósul meg. Ugyancsak beszédes adat, hogy miközben hazánkban a mezőgazdaság számára felhasználható vízkészletek alig 30 százalékát hasznosítják, addig az európai átlag 80 százalék.

De egyvalamit elértek 13 év alatt: a magyar mezőgazdaság, köszönhetően az Orbán-kormánynak, a szélsőségesen feudális, a keveseknek nagy jövedelmet termelő ágazattá vált, miközben a vidék elnéptelenedése tovább folytatódik. 12 év alatt az Orbán-kormány kialakította a NER-udalizmust.

Magyarországon 2023 márciusában átlagosan 25,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit a fogyasztói árak. Az élelmiszerek ára 42,6 százalékkal emelkedett. Ez egy agrárországban elfogadhatatlan. Itt valami végzetesen el lett rontva az elmúlt időszakban. Az infláció az EU-ban nálunk a legmagasabb. Bátran előztünk a kanyarban, emiatt a szántóföldön kötöttünk ki. A módosítások segítenek csökkenteni az inflációt? Segítenek a javaslatok abban, hogy megálljon a mezőgazdaság felvevőpiacának számító kiskereskedelmi üzletek forgalmának esése, ami egy év alatt 10,1 százalékos csökkenést mutatott? Vagy hogy megállítsa az élelmiszeriparhoz kapcsolódó belföldi turizmus csökkenését? Mert a belföldi vendégek száma 11, a vendégéjszakáké pedig 13 százalékkal csökkent egy év alatt.

Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora nem is olyan régen azt mondta, Magyarországon azt lehet látni, hogy nem tartott lépést a globális mezőgazdasági fellendüléssel, hiszen ha a hazai mezőgazdaság hatékonyságát nézzük a kilencvenes évek elejétől, akkor nemhogy ezt a 78 százalékot nem érte el, de még a stagnálást is éppenhogy.

Azt tudjuk és látjuk, hogy a mezőgazdasági termelésben viszonylag jók vagyunk, azonban az alapanyag-előállításra épülő feldolgozóiparban és annak termelékenységi mutatóiban egyértelműen javulnia kell hazánknak. Vajon ezek a módosítások segítenek növelni a hatékonyságot? Segít megoldani ez a törvényjavaslat, hogy 2022-ben drasztikusan csökkent a magyarországi vágóhidakon levágott állatok száma? Vagy hogy 2022-ben az értékesített műtrágyamennyiség 32,4 százalékkal lett kevesebb az egy évvel korábbinál? Esetleg segít abban, hogy a vadban és halban gazdag országban miért tengeri importhalat eszünk, és miért fogyaszt a magyar kevés vadhúst?

(18.20)

Vagy itt van az öntözés problémája. Arra ad megoldást? Ön mondta, hogy 2022-ben kifejezetten súlyos aszály pusztított az ország mezőgazdasági területeinek 80 százalékán, amelyből 1,45 millió hektárra jelentettek be aszálykárt. A 2022. évi károk kompenzálására az erre jogosult 22 583 gazdálkodónak 2023. március 31-éig 50,6 milliárd forintot fizetnek ki. Köszönik a gazdák nyilván a segítséget, viszont tavaly az aszály miatt a mezőgazdasági kibocsátás körülbelül 30 százaléka veszett oda, a gazdasági kár 500 milliárd forint.

Hiába az öntözési közösségek nagy száma, és hiába hosszabbítja meg a minisztérium az öntözésfejlesztésre kiírt pályázatokat, ha nem növekszik szemmel láthatóan az öntözött területek nagysága, és valljuk meg, ez a klímaváltozás évszázadában nem elfogadható. Segítenek ezek a törvényjavaslatok abban, hogy a Bizottság 2022. november 7. napján elfogadott stratégiai terve alapján kiírásra kerüljenek pályázatok még ebben a félévben? A gazdák várják ezeket az új lehetőségeket.

Az előttünk lévő egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosításáról szóló törvényjavaslat egy 33 törvény módosítását magában foglaló salátatörvény, tehát a törvény neve és címe megtévesztő. Ezt a nagy terjedelmű törvényjavaslatot pont a munka ünnepe előtt egy nappal sikerült benyújtani. Hát, ez igazán szimbolikus! Miért kell egy ilyen nagy terjedelmű, ennyire sok ágazatot érintő salátatörvényt ilyen rövid határidővel tárgyalni?

Látható a javaslatból, hogy sok, évek óta megoldatlan problémát tett helyre, mint például a mezőgazdasági biztosítások definíciója vagy az összeférhetetlenség meghatározása a hegyközségek esetén, de például hiányoljuk a nagy dirrel-durral beharangozott földadó eltörlését.

Mindegyik módosításról van véleményünk, de néhányat szeretnék kiemelni, és azokhoz kérdéseket megfogalmazni konkrétan.

A 23. §-ban a (2) bekezdés a termőföld védelméről szóló törvény (11) bekezdését módosítja. Itt az eredeti szövegben tíz év van. Vajon mi indokolja a három évre történő módosítást?

A 85. §-ban kibővítésre kerül a biztosítói adatszolgáltatás. Ezeket egyeztettéke a biztosítókkal, illetve a szerződések kötvényszámát miért nem kellett eddig még megküldeni?

A 92. §-ban módosítják a Hungarikum Bizottságba delegáló személyek körét. Azt értem, hogy a bizottságba delegálásra jogosult szervezetek, illetve személyek körét a jelenlegi kormányzati munkamegosztásra is figyelemmel módosítani kell, de azt nem, hogy a területfejlesztési miniszter miért kerül ki a delegálók köréből.

A 106. §-sal orvosolandó problémát pontosan értjük. Azt szeretném kérdezni, hogy egy konkrét ügy miatt történt módosítás, vagy más miatt módosítják a hegybírói tisztség betöltésének kizárási indokát.

A 168. § módosítása okozhate esetleg minőségi, ízbéli problémát? Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki sorokból.)