DR. HANKÓ BALÁZS ZOLTÁN kulturális és innovációs minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány kiemelt feladatának tekinti a tudásalapú gazdaság megteremtését, Magyarország versenyképességének javítását. A fenntartható gazdasági növekedés egyik alapvető feltétele a képzett, a társadalmi változásokhoz és a munkaerőpiaci igényekhez alkalmazkodni képes munkaerő. Így a gazdaság és az oktatás kölcsönösen egymásra utaltak, kölcsönösen meghatározzák egymás alapfeltételeit. Jól működő gazdaság nem képzelhető el versenyképes tudással rendelkező munkaerő nélkül. Az oktatás magas színvonala is csak akkor garantálható, ha a gazdaság és az oktatás kapcsolata élő, és az átadott tudás relevanciájában, piacképességében mutatkozik ez meg.
Ezen követelmények és elvárások tudatában 2020-ban megújításra és átfogó átalakításra került a teljes szakképzési rendszer. A bevezetés óta eltelt időszak tapasztalatai egyértelműen azt mutatják, hogy a változások minden érintett vállalatok, tanulók, oktatók, szülők számára pozitív hozadékkal jártak. A szakképzés rendszere egyszerűsödött, átláthatóvá és átjárhatóvá vált.
Nézzük az új rendszer néhány jellemzőjét! Az állam az új szakképzési rendszerben ingyenesen biztosítja az első két szakma és felnőttek továbbképzésében az első szakképesítés megszerzését a szakképző intézményekben folytatott tanulmányok során. A korábbiaknál rugalmasabban és könnyebben igazodó, színvonalas szakmai működés valósulhat meg a gazdasággal történő szorosabb együttműködéssel, azaz a duális képzés a mindennapok részévé vált.
Fontos, hogy a tanulók részére általánosan bevezetésre került a tanulmányi ösztöndíjrendszer, mi több, a pályakezdési juttatás, sőt a duális képzés esetében a minimálbért elérő szakképzési munkabér is. 2020 nyarán átlagosan 30 százalékos, majd 2023 első félévében további 10 plusz 5, azaz összesen 15 százalékos oktatóibér-emelés valósult meg. Kiépítésre került a diplomás pályakövetési rendszer mintájára a szakképzési pályakövetési rendszer struktúrája is. Mindezeknek köszönhetően évek óta dinamikusan nő a szakképzésbe jelentkezők száma, javulnak a tanulmányi eredmények, csökken a lemorzsolódás.
A középfokú oktatásban a technikum a legnépszerűbb iskolatípus. A bevezetés óta számottevően növekedett a továbbtanulók száma a szakképzésből a felsőoktatásba, az idei felvételiben nem kevesebb mint 74 százalékkal. Míg a tavalyi évben 13 ezren, az idén 23 ezren jelentkeztek a szakképzésből a felsőoktatásba. Ezt fogja tovább erősíteni az okleveles technikusképzések rendszere is.
A szakképzési rendszer sokoldalúbbá, rugalmasabbá tételéhez tehát hozzájárulnak még mindazon alternatív képzési utak is, mint az orientációs év, a Dobbantó-program, a műhelyiskola, melyek a hátrányokkal indulók számára segítik a szakképzésbe történő bekapcsolódást, illetve segítséget nyújtanak a lemorzsolódás csökkentésében is.
A gazdaság fejlődése és a társadalom változásai újabb és újabb kihívásokat támasztanak a szakképzés rendszerével szemben is. A versenyképesség megőrzése érdekében megfelelő innovatív válaszokat kell adnunk. Folyamatosan arra törekszünk, hogy a fiatal felnőttek minél többen szerezhessenek szakmát, képesítést, minél többen vehessenek részt továbbképzéseken, ennek érdekében kell újra és újra lépéseket tennünk a szakképzés megerősítésére. Jelen szakképzési törvényjavaslat célja, hogy az új típusú szakképzés rendszerét tovább erősítse, lehetőségeinek hatékonyabb kihasználását segítse.
Tisztelt Ház! Az önök előtt lévő törvényjavaslat a megújult szakképzési rendszer bevezetőben vázolt összetett feladatának magasabb színvonalú ellátását segítő és biztosító rendelkezéseket tartalmaz, amelyek az eddigi működési tapasztalatokra alapozott finomhangolási jelleggel egyben a hatékonyabb működést, a szélesebb körű feladatellátást is szolgálják.
(19.10)
A törvényjavaslat így segíti a szakképzés, a gazdaság közötti szoros kapcsolat fenntartását, javítja a szakképzés rendszerének gazdasági elvárásokat rugalmasan követő működését, a munkaerőpiaci igényekhez igazodó képzési struktúra fenntartását, a duális szakképzési rendszerben megvalósuló szakmai oktatás kiszélesítésére irányuló törekvések támogatását, a munka- és tudásalapú társadalom erősítését.
A Szakképzési Innovációs Tanács, melyben minden érdekelt helyet foglal, keretében működő munkacsoportok monitorozták és monitorozzák a szakképzési rendszer működését. Gyűjtötték az iskolai tapasztalatokat, megvitatták a gazdasági szereplőktől érkezett jelzéseket is. A törvényjavaslat rendelkezései érintik a szakképző intézményeket, a szakképzésben közreműködő gazdálkodó és egyéb szervezeteket, a gyakorlati képzési rendszert felügyelő gazdasági kamarákat, a tanulókat, oktatókat.
Több módosító javaslat irányul a duális képzés erősítésére, azok lehetőségeinek bővítésére. Így a jelenlegi évi egy helyett két alkalommal lesz lehetőség, összesen 12 hét időtartamra a határozott idejű szakképzési munkaszerződések megkötésére. Ezáltal több tanuló és több gazdálkodó kapcsolódhat be a sikeres duális képzésbe. Ezzel rövidebb oktatási szakaszokhoz is megnyílik a lehetőség ezen oktatási forma keretében. Emellett a duális képző a jelenleginél nagyobb lehetőséget kap külső partnerek bevonására az oktatási folyamatba.
A törvényjavaslat bővíti a duális képzőhelyként nyilvántartásba vehető szervezetek körét többek között az őstermelőkkel, továbbá a szakképzési munkaszerződés megköthetővé válik az egészségügyi szolgálati jogviszony és a közalkalmazotti jogviszony mellett is, lehetővé téve, hogy az egészségügyi és a szociális intézmények duális képzőként saját dolgozóikat szakmára taníthassák. A törvényjavaslat biztosítja, hogy a szakképzésben is önállóan szabályozásra kerülhessen a tanév, a tanítási év rendje. Ez nem a szakképzésnek a közneveléstől való eltávolodását célozza, hanem pont a duális képzésből adódó rugalmasságot teremti meg még inkább.
A javaslat megerősíti a szerepét a szakmák kötelezően alkalmazandó alapdokumentumának, a képzési kimeneti követelményeknek azzal, hogy a szakképző intézmények nagyobb szabadságot kapnak szakmai programjuk összeállításához. Ez a lépés a duális képzések megszervezésének, a gazdálkodókkal való együttműködésnek a kereteit is tágítja, mert lehetőséget ad a helyi körülményekhez jobban igazodó oktatási és szakmai szervezési keretek megvalósítására.
A vonatkozó szakképzési munkajogi és adózási jogszabályok egyértelmű alkalmazhatóságát segíti a javaslat azon eleme, amely a saját dolgozók szakképzésére vonatkozó szabályozás átalakítását valósítja meg. Ennek keretében törvényi szinten kerülnek rögzítésre azon korábbi lehetőségek, miszerint egy munkavállaló az arra való alkalmassága esetén akár a saját vállalatánál vagy akár másik duális képzőnél is teljesítheti a szakirányú oktatást. Ezen oktatási utaknak, lehetőségeknek az egyértelmű elhatárolása a duális képzéssel kapcsolatban igénybe vehető adókedvezmények érvényesítési lehetőségét teszi még egyértelműbbé.
A javaslat a szakmai vizsgáztatással összefüggő, 2025 végéig tartó átmeneti időszakban bővíti a jogszabály alapján vizsgaszervezésre jogosultak körét, felhatalmazza az állam által finanszírozott szakképzési alapfeladatot ellátó többcélú köznevelési intézményeket is a szakmai vizsgák szervezésére. Szintén a vizsgáztatással összefüggésben kerül meghatározásra az Országos Központi Akkreditált Vizsgaközpont azon vármegyék esetében, ahol ezen vizsgáztatási feladatok elvégzése akadályoztatott lenne.
Kapcsolódó javaslatként a törvénycsomag tartalmazza az életen át tartó tanulást, és a foglalkoztathatóságot segítő mikrotanúsítványok felnőttképzésben történő bevezetését, elterjedését segíti azzal, hogy a felnőttképzésről szóló törvényt módosítja így.
Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő törvényjavaslat az elmúlt időszak szakmai eredményeit, tapasztalatait áttekintő, értékelő és finomhangolási célzatú javaslatokat megfogalmazó fejlesztési folyamat végeredménye, amelynek célja, hogy az új típusú szakképzés rendszerének fenntartható növekedő pályára állítását segítse, a szakképzést mint a jövőbe történő befektetés egyik fontos pillérét megerősítse. A javaslatok segítik a szakképzési rendszer olyan fejlődését, amely hozzájárul a fontos munkaerőpiaci igényekhez igazodó szakképzési rendszer stabil működéséhez.
A színvonalas szakképzésben szerzett szaktudás birtokában jól végzett szakmunka stabil és kiszámítható megélhetést, tisztességes béreket biztosít, hozzájárul Magyarország gazdaságának további erősödéséhez és a versenyképesség növekedéséhez. A magyar szaktudással képesek vagyunk olyan országot építeni, ahol jó dolgozni és családot alapítani. Törekvésünk jó irányát, társadalmi elfogadottságát visszaigazolják a közelmúltban megjelent középfokú felvételi adatok is, melyben elsöprő fölénnyel nyerik a népszerűségi versenyt a szakképzések. A friss jelentkezési adatok alapján a szakmát és érettségit egyszerre adó technikumokat a felvételizők 43 százaléka, 34 375 tanuló választotta, megelőzve ezzel bármely más iskolatípust.
Ezen eredmények fenntartása és a vázolt célok elérése érdekében kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)