DR. HANKÓ BALÁZS ZOLTÁN kulturális és innovációs minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Először is köszönöm szépen Vinnai Győző képviselő úrnak, hogy a szakképzés számos tényadatokon alapuló előrelépését elismerte. Szakképzés 4.0  ott fektettük le ezeket a stratégiai irányokat, majd erre a későbbiekben kitérnék.

Munkaerőpiaci relevancia, duális képzés, ösztöndíjak. Nem kevesebb, mint 140 ezer fiatal, 140 ezer diák kap a szakképzés keretrendszerén keresztül ösztöndíjat, mi több  a hátrányos helyzetűekről majd később is lesz szó , olyan ösztöndíjrendszerrel, amely kiemelten kezeli a hátrányos helyzetűeket. Gondoljunk, a nemrég indított Apáczai-ösztöndíjra!

És hogy mi az egész szakképzésnek a lényege? A 2010 előtti szakképzés színvonalának csökkentése helyett eljutottunk oda, hogy top 100-as technikumi rangsorunk van; eljutottunk oda, hogy olyan technikumaink vannak, ahova nem kevesebb mint 4,7-4,8-as átlaggal vesznek fel gyermekeket. Mindeközben pedig egyértelműen erősítjük a szakképző iskolákat is, azokat a szakképző iskolákat, ahol viszont éppen ennek megfelelően a felnőttképzés és a felnőttképzés által történő beszámításnak megfelelő képzési rendszer nyújt egyre nagyobb lehetőséget. Miért? Mert azt szeretnénk, hogy mindenkinek legyen szakmája; azt szeretnénk, hogy a képességeit mindenki a gazdaság, a családja javára tudja kamatoztatni. Szóval: top 100-as rangsor, mi több, a nemzetközi, a WorldSkills-rendszerben és az EuroSkills-versenyeken is egyre jobb helyezést érnek el akár az agrárium, akár a fodrászat, akár más egyéb területeken az ott részt vevő gyermekeink.

A digitalizáció kulcskérdése a megújult szakképzésnek. Érdemes ellátogatni jó néhány szakképző centrumunkba, ahol már nem kevesebb mint 60 területen 277 képzési terület képzési tananyagának a digitalizációja valósult meg úgy, hogy innentől ez a duális, gyakorlati képzést erősíti.

Szóval: előrelépett a szakképzésünk a Szakképzés 4.0 és az Ipar 4.0 stratégiának megfelelően úgy, hogy példamutató módon 18 ágazati készségtanács egyesíti az ipari, gazdasági és társadalmi szereplőknek a végét úgy, hogy egy olyan Szakképzési Innovációs Tanács működik, amely Szakképzési Innovációs Tanácsban minden fenntartó, minden ágazati szereplő képviselteti magát, és ennek alapján kerülnek megfogalmazásra a javaslatok.

Barkóczi Balázs képviselő úrnak: nézzük a tényeket! Jelen pillanatban tízből hatan a szakképzést választják, mi több, 43 százalékuk a végzetteknek a nyolcadik után technikumban indul el. Az, hogy versenyképes a szakképzésünk, jelenti azt, ahogy említettem, hogy 74 százalékkal nőtt a szakképzésből a felsőoktatásba jelentkezők száma.

És itt jutunk el egy lényeges dologhoz: nem négyéves a szakképzés, hanem a szakképzési rendszer éppen azt a lehetőséget teremti meg, hogy mindenki a készségeinek és képességeinek megfelelően tudjon előrelépni. Hároméves szakképző iskola, 4+1 év, ami után az érettségi mellett a szakmát is biztosítjuk, és igen, jelen pillanatban 96 olyan együttműködés van már szakképző technikumok és felsőoktatási intézmények között, ahol az adott szakterületnek megfelelően történik a továbblépés lehetőségének a biztosítása a felsőoktatásban.

Menjünk tovább az ösztöndíjak terén! Említettem már, hogy 140 ezer fiatal diák kap ösztöndíjat úgy, hogy ebben 8-16 ezer forint az indulási ösztöndíj, de később a műhelyiskolák vonatkozásában akár 60 ezer forintos ösztöndíj vagy a duális képzésben 100 ezer forintos munkabér is biztosítható lesz számukra. Mi ez, ha nem az, hogy szeretnénk minél erőteljesebben munkaalapúvá és tudásalapúvá tenni a jövő és a jelen magyar gazdaságát? Adatokra majd a végén térnék ki, hiszen ott egy összefoglalót adnék arról, hogy hogyan léptünk ebben is előre.

Kompetencia. A munkaerőpiac és a keresletorientált szakképzési rendszer az, amely irányába előre kellett lépnünk. Jelen pillanatban ott tartunk, hogy a szakképzésben részt vevő diákok egy jelentős része már mindemellett munkahelyet, mindemellett a jövőre vonatkozóan munkaszerződést kap; nem kevesebb mint 50 százalékkal nőtt 2020 óta a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Említettem már, kérdezték a digitális előrelépést: 277 digitális tananyag készült el. Mi több, ha ellátogatunk  éppen ahogy megtettem nemrég  a Debreceni Szakképzési Centrumba, láthatjuk, hogy VR-szemüvegekkel gyakorolnak, és próbálnak meg olyan digitális megoldásokat alkalmazni, amelyek szükségszerűek ahhoz, hogy a körülöttünk változó, gyors munkaerőpiaci elvárásoknak meg tudjunk felelni.

Az egyeztetésekről. A PDSZ, amely amúgy bevallotta maga, a szakképzés területén nem reprezentatív, a tárgyalás során egyetértett azzal, hogy a szakképzés rendszere során számos előrelépés történt, és megfogalmazta az egyeztetések vonatkozásában mindazokat a szempontokat, amelyeket majd a későbbiek során a vonatkozó rendeleteknél is egyeztetni fogunk, hiszen az egyeztetés viszi előre, ahogy a Szakképzési Innovációs Tanácsnál is mondtam, a szakképzés rendszerét.

A törvény egyes paragrafusai vonatkozásában is tisztázni kell, hogy akkor most túl részletező a szakképzés képzési rendszere vagy rugalmasabb keret kell. Mi éppen a rugalmasabb keret irányába léptünk el akkor, amikor a programterv vonatkozásában a kötelezettséget most már nem kérjük számon a szakképzés keretében.

A vonatkozó 20. § kapcsán meg éppen a felnőttképzés beszámíthatóságában léptünk előre, ami, azt kell hogy mondjam, közös célunk, pont azért, hogy a lifelong learning, illetőleg a felnőttképzés vonatkozásában minél jobb eredményeket érjünk el.

A minőségi követelmények az egyházi és a modellváltott felsőoktatási intézményeknél  csakúgy, mint az állami intézményeknél -pedig az egyházi modellváltott felsőoktatási intézmények által működtetett vagy az egyházi fenntartók által működtetett rendszerben hosszú távú keretmegállapodásokkal biztosítottak.

Az pedig teljesen egyértelmű, hogy sem a részt vevő diákokat, sem a tanárokat a vonatkozó tb-jogviszony vonatkozásában sérelem nem éri és nem érheti.

Hiszékeny Dezső képviselő úrnak: a vonatkozó törvényjavaslat címének értelmezése mellett javaslom a Szakképzés 4.0 stratégia anyagának elolvasását, és a Szakképzés 4.0 stratégia anyagának elolvasása után érdemes beszélnünk arról, hogy milyen stratégiai irányokat vett 2020-ban a szakképzés. Ugyanígy javaslom, ha már szeretnénk a hatásvizsgálatok irányába érdeklődni, az ikk.hu honlap felkeresését, ahol számos módszertani és a szakképzés eredményességét és a szakképzés kihívásait bemutató anyag érhető el gyorsan értelmezhető formában is.

A három- és ötéves keretrendszer. A három- vagy ötéves képzés szintén az előbb említettekhez kapcsolódik, hogy mindenki a saját képességének és készségének megfelelően tudjon előrelépni. Mi több, amikor három- és ötéves kapacitásokról állapodunk meg, akkor az kifejezetten annak megfelelőségében értelmezendő, hogy a munkaerőpiaci igényeket folyamatosan monitorozzuk, és ezen munkaerőpiaci igényeknek megfelelő stratégiai tervezés zajlik.

(20.40)

Az pedig egyenesen egyházüldözés, hogy az egyházak ne vehetnének részt a szakképzés fenntartásában. Ez olyan kirekesztés, amit szükségszerűen vissza kell utasítani.

Ander Balázs képviselő úrnak köszönöm, hogy a szakképzésben az elmúlt időszakban történt előrelépésekben, amelyeket közösen, az előbb említett stratégiai dokumentumban fogalmaztunk meg, egyetértünk. A felnőttképzés vonatkozásában amúgy, ha azt nézzük, hogy az elmúlt egy év során a felnőttképzésben részt vettek aránya 60 százalékos a felnőtt populációból, itt 65 százalékos az európai uniós átlag, tehát Magyarország felnőttképzési tevékenysége ebben jól áll, de erősítenünk kell; éppen ezért vezetjük be a felnőttképzés esetén is azt a mikrotanúsítvány-rendszert, amelyet a jelenlegi törvénycsomag tartalmaz.

A hátrányos helyzetűekről képviselő úr kérdezett. Itt utalnék vissza arra, hogy például a szalézi rend által fenntartott Dobbantó- és Műhelyiskola-program az egyik legsikeresebb a lemorzsolódás csökkentésében. Kérdezem én: akkor hogy van ez az egyházi fenntartás? (Ander Balázs: Azzal nincs problémánk…) A közismereti tárgyak… Kérdeztem én arra, hogy a szalézi rend által fenntartott és más egyházak által fenntartott Dobbantó- és Műhelyiskola-program igenis működik.

Jelen pillanatban ott tartunk, hogy ha a felnőttképzési és a szakképzési rendszer finanszírozását nézzük, akkor ez messze meghaladja a 200 milliárd forintot, és az elmúlt hat évben 150 milliárd forintot tudtunk szakképző iskolák fejlesztésére fordítani azért, hogy ennek a körülményei a munkaerőpiaci elvárásoknak megfeleljenek.

A képességek, készségek vonatkozásában pedig egy olyan rendszert hoztunk létre, hogy részszakma, szakma biztosításával mindenkinek igyekszünk azt biztosítani, hogy előrébb lépjen az adott élethelyzetében. A szakképzés elhelyezkedése és a szakképzés működtetése pont a munkaerőpiaci relevanciának megfelelően ideáltipikus, hogyha a felsőoktatást és a szakképzést, valamint az innovációs keretrendszert egyben tekintjük, hiszen a felsőoktatás, a szakképzés, a felnőttképzés és az innováció mind a munkaerőpiac és a gazdaság szempontrendszerének megfelelően kell hogy megjelenjen.

A mesteroktatók rendszere és az oktatók gyakorlatból való bevonzása szintén a gyakorlat megerősítését szolgálta. A mesterember pedig a megfelelő közismeret mellett leginkább a saját szakmáját kell hogy mélyrehatóan ismerje.

A hátrányos helyzet vonatkozásában és a lemorzsolódás tekintetében most ott állunk, hogy az átlagos lemorzsolódás a tavalyi tanévet tekintve 8,7 százalék volt. Az egyes megyék között van eltérés ebben, de az átlagos lemorzsolódás 8,7 százalék volt. És hogyha arra tekintünk, hogy az orientációs, a Dobbantó- és a Műhelyiskola-program tekintetében hogyan néz ki a részvételi arány, akkor a 2020-2021-es tanévben 1000, a 2021-2022-es tanévben 1500, a 2022-2023-as tanévben már 2000-et meghaladó az orientációs, a Dobbantó- és a Műhelyiskola-programban részt vevők száma.

És mindezt egészíti ki, hogy az Apáczai-ösztöndíjjal, ami kifejezetten a hátrányos helyzetűek esetében a tanulmányi előremenetelt biztosítja, 2 milliárd forintot fordítunk 3275 diáknak az ebben való részvételére.

Az átlagos lemorzsolódási adatokat már említettem, és ha már a szakképzésben részt vevő diákok számát szeretnénk tisztázni  hiszen fontos azt látnunk, hogy ebben is előrelépés volt , míg 2020-ban 206 ezren vettek részt a szakképzésben, függetlenül attól, hogy ez milyen fenntartási rendszerben van, állami, egyházi vagy más fenntartásúban, 2022-ben 243 679-en vettek ebben részt.

És talán még egy fontos adatot idéznék, ez pedig arról szól, hogy mi is a szakképzés lényege: tulajdonképpen az, hogy hozzásegítse a családokat, hozzásegítse a fiatalokat ahhoz, hogy most már átlagosan a 15 százalékuk a szakképzés által magasabb iskolai végzettséget fog szerezni, mint amivel a szülei rendelkeztek. Innentől mind a nyolc általános, mind a középfokú végzettség, mind az érettségi utáni szakképzés esetében ez az átlagos szám, amit hallunk és amit látunk a mindennapok vonatkozásában.

Tehát azt mondhatjuk, hogy a szakképzés átalakítása sikeres, és pontosan azért, mert a szakképzésben egy olyan rendszert működtetünk, amely folyamatos visszajelzéssel él az ágazati szereplők vonatkozásában, történik meg ezen területeken a finomhangolás, és történik meg az, ami az itt lévő diákokat megfelelő kompetenciával látja el úgy, hogy az mind a magyar gazdaság, mind az ő jövőbeli családjaik érdekét szolgálja azzal, hogy a saját területükön mesteremberek lesznek. Köszönöm szépen, és kérem a támogatást. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)