DR. PANYI MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány 2022. december 22. napjától 2023. január 6. napjáig terjedő időszakra kiterjedően kormányzati igazgatási szünetet rendelt el a központi és területi kormányzati igazgatási szervek, valamint azok foglalkoztatottjai számára.
Ezzel egyidejűleg lehetőség nyílt az igazgatási szünet elrendelésére az úgynevezett különleges jogállású szerveknél, valamint a polgármesteri hivatalok, a közös önkormányzati hivatalok, a Főpolgármesteri Hivatal, a vármegyei önkormányzati hivatalok és a közterület-felügyelet vonatkozásában is.
Az igazgatási szünettel kapcsolatos tapasztalatok pozitívak voltak, mind ügyféli, mind pedig kormánytisztviselői oldalról egyaránt. A tapasztalatok igazolják, hogy a szabadságnak az igazgatási szünet idejére eső összehangolt kiadása nagyobb hatásfokkal tud hozzájárulni a foglalkoztatottak rekreációjához, mint a munkáltató szerv folyamatos működésének figyelembevételével ütemezett szabadság; és emellett az igazgatási szünet jelentős költségvetési megtakarítást is eredményezett.
Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja, hogy egyidejűleg biztosítsa a közfeladatok ellátásáról való állami és önkormányzati gondoskodást, valamint a közfeladatok ellátásában részt vevő tisztviselők pihenéshez való jogának megvalósulását. A törvényjavaslat a foglalkoztatottak rekreációja mellett a szabadságolás alatti munkavégzés szervezésének egyszerűsítésére is irányul azáltal, hogy az igazgatási szünet alatt nem kell a munkáltatónak gondoskodnia a szabadságon lévő kormánytisztviselők helyettesítéséről. Tekintettel arra, hogy az igazgatási szünet alatt az érintett szervek épületei zárva lesznek, a téli igazgatási szünet alatt a fűtés, a nyári igazgatási szünetben a klímaberendezések működésének szüneteltetése jelentős megtakarítást eredményez a költségvetésnek.
Fontos hangsúlyozni, hogy a törvényjavaslat a fentiek szerint úgy járul hozzá a foglalkoztatottak rekreációjához, hogy eközben az állampolgárok, az ügyfelek érdekei sem sérülnek, hiszen a javaslat lehetőséget biztosít a halaszthatatlan igazgatási ügyek igazgatási szünet alatt történő elvégzésére is.
Mindezek figyelembevételével a törvényjavaslat lehetőséget biztosít a kormány számára, hogy téli, illetve nyári igazgatási szünetet rendeljen el. Az igazgatási szünet elrendelése tehát nem kötelező, a kormány mérlegelheti kihirdetésének szükségességét. Amennyiben azonban sor kerül az igazgatási szünet elrendelésére, az valamennyi központi és területi kormányzati igazgatási szervre, továbbá a Nemzeti Földügyi Központra és ezek foglalkoztatottjaira egységesen vonatkozik, függetlenül attól, hogy a foglalkoztatottak milyen jogviszony keretében végzik munkájukat a törvényjavaslat hatálya alá tartozó szervnél.
Tisztelt Ház! Fontos megjegyezni, hogy a kiszámíthatóság és tervezhetőség érdekében a törvényjavaslat előírja, hogy már a tárgyévet megelőző évben, legkésőbb annak december 15. napjáig ki kell hirdetni azt a kormányrendeletet, amely megállapítja a következő évi igazgatási szünet időpontját. Ezáltal az éves szabadságolás tervezésénél már számításba lehet venni a szünet időpontját.
Az igazgatási szünet alatt a kormányzati igazgatási szervek a feladataikat nem látják el, és ügyfélfogadás sincs. Ebből kifolyólag az igazgatási szervek előtt folyamatban lévő ügyek elintézési határidejébe az igazgatási szünet időtartama nem számít bele.
(20.50)
A törvényjavaslat meghatározza azokat az ügytípusokat, amelyek esetében meghosszabbodik az ügyintézési határidő az igazgatási szünet napjaival.
Tisztelt Országgyűlés! Vannak azonban olyan igazgatási feladatok, amelyek elvégzése egyálalán nem tűr halasztást. Ezen igazgatási feladatok esetében a törvényjavaslat meghatározza, hogy a kormányzati igazgatási szervet vezető, irányító, illetve felügyelő miniszter dönthet úgy, hogy egyes szerveknek vagy szervezeti egységeknek az igazgatási szünet alatt is működnie kell, ideértve az ügyfélfogadást is.
Végezetül a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy az úgynevezett különleges jogállású szervek, valamint a polgármesteri hivatalok, közös önkormányzati hivatalok, a Főpolgármesteri Hivatal, a vármegyei önkormányzati hivatalok és a közterület-felügyeletek is csatlakozzanak a kormányzati igazgatási szervek igazgatási szünetéhez. Ha ezeknél a szerveknél elrendelik az igazgatási szünetet, akkor az csak arra az időpontra eshet, amikor a kormány a kormányzati igazgatási szervek számára elrendelte azt.
A minél szélesebb körű tájékoztatás érdekében az igazgatási szünet elrendeléséről az érintett különleges jogállású szerv honlapja és a hivatalos értesítő közleményt tesz közzé. A polgármesteri hivatalok, a Főpolgármesteri Hivatal és a vármegyei önkormányzati hivatalok esetében az igazgatási szünet elrendeléséről szóló határozatot a tárgyév márciusának első napjáig a helyben szokásos módon kell közzétenni.
A törvényjavaslat nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a különleges jogállású szervek, illetve az önkormányzati hivatalok vonatkozásában az arra feljogosított személy vagy testület a saját jogállási törvényeikben szabályozott igazgatási szünetet rendeljenek el, ha az a jelen törvényjavaslat alapján elrendelésre kerülő igazgatási szünet időpontjától eltérő időszakra esik. Ebben az esetben viszont az igazgatási szünetre nem alkalmazhatók a jelen törvényjavaslat rendelkezései.
Tisztelt Ház! Úgy gondolom, hogy a most benyújtott törvényjavaslat célja egyértelmű. A javaslat egyidejűleg biztosítja a közfeladatok ellátásáról való állami és önkormányzati gondoskodást, valamint a közfeladatok ellátásában részt vevő tisztviselők pihenéshez való jogának megvalósulását is, mindezek mellett pedig törekszik a költségtakarékosságra. Az elhangzottak alapján kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm figyelmüket.