DEMETER ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogyan hallottuk az imént, a kormány a kormányzati igazgatási szünet elrendeléséről és a kormányzati igazgatási szünetre alkalmazandó veszélyhelyzeti szabályokról szóló kormányrendelettel a 2022. december 22. napjától 2023. január 6. napjáig terjedő időszakra kiterjedően kormányzati igazgatási szünetet rendelt el, és tette ezt a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXXV. törvény hatálya alá tartozó központi és területi kormányzati igazgatási szervek tekintetében.

Én is nagyon örvendetes dolognak tartom azt, hogy a Miniszterelnökség egy felmérést vagy kutatást készített az igazgatási szünettel kapcsolatosan, és jó volt azt hallani, hogy az ezzel kapcsolatos tapasztalatok pozitívak voltak mind az ügyfél-, mind pedig a kormánytisztviselői oldalról. Sőt, az is örvendetes dolog, hogy ez alatt az idő alatt a vármegyékben is zökkenőmentesen, vagyis rendkívüli esemény nélkül zajlott az igazgatási szünet alatti működés.

Az igazgatási szünetben működött 60 kormányablak, és a központi okmányiroda is nyitva volt. Szeretnék csak két számot megemlíteni: 126 527 ügyfélnek 146 643 darab ügyét intézték el. Vagyis azt mondhatjuk a tapasztalatok alapján, hogy nem halmozódott fel olyan mennyiségű ügyhátralék, amelyet néhány nap alatt ne lehetett volna feldolgozni.

A hatályos szabályozás értelmében a különleges jogállású szerveknél és a helyi önkormányzatok képviselő-testületeinek hivatalánál elrendelhető igazgatási szünetre alkalmazandó veszélyhelyzeti szabályokról szóló 460/2022. (XI. 10.) kormányrendelet lehetővé tette az igazgatási szünet elrendelését a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény hatálya alá tartozó különleges jogállású szervek, valamint a polgármesteri hivatalok, a közös önkormányzati hivatalok, a Főpolgármesteri Hivatal, a megyei önkormányzati hivatalok és a közterület-felügyelet vonatkozásában.

A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXXV. törvény hatályos rendelkezései alapján a kormány a kormányzati igazgatási szervekre vonatkozóan rendeletben állapíthatja meg azt az időszakot, amely alatt lehetőség szerint ki kell adni az esedékessége évére járó szabadság azon részét, amellyel a munkáltatói jogkör gyakorlója rendelkezik.

A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény hatályos rendelkezései szerint a különleges jogállású szerv vezetője határozhatja meg azt az időszakot, vagyis az igazgatási szünetet, amely alatt lehetőség szerint ki kell adni az esedékessége évére járó szabadság azon részét, amellyel a munkáltató rendelkezik. A munkáltató az igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy adja ki természetesen, hogy biztosítja a zavartalan ügymenetet, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében biztosítja a folyamatos feladatellátást is.

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény alapján a képviselő-testület, valamint a 2. §-ban felsorolt szervek vezetője a kormány ajánlásának figyelembevételével a rendes szabadság kiadására igazgatási szünetet rendelhet el. Az ilyen módon kiadott rendes szabadság azonban nem haladhatja meg a köztisztviselő adott évre megállapított alapszabadságának a háromötödét.

Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat szerint a tárgyévet megelőzően legkésőbb december 15-éig kell kihirdetni azt a kormányrendeletet, amely megállapítja a tárgyévi igazgatási szünet időpontját, ezáltal a tárgyévi szabadságolás tervezésénél már számításba lehet venni a szünet időpontját, és természetesen a szabadság célja is benne van, a kormánytisztviselő pihenésének és rekreációjának a biztosítása.

Tekintettel arra, hogy az igazgatási szünet alatt a kormányzati igazgatási szervek épületei zárva vannak, ahogyan ezt is hallottuk államtitkár úrtól, és itt költségmegtakarítás keletkezik, nyáron nem kell a klímaberendezéseket működtetni, télen nem kell fűteni, a tervezet szerinti igazgatási szünet alatt nem kell a munkáltatói jogkör gyakorlójának gondoskodnia a szabadságon lévő kormánytisztviselők helyettesítéséről sem.

(21.00)

A törvényjavaslattal a központi és a területi kormányzati igazgatási szervek és az azoknál foglalkoztatott személyek az érintettek. A törvényjavaslat alapján a kormány rendeletében nyári, illetve téli igazgatási szünetet rendelhet el. A kormánynak az igazgatási szünet elrendeléséről szóló rendeletét a tárgyévet megelőző év decemberének 15. napjáig kell kihirdetni, az igazgatási szünetre eső valamennyi munkanapra pedig szabadságot kell kiadni. Nem kell szabadságot kiadni azokra a napokra, amikor a foglalkoztatott mentesül a rendelkezésre állási, illetve a munkavégzési kötelezettség alól. Igazgatási szünet elrendelése esetén a tárgyévben a szabadság kiadására a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXX. törvény helyett a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezését kell alkalmazni, mely szerint a tárgyévben a foglalkoztatott az éves szabadságából hét nappal rendelkezik. Az igazgatási szünet időtartama alatt a kormányzati igazgatási szerv feladatait nem látja el, és az ügyfélfogadás nem működik.

Végezetül a törvényjavaslat kitér az igazgatási szünet időtartamának határidőkbe történő beszámítására, az ingatlanügyi hatóságra vonatkozó szabályokra, az igazgatási szünet alatti munkavégzés elrendelésére és az igazgatási szünet elrendelésére vonatkozó részletszabályokra nem kormányzati igazgatási szervek esetében.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem önöket, hogy az elmondottak alapján támogassák ezt a javaslatot. Köszönöm.