DR. PANYI MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Urak! A jogalkotási törvény alapján valamennyi hatályos jogszabályt időről időre felül kell vizsgálni, el kell végezni azok hatásvizsgálatát, alkalmazásuk tapasztalatait. Ezt, a jogrendszer helyes működése szempontjából fontos feladatot a kormányzat és Novák Katalin köztársasági elnök asszony hivatala is folyamatosan végzi. E felülvizsgálatnak az eredményét összegzi az önök előtt fekvő, elsősorban a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény szabályozását továbbfejlesztő törvényjavaslat.

A törvényjavaslat koncepciója arra épül, hogy az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés m) pontja biztosítja a köztársasági elnök számára azt a hatáskört, hogy hivatalának szervezetét az államszervezeten belül betöltött különleges szerepére és az általa ellátott feladatok sajátosságaira is figyelemmel szabadon kialakíthassa. A saját munkaszervezet kialakítására vonatkozó ilyen kifejezett külön utalás semmilyen más állami szerv esetében nem jelenik meg az Alaptörvényben, és ez különös hangsúlyt ad a köztársasági elnök szervezetalakítási szabadságának. E legmagasabb szintű norma által biztosított szabad mozgástér következetesebb érvényesítéséhez szükséges a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény, valamint a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény módosítása.

(21.40)

A törvényjavaslat célja annak lehetővé tétele, hogy a köztársasági elnök a hivatala vezetői struktúrájának, valamint a szervezeti és működési rendjének kialakítása során ténylegesen gyakorolhassa azt a szervezetalakítási szabadságot, amely őt az Alaptörvény alapján megilleti.

A törvényjavaslat biztosítja a köztársasági elnök számára, hogy meghatározza hivatalának szervezeti tagolódását és vezetői rendjét, és rendelkezik arról is, hogy a köztársasági elnök az általa az alapító okiratban meghatározott egy vagy több vezető felett maga gyakorolja a munkáltatói jogokat. A köztársasági elnök közjogi jogállása, feladat- és hatáskörének egyedisége, valamint munkarendjének sajátossága indokolttá teszik, hogy a hivatala köztisztviselőinek foglalkoztatására közszolgálati munkaszerződés útján kerüljön sor, amelyben az egyes foglalkoztatottak által ellátandó feladatok egyedi jellemzőire tekintettel állapíthatják meg a felek a köztisztviselő jogviszonyának lényeges tartalmi elemeit, tekintettel arra, hogy a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény, amely a köztársasági elnök hivatalában dolgozókra is irányadó, kifejezetten lehetőséget biztosít arra, hogy a különleges jogállású szervekre és az általuk foglalkoztatottakra a különleges jogállású szervet létrehozó törvény eltérő rendelkezéseket állapítson meg.

Tisztelt Országgyűlés! Az Alaptörvény által garantált szervezetalakítási szabadság arra is lehetőséget biztosít, hogy a köztársasági elnök a hivatalának elnevezését is megválassza. E tekintetben köztársasági elnök asszony már a tavaly májusi beiktatása óta következetesen Sándor-palotaként hivatkozik a hivatalára, amelyhez az Alaptörvény alapján minden joga megvan, és ahogyan arra a következőkben részletesebben is utalok, ezt a gyakorlatot számos nemzetközi példa is alátámasztja. A törvényjavaslat ezt a ténybeli helyzetet tudomásul véve rögzíti, hogy a köztársasági elnök hivatal szervezete Sándor-palota néven működik. A javaslat mindennek technikai átvezetésére irányul.

Fontos vonása ennek az elnevezésnek, hogy határozottabban jeleníti meg az intézmény méltóságát és egyediségét, ugyanakkor sokkal kevésbé hat bürokratikusan, ennek révén sokkal közelebb áll az állampolgárokhoz. Az elnevezés emellett igazodik a nemzetközi gyakorlathoz is. Sok államban az állampolgárok székhelyükkel hivatkoznak egyes intézményekre, így az Egyesült Királyságban Westminster-palota kifejezéssel utalnak a parlamentre, Downing Street 10. számmal a miniszterelnök hivatalára, Buckingham Palace-ként az államfő székhelyére. Az Egyesült Államokban Fehér Házként említik az elnöki adminisztrációt, Capitoliumként a kongresszust, a sort hosszasan lehetne folytatni.

Az elnevezés következetes alkalmazása érdekében szükségessé válik a köztársasági elnök jogállásáról szóló törvény mellett további 12 törvény kis terjedelmű technikai módosítása.

Tisztelt Országgyűlés! A fentieken túl a magyar jog hosszú ideje adós a megválasztott, esküt tett, de még hivatalba nem lépett köztársasági elnök jogállásának rendezésével. A javaslat ezt az adósságot rendezi azzal, hogy a megválasztott köztársasági elnöknek megbízatása betöltésére történő felkészüléséhez szükséges jogi, személyi és tárgyi feltételeket biztosítja.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat a gyakorlat által felszínre hozott igényekre adott válaszokat tartalmaz, és erősíti a köztársasági elnöki intézmény méltóságát. Kérem önöket, hogy támogassák annak elfogadását. Köszönöm.