RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat gyűjtőszabályként a hivatásos szolgálati jogviszonnyal összefüggő, valamint a nyilvántartásokkal kapcsolatos egyes törvények módosítására az alábbi kiemelt témákban tesz javaslatot.

Egyrészt a törvényjavaslat célja, hogy az európai uniós jogi normáknak való megfelelés érdekében módosítsa az EU-kékkártyával kapcsolatos szabályozást. Az EU-kékkártya olyan tartózkodási engedély, amely magas szintű képzettséggel rendelkező birtokosát valamely tagállam területén történő tartózkodásra és egyúttal magas szintű képzettséget igénylő munkavállalásra jogosítja. Az EU-kékkártya irányelv átültetése a migrációs kockázatot nem növeli, átültetésének elmaradása viszont kötelezettségszegési eljárás megindítását vonhatja maga után.

Az idegenrendészeti tárgyú törvények módosítása vonatkozásában ki kell emelni az idegenrendészeti óvadék intézményének megteremtését. Ennek lényege az, hogy az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti őrizetet abban az esetben is megszüntetheti, ha a külföldi rendelkezésre állása  a hatóság előzetes mérlegelése alapján  az óvadék megfizetése útján is biztosítható az eljárásban. Ez tehát a kitoloncolás végrehajtását nem veszélyezteti.

Fontos hangsúlyozni, hogy óvadék elrendelése esetén a külföldi számára kötelező tartózkodási hely kerül kijelölésre. Az óvadék letételének engedélyezését a külföldi maga nem kérheti, annak feltételeit, esetleges alkalmazását hivatalból vizsgálja az idegenrendészeti hatóság, és azt akkor alkalmazza, ha a külföldi a hatóság felhívására úgy nyilatkozik, hogy vállalja az óvadék letételét.

A törvényjavaslat egyes nyilvántartásokkal kapcsolatos módosításai, a belügyi adatszolgáltatásokra vonatkozó módosító rendelkezései alapvetően a jelenlegi adatszolgáltatási gyakorlat egyszerűsítésére, átláthatóbbá tételére irányulnak.

A módosítás révén kivezetésre kerülnek a csoportos, azaz rendszeres adatszolgáltatások. Ezek esetében a jelenlegi gyakorlat szerint az ügyfél kérelmére egy hatósági döntés születik, majd az adatszolgáltatás ezt követően újabb hatósági döntés, ellenőrzés nélkül rendszeresen történik. A módosítás ezen annyiban változtat, hogy a jövőben minden nem állami szerv felé irányuló csoportos adatszolgáltatáshoz hatósági döntés kell majd, tehát nem kerülnek automatikusan kiadásra az adatok rendszeres jelleggel, egyetlen hatósági döntésre tekintettel.

Az új megoldás tisztább jogi helyzetet teremt, valamint elősegíti az adatvédelmi szabályok érvényesülését, továbbá egyszerűbbé teszi az ellenőrzést is. A módosítások révén továbbá lehetővé válik, hogy a járási hivatal a szakrendszerekben rendelkezésre álló adatok alapján szintén tudjon adatszolgáltatást végezni a polgár személyazonosító igazolványának adattartalma, érvényessége és a lakcíme tekintetében, azok ellenőrzése, az érintett személy azonosítása céljából.

2023. január 1. napjától a jármű vezetője nem köteles magánál tartani a vezetői engedélyt. Annak érdekében, hogy a közterület-felügyelet előéleti pontot állapítson meg és intézkedjen annak bejegyzésére, szükséges a járművezető vagy járművezető-jelölt természetes személyazonosító adatának, valamint az engedély típusára, okmányazonosító jelére, kiadási, érvényességi idejére, kategóriájára, cseréjére, visszavonására vagy bevonására vonatkozó adatok ismerete. A módosítás a közterület-felügyelet vonatkozásában lehetővé teszi az említett adatoknak a lekérdezését a közúti közlekedési nyilvántartásból.

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítását a Magyarország helyreállítási és ellenálló képességi tervében megvalósuló, az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát és életvédelmét szolgáló digitalizációs program  közismertebb nevén a „Gondosóra” program  megvalósításához szükséges adatkezelést végző jogi személy kijelölésére vonatkozó szabály pontosítása indokolja.

(11.30)

A törvényjavaslatnak a közfoglalkoztatásra vonatkozó rendelkezései egyszerűsítik a közfoglalkoztatottak munkaerőpiaci szolgáltatásban való részvételének járási hivatalok által történő nyilvántartását, ezáltal a mérés és a visszakövethetőség hatékonyabbá válik.

A módosítás továbbá egyszerűsíti a Start szociális szövetkezetek létrehozását és működését is. Pozitív hatása a haszonkölcsön-szerződés feltételeinek enyhítésével az, hogy több beszerzett eszköz kerülhet át a szociális szövetkezetekhez állami felügyelet mellett, továbbá a feltételek enyhítésével könnyebbé válik a szociális szövetkezetek alapítása is.

A törvényjavaslat rendelkezik a rendvédelmi szervek hivatásos állományát érintő több módosításról is. Az egyik ilyen módosítás lényege az előzetes véleményalkotási eljárás céljainak szűk körű bővítése. Az előzetes véleményalkotási eljárás nem jelent mást, mint a személyügyi alapnyilvántartásba és az annak alapjául szolgáló iratokba történő betekintést és az ezek alapján megfogalmazott javaslatot. Az előzetes véleményalkotási eljárásra jelenleg két esetben van lehetőség, így a vezetővé kinevezést és a rendfokozatban történő soron kívüli előléptetést megelőzően.

A vonatkozó törvények módosítása nem hoz létre új jogintézményt, mindössze a jelenleg is meglévő lehetőségek igénybevételét bővíti, jogilag is jól belátható két esetkörrel: az egyik a miniszter által alapított díj, plakett, emléklap elismerést megelőzően; valamint a miniszter által vezetett minisztériumban vagy miniszter által irányított szervhez vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba vezénylést megelőzően. A módosítás egyúttal kiegészíti az előzetes véleményalkotási eljárás kezdeményezésére jogosultak körét is, hiszen a vezénylés esetén a vezénylés helye szerinti szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője részére indokolt a kezdeményezés lehetőségét biztosítani.

További módosítás a hivatásos állomány tagjai körében végezhető ismételt alkalmassági vizsgálattal kapcsolatos, amelynek keretében „alkalmas kategóriaváltással” minősítés is meghatározható, valamint az, hogy a személy az egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota alapján mely alkalmassági kategóriában alkalmazható a továbbiakban. E minősítés alapján tehát nem merül fel az érintettnek a hivatásos szolgálatra alkalmatlansága, kizárólag az általa betöltött szolgálati beosztáshoz tartozó alkalmassági kategóriában nem foglalkoztatható tovább. Ebben az esetben a rendvédelmi szerv a hivatásos állomány tagjának ezen új alkalmassági kategóriába tartozó szolgálati beosztásba történő helyezéséről intézkedik. A törvényjavaslat ezzel is azt a fő célt szolgálja, hogy az egyén jogviszonya fennmaradjon.

A törvényjavaslat törvényi szintre hozza fel a vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások esetén megállapítható hivatásos pótlék mértékének meghatározására vonatkozó rendelkezést, amely jelenleg azonos tartalommal ugyan, de miniszteri rendeletben szabályozott.

A törvényjavaslat tartalmaz a kártérítési felelősséggel kapcsolatos módosításokat is, annak érdekében, hogy a Hszt.  azaz a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény  hatálya alá tartozó munkavállalók kártérítési felelőssége a hivatásos állományra és a rendvédelmi igazgatási alkalmazottra vonatkozó rendelkezésekkel egységesen kerüljön szabályozásra.

A Hszt. a szülői szabadság tekintetében rendelkezik arról, hogy a rendvédelmi szerv vezetője a szülői szabadság igénybevételére vonatkozó kérelem elbírálása során jogosult a kért időpont elhalasztásáról dönteni, amely halasztásra vonatkozó döntését indokolni köteles, és egyidejűleg közli a kiadás munkáltató által javasolt időpontját. Az egységes jogalkalmazás érde-kében garanciális szabályként szükséges rögzíteni az elhalasztás időtartamára vonatkozó rendelkezést, amelynek értelmében a munkáltató a szülői szabadság igénybevételét a kérelemben meghatározott időponttól legfeljebb 60 nappal lesz jogosult elhalasztani. A rendvédelmi igazgatási alkalmazottak esetében  azonos módon a Hszt. hatálya alá tartozó hivatásos állomány és a munkavállalókra vonatkozó szabályozással  szükséges rögzíteni, hogy a szülői szabadság időtartama alatt nem szüntethető meg a rendvédelmi igazgatási alkalmazotti jogviszony felmentéssel.

További módosítással érintett a Hszt. 12. melléklete, amely tartalmazza a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak illetményére, annak alsó és felső határára vonatkozó bértáblázatot. A Hszt. külön rendelkezése rögzíti továbbá, hogy a rendvédelmi igazgatási alkalmazott alapilletményének a garantált bérminimum összegét el kell érnie, és a besorolása szerinti felső határ nem haladhatja meg a Hszt. 12. melléklet szerint meghatározott felső értéket. A rendvédelmi igazgatási alkalmazottakra vonatkozó illetménytábla szerinti legalacsonyabb fizetési fokozat felső határa jelenleg 273 ezer forint, így a felső határ nem éri el a garantált bérminimum 2023. évi emelése által megállapított összeget. A bértábla fentiekkel kapcsolatos módosítása következtében az illetménycsökkenés kizárását átmeneti rendelkezés biztosítja.

Bízom benne, hogy e rövid ismertetővel sikerült önöknek rávilágítani arra, hogy a törvényjavaslatban foglalt intézkedések, rendelkezések célja a polgárok biztonságának megerősítése, az egyes eljárások gyorsítása, az egységes joggyakorlat erősítése, a működőképesség fenntartása, így végrehajtásuk ezáltal helyes célokat szolgál. Meggyőződésem, hogy a törvényjavaslat elfogadása megfelelően biztosítaná az említett célokat. Minderre tekintettel kérem tehát önöket, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)