GRÉCZY ZSOLT, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A törvénycsomag néhány eleméhez szeretnék röviden hozzászólni. Az EU-kékkártya kapcsán azt gondolom, hogy ez egy fontos jogharmonizációs lépés az Európai Unióval. Itt arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy Magyarországnak az elmúlt években is érdeke lett volna, hogy az olyan emberek között, akik Magyarországra érkeznek akár mint menekültek, meg kell találni azokat az embereket, akik megfelelő tudással, képzettséggel rendelkeznek és segíthetik Magyarországot egy-egy olyan hiányszakma pótlásában, amelyre égetően szükségünk lenne, mérnökök, orvosok, informatikai szakemberek és még sokan mások. Ők nagy segítséget jelenthetnek Magyarországnak akkor is, hogyha nem magyar állampolgárok.
Erre érdemes lett volna figyelemmel lenni akkor is, amikor a menekülteket még csak a kormányzati üldözési kampány próbálta elriasztani az országtól. Érdemes lett volna már akkor megnézni, mint ahogy sok nyugat-európai ország élt is ezzel a lehetőséggel; Németország például kifejezetten akciót indított arra, hogy a hozzájuk érkező sok-sok menekültből megkeresse azokat, akiket rögtön munkával tudnak segíteni, ezáltal a beilleszkedésüket is tudják segíteni, és egy-egy hiányterületen, ahol éppen szükségük van munkaerőre, ez hatékonyan működött is, úgyhogy azt gondolom, hogy ez Magyarországnak is érdeke. Örülök, hogyha egy ilyen uniós jogharmonizációs eljárás keretében ebben sikerül előrelépni.
Azt gondolom, nagyon fontos a törvényjavaslatban, hogy legyünk arra figyelemmel, hogy a személyes adatok védelme mindenképpen biztonságban legyen. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 11. § (1) bekezdés j) pontja a módosítás alapján hatályát veszti; az érintett rendelkezés szerint a nyilvántartásnak tartalmaznia kell a polgár adatairól történő rendszeres adatszolgáltatásra vonatkozó jelzést. A jelenlegi módosítás ezt veszi ki a törvényből, így az állampolgár ezek után nem tud majd információt szerezni arról, ha a nyilvántartásban szereplő adatait rendszeresen átadják, illetve felhasználják. Erre is érdemes lenne a jogalkotónak odafigyelni.
(11.50)
Az idegenrendészeti szabályok módosításánál az óvadékról szeretnék néhány mondatot mondani. Azt gondolom, hogy ez is nyilván uniós jogharmonizációs feladata a magyar kormánynak. Nyilván a megfelelő körültekintéssel és az ország biztonságára való tekintettel kiemelten kell ezt a kérdést kezelni, és az is nagyon fontos, hogy ez ne egy költségvetési bevételi forrás legyen elsősorban, hanem egy rugalmas jogszabály-alkalmazás, ugyancsak egy integratív lehetőség, amely az alkalmatlanokat kiszűri az országból, viszont akik valóban segítségre szorulnak, azok a megfelelő védelmet meg tudják kapni.
Szeretnék néhány megjegyzést tenni még arról is, hogy az előzetes véleményalkotási eljárás kapcsán a Demokratikus Koalíció úgy látja, hogy a módosítás után is alulszabályozott marad ez a kérdés. A szabályozásból nem derül ki egyértelműen, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat milyen forrásból származó adatokat milyen módon mérlegelhet a vélemény megfogalmazása során, indokolt lenne az alapvető eljárási szabályok törvényi rögzítése. Talán kicsit túlzottnak tűnik az is, hogy a díj, plakett, emléklap adományozását megelőzően a Nemzeti Védelmi Szolgálat vizsgálatára is külön szükség van. Nem biztos, hogy feltétlenül fontos, de ez valóban részletkérdés.
Ami az illetményeket illeti, ott természetesen előfordulhat, hogy valaki alkalmasságát veszíti ilyen-olyan okból egy bizonyos feladat elvégzésére. Ebben az esetben nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy ha nem mulasztás vagy törvénysértés alapján történik ez a fajta képességelvesztés, tehát nem egy bizalmi kérdésről van szó, hanem, mondjuk, egészségügyi vagy pszichés kérdésről van szó, akkor azt gondoljuk, hogy az alapilletménynél fontos lenne, hogy ne vezessen illetménycsökkentéshez, tehát, hogy esetleg érdemes ezeket a személyeket, akik a haza szolgálatára bármilyen módon fölesküdtek, ugyanabban a kategóriában tolerálni.
A fizetési fokozatok megszüntetése azt fogja eredményezni, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója a jelenlegi 1-6-os fizetési fokozatba tartozó személyek esetében jogosult lesz magasabb illetmény meghatározására. Azt gondolom, hogy ez is egy szabad döntés. A hatásvizsgálati adatok alapján ez feltehetően az egészségügyi szakdolgozók illetményének emelése miatt szükséges azért, hogy a megfelelő arányok megmaradjanak. Bár hozzáteszem, az itt törvénybe iktatott, alig négyszáz-valahányezer forintos illetmények azért nem verik az eget, de természetesen az is fontos lenne, hogy ebben is előbb-utóbb előrelépés történjen.
A módosító szabályok birtokában fogja a Demokratikus Koalíció az álláspontját képviselni. A személyes adatok védelmére vonatkozó aggályainkat pedig fenntartjuk, ebben nem támogatjuk a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen.