BARCZA ATTILA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A tisztelt Ház asztalán fekvő, az egyes gazdasági, vagyongazdálkodási és postaügyet érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslatnak a célja, ahogy azt már az expozéban most hallhattuk az előterjesztőtől is, a gazdaságfejlesztési miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó, valamint egyéb törvényeknek az állami vagyongazdálkodást és gazdálkodási jogi szabályozást érintő, jogalkalmazást segítő módosítása. A javaslat nem kevesebb mint 15 törvény módosítását tartalmazza, amelyek közül most a vezérszónoki felszólalásomban néhányat külön is szeretnék kiemelni és röviden szakmailag megindokolni.
(12.20)
Az előterjesztés a gyakorlati tapasztalatok alapján javaslatot tesz a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény módosítására, amely szerint, ha a felszámoló hivatalbóli felmentésére a felszámolók névjegyzékéből való törlés miatt kerül sor, akkor a bíróság a felmentő végzés meghozatalával egyidejűleg másik felszámolót rendel ki, és ebben az esetben a felszámoló a felmentő végzésnek az őt megillető díját és a költségtérítést megállapító rendelkezése ellen élhet a fellebbezéssel.
A módosítás elősegíti a vagyonfelügyelők és a felszámolók érdekeltségének növelését az eljárások eredményes lefolytatásában, illetve a hatékony és színvonalas fizetésképtelenségi szakértői munka alapvető feltételét meg tudja teremteni. A javaslat alapján emelkedik a vagyonfelügyelő, az ideiglenes vagyonfelügyelő és a felszámoló díja. A felszámolóidíj-minimum 500 ezer forint plusz áfa összegben kerül megállapításra; az egyszerűsített felszámolási eljárásban a garantált díjminimum 350 ezer forint plusz áfa összegre emelkedik.
Fontos újítás, hogy az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén az ebből eredő bevétel 2 százaléka helyett 4 százaléka vehető díjként figyelembe. Ha a felszámolási eljárást sikertelen csődeljárás előzte meg, akkor is az általános díjelőleg illeti meg a felszámolót.
Tisztelt Ház! A postai szolgáltatásokról szóló törvény módosításával kapcsolatban elmondható, hogy a lakosság digitális érettségének növekedése, az elektronikus információgyűjtés széles körű elterjedése, valamint a Covid-19 okozta járványidőszak jelentősen megváltoztatta a fogyasztói szokásokat, ami indokolttá teszi és indokolttá tette a postai szolgáltatásokkal kapcsolatos szabályozások felülvizsgálatát, hogy ezekről a problémákról és új irányokról beszéljünk.
A javaslat a fentiekre tekintettel az egyetemes postai szolgáltatásokon belül a postacsomagok esetében a 20 kilogrammos tömeghatár 10 kilogrammra való csökkentését rögzíti, összhangban az uniós szabályozással. A megfelelő és elérhető helyettesítő termék a postai termékportfólióban rendelkezésre áll.
A javaslat mind a polgári törvénykönyv, mind a fogyasztóvédelemről szóló törvény általános szerződési feltételekre vonatkozó előírásainak megfelelve az általános szerződési feltételek hozzáférhetőségére vonatkozó rendelkezések modernizálását, azok elektronikus formában történő hozzáférhetőségének előírását tartalmazzák. Ugyanakkor a lakosság által leggyakrabban igénybe vett postai szolgáltatások díjszabásának minden postai szolgáltatóhelyen nyomtatott formában való megtekinthetősége továbbra is kötelező marad minden postai szolgáltatónak.
A javaslat továbbá felhatalmazást ad a jelenleg különböző funkcionalitású, illetve műszaki kialakítású csomagautomaták sztenderdizálását előíró rendeleti szabályozás megalkotásához, hogy ezek egységesek legyenek.
Tisztelt Országgyűlés! A törvénytervezet további célja a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényben a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személyek részére a meghatározott nyilvántartás-vezetési és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó rendelkezések megállapítása. A törvénytervezet alapján a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága hatósági nyilvántartást vezet a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végzők által forgalmazott és az adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett termékeket először Magyarországon forgalomba hozó gyártókról, nagykereskedőkről és importőrökről. A nyilvántartás-vezetési és adatszolgáltatási kötelezettség egységes teljesítése és az így keletkezett adatok minél pontosabb és szélesebb körben történő felhasználhatósága érdekében a hatóság az adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett termékekről szintén hatósági nyilvántartást vezet. Az egyes termékek nyilvántartásba vételét a termékregisztrátorok kötelesek kérni a hatóságtól, a belföldi forgalmazás megkezdése előtt természetesen.
A dohánytermékek kiskereskedelmi tevékenységét végzők adatszolgáltatása kapcsán keletkező adatokat a hatóság feldolgozza, elemzi és különböző célokra átadja. A piaci igények felmérése és a piac tisztaságának előmozdítása céljából az adatszolgáltatás és az adatfeldolgozás során keletkező adatmennyiséget a hatóság a termékregisztrátorok és a dohány-kiskereskedelmi ellátó részére szerződés alapján adhatja át. A jövedéki adóval kapcsolatos kockázatok elemzéséhez és a költségvetési csalás bűncselekmények megelőzése céljából a dohányboltok forgalmi adatait a hatóság a nyilvántartás-vezetésről és az adatszolgáltatásról szóló rendelet szerint rendszerességgel adja át az állami adó- és vámhatóság részére.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Összegzésként elmondható, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat előremutató rendelkezéseket tartalmaz az egyes gazdálkodási, vagyongazdálkodási és postaügyet érintő törvények tekintetében. Ezért kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy az elhangzottak ismeretében a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan ezt a javaslatcsomagot majd támogassák. Köszönöm szépen a szót, elnök asszony, és köszönöm mindenkinek a figyelmet. (Taps a kormánypárti sorokban.)