SZABADI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Az előttünk álló törvényjavaslat a gazdaságfejlesztési miniszter felelősségi körébe tartozó törvények módosítását tartalmazza, a legtöbb esetben azonban látszatintézkedésekre kerül sor.
A csődtörvény alapján a felszámoló felmentéséről szóló bírósági végzés ellen a hitelezőnek öt munkanapja van fellebbezni. Álláspontunk szerint ezt az időtartamot nyolc munkanapra kell felemelni, annál is inkább, mert a fellebbezésről a másodfokú bíróságnak is nyolc munkanapja van dönteni.
A Mi Hazánk Mozgalom által kivizsgált esetek alapján a végrehajtókhoz hasonlóan a felszámolók is visszaélnek a hatalmukkal, csak ennek nincs akkora visszhangja a köztudatban, ezért is fontos lenne a hitelezők határidejét is meghosszabbítani.
Célszerűnek tartanánk, hogy a végrehajtási eljárásban is vezessenek be hasonló kötelező határidőt a végrehajtási kifogások elbírálásánál. A hatályos szabályozás szerint, amíg az adósnak a végrehajtási kifogás benyújtására 15 napja van, addig a bíróság hónapokon át ül a döntésen, ez alatt pedig az ingatlant akár el is árverezhetik. Ez rendkívül helytelen gyakorlat.
Az általunk csak szuperhatóságként emlegetett szerv eddigi legelőrébb mutató intézkedésének tartjuk, hogy a törvényjavaslat alapján a környezeti kárral vagy környezeti teherrel érintett vagyontárgy értékesítése kapcsán ezentúl szakmai egyeztetés szükséges. A Mi Hazánk Mozgalom elkötelezett környezetvédőként fontosnak tartaná, hogy a kormány ehhez hasonlóan az akkumulátorgyárak ügyében és a vízgazdálkodás kapcsán is a környezetvédelmi szempontokat helyezze előtérbe.
Tisztelt Államtitkár Úr! Nem értünk egyet a felszámolói díjak emelésével. Álláspontunk szerint a felszámolás alá vont cégekre az eljárás már eddig is nagymértékű terhet rótt.
(12.50)
Nem emelni, hanem csökkenteni kellene az összegeket. Jobbnak látnánk, ha a felszámolói díjak helyett a tanárok és a szociális dolgozók fizetését emelnék. Ehelyett a felszámolók zsebét szeretnék jobban kitömni, miközben a felszámolás alá vont személyeket, cégeket így is kizsigerelik. Gyakran megesik, hogy a felszámolás alatt olyan értékvesztés következik be, ami megengedhetetlen és felháborító. Ilyen például a pártunk által kivizsgált hajdúszoboszlói Hotel Aqua Blue felszámolási ügye. A város frekventált helyén elhelyezkedő, nagy hasznos alapterülettel rendelkező, felújított ingatlan becsértékét a felszámolási eljárás során 2017 januárjában 1,4 milliárd forintban határozták meg. Az időközben kirendelt új felszámolóbiztos szakértője 2019. áprilisban az ingatlant már csak 385 millió forintra értékelte, vagyis két év alatt a becsült érték 1 milliárd forinttal csökkent.
De ugyanígy van példa más komoly vagyonvesztésre is, amit a felszámolók okoztak, ilyen például a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet ügye: hat felszámoló több milliárd forint értékben herdálta el a vagyont, és a bírósági eljárások során még adatot sem voltak hajlandóak szolgáltatni, mert úgy érzik a felszámolók, hogy azt csinálhatnak ebben az országban, amit akarnak a bírósági végrehajtókhoz hasonlóan.
Az értékbecsléssel és az ingatlan-árverezéssel tehát a felszámolók óriási károkat okoznak, ezért a törvénytelenül működő felszámolókkal szemben sokkal határozottabb fellépést sürgetünk, ami nemcsak a jövőre nézve, hanem visszamenőleg is feltárja a felszámolásokkal kapcsolatos szabálytalanságokat.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat nem tartja indokoltnak fenntartani a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap által az állam tulajdonába térítésmentesen átadott eszközök tekintetében a speciális vagyongazdálkodási szabályokat, mert a vagyon jórészt felhasználásra került. Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a magánnyugdíjpénztáraktól még 2010 végén 3000 milliárd forint vagyont vettek el, amivel a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap gazdálkodott. 2015. januárban azzal az indokkal szüntették meg, hogy betöltötte funkcióját. Ez mellébeszélés! Ez valójában azt jelentette, hogy a pénz elfogyott, az Államadósság Kezelő Központ mindössze 100 millió forintot utalt át a költségvetésbe. Ezzel szemben az államadósság továbbra is az egekben van, és a nyugdíjrendszer problémái azóta sincsenek megoldva.
Tisztelt Országgyűlés! Nézzük a postaügyet érintő törvények módosítását! egy kis váltás. A törvényjavaslat felhatalmazza a kormányt arra, hogy rendeletben határozza meg a csomagautomaták működtetésének egységes feltételeit és követelményeit. A digitalizációval és a modernizációval önmagában semmi probléma nincs, ez a jövő. Ha azonban figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a Posta egyre nagyobb munkaerőhiánnyal számol, azért az emberi tényező digitális, automatizált folyamatokkal történő kiváltása már némi kockázatot rejt magában az élőmunkaerőt tekintve.
Idén tavasszal országszerte 300-nál is több postát zártak be végleg, arra hivatkozással, hogy megváltoztak az ügyfelek szokásai – hát, nyilván ha bezárunk egy postát, utána már nem tudnak elmenni a postára, akkor már az nyilván megváltozott , egyre kevesebb levelet és csekket adnak fel, ilyen indokokkal próbálják ezt magyarázni. A tömeges postabezárások egyik hozadéka, hogy sok nyugdíjas, aki eddig a postán vette át a nyugdíját, vagy a kézbesítő vitte ki neki, kénytelen lesz átállni a bankkártyás módra, ami a készpénzforgalom visszaszorításához vezet. Mivel a globális politika része a készpénzhasználat teljes megszüntetése, követeljük, hogy a készpénzhasználat alkotmányos jog legyen és maradjon Magyarországon.
A kormány az 1221/2022. számú határozatával tavaly az ország második legnagyobb pszichiátriai intézményének, a pomázi Gálfi Béla Kórháznak jelenlegi nevén Boldog Gellért Közhasznú Nonprofit Kft. a tulajdonjogát ingyenesen átadta a Máltai Szeretetszolgálatnak. Az átruházásra annak fejében került sor, hogy a továbbiakban a máltaiak látják el az intézményben végzett egészségügyi és szociális közfeladatokat. A kórháznak helyet biztosító három, állami tulajdonban lévő ingatlant eddig a Máltai Szeretetszolgálat ingyenesen használta, a törvényjavaslattal viszont az állam ingyenesen átruházza a tulajdonjogot. Amíg a törvényjavaslat alapján az ingatlanokra határozatlan időre szóló elidegenítési tilalom áll fenn nagyon helyesen, addig a kórházat fenntartó kft. üzletrészét tavaly 15 évig tartó elidegenítési tilalommal adták át. Emiatt célszerűnek tartjuk a 15 évet határozatlan időre módosítani ugyanúgy, mint az ingatlan esetében.
Évek óta tartó tendencia, hogy az állam igyekszik kivonulni a számára terhet jelentő szociális és egészségügyi közfeladatok ellátásából, bár úgy néz ki, hogy a kormány a szakrendelők államosítását legalább az önkormányzati választásokig elhalasztotta erről már korábban is beszéltem. A közfeladatok folyamatos kiszervezése is azt támasztja alá, hogy az állam a szakrendelőknek sem lenne gondosabb gazdája az önkormányzatoknál.
A törvényjavaslat szerint a technikai fejlődés miatt az elmúlt években új jognyilatkozati formák jelentek meg. Ezek írásbelisége tekintetében viszont nem alakult ki egységes bírói gyakorlat, továbbá a hatályos jogszabályokban nem szerepel az elektronikus magánokirat definíciója. Ezeket a hiányosságokat eddig egy uniós rendelettel pótolták. A pártunkhoz beérkezett szakértői vélemények szerint azonban a rendelet nem nyújt segítséget az elektronikus aláírások terén, ezért a hazai bíróságok kénytelenek voltak precedensjellegű ítéletekben legitimálni az általuk elfogadott e-aláírásos szolgáltatókat. A törvényjavaslat ezeket a hiányosságokat pótolja, amit összességében elkésettnek tartunk, hiszen a bankok már 2020-tól működtetik távoli beazonosításra alkalmas önkiszolgáló rendszerüket.
Ezt a törvényjavaslatot összességében a Mi Hazánk Mozgalom nem tudja támogatni, mert a felszámolási eljárások esetében és a postaügyben nem törekszik a problémák tényleges és valódi megoldására. Köszönöm szépen a figyelmüket.