DR. FÓNAGY JÁNOS gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az általunk előterjesztett indítvány valóban számos szakmai területet érint, és az elhangzott vezérszónoki képviseletekből és a legutóbbi kétpercesből is az derült ki, hogy alapvetően a postai szolgáltatással és a csőddel, csődeljárással kapcsolatos kérdések keltették fel az önök érdeklődését.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Az előterjesztések reményem szerint az expozémból is kitűnően szakmai jellegűek voltak, de tekintettel arra, hogy Gréczy képviselőtársam érzelmi húrokat is megpengetett  érthető, ezért vagyunk itt , engedje meg, hogy egy-két mondat erejéig én is erre a pályára tévedjek!

(13.00)

Azt hiszem, hogy számos képviselőtársamtól eltérően én 38 évig vidéken szolgáltam, ebből 15 évet azokban a gömöri kis falvakban, ahol valóban az elmúlt 151 év alatt esetenként jöttek létre postahivatalok és voltak, amikor megszűntek. Abban önnek tökéletesen igaza van, hogy ezek a másfél évszázados postahelyek a kistelepüléseknek bizonyos fokig agorái, találkozási helyek voltak, azt hiszem, ma elegánsan ezt úgy mondjuk, hogy információáramlásra adtak lehetőséget, hiszen az a Rózsika, aki postás kisasszonyként ott ült, mindent tudott a községben történtekről, és valóban az emberek a boltból jövet s menet betértek oda. De ez egy 151 éves történet, és éppen azért, amit önök szinte kivétel nélkül mindnyájan feladatként vagy ha úgy tetszik, pótlandó hiányként fogalmaztak meg a postával szemben, az arra szorítja a mindenkori államot és a mindenkori kormányt, jelenleg minket, hogy eleget tegyünk ezeknek a kihívásoknak és változtassunk ezen, amihez hozzátartozik, hogy ezen a 151 éves postai szervezeten is változtassunk.

Nem akarom Hollik képviselőtársam szavait megismételni, de tekintettel arra, hogy az ön által is annak idején emlegetett parlamenti hozzászólásoknak egyik elkövetője én voltam, engedje meg, hogy személyes indíttatásból is mondjam, hogy azért valóban az a különbség az akkori meg a mostani folyamatok között, hogy akkor bezártak néhány hivatalt, de nem volt helyette más kínálat. Mi most kivétel nélkül mindenkinek, minden településnek kínálunk partneri viszonyt, szerződéses lehetőséget, maga a szolgáltatás azon a településen nem változik, a címzett küldeményeket, leveleket a postás pont ugyanúgy kiviszi címre, kiviszi a címzett újságokat, a nyugdíjat is. Ezt kellett volna előre mondanom, hiszen túlnyomórészt önök is az idősek képviseletében szólaltak meg, a nyugdíjakat kiviszik.

Az ebben a javaslatban is szereplő lehetséges, nem szükségszerű, de lehetséges változás pedig alapvetően azokra az úgynevezett letéti postákra vonatkozik  hogy érthető legyen mind képviselőtársaim, mind a munkánkat figyelemmel kísérők számára , ahova a címzett küldeményeket a postás visszaviszi, mondjuk, ajánlott leveleket, és ahonnan azokat el lehet aztán hozni. A többi szolgáltatás nem változik, hiszen ma már több mint 250 településen egyébként sikeres és jól fogadott mobilposta-rendszerek működnek, felajánljuk, sikerrel, az együttműködést, hiszen számos eredményes, már eredményt felmutató tárgyalás folytatódott partneri kapcsolatokról, szerződéses viszonyokról.

Amikor azt mondjuk, hogy a postai szolgáltatások érdemben nem változnak, akkor kérem, ne azzal próbálja szembeállítani, hogy hány ilyen postahely van, hanem azzal, hogy maga a szolgáltatás mennyire marad fenn. Márpedig az megmarad, belső szerkezetét tekintve pedig jelentős fejlesztések árán korszerűsödik.

Az újságforgalmazást, azt hiszem, ön is, más képviselőtársam is felvetette. Egy: nagyon kevesen vásároltak már a postán újságot, kettő: ez a posta számára egy kifejezetten veszteséges üzletág volt. Ma már önálló újságárusító, ezzel foglalkozó boltok vannak túlnyomórészt plázákban és bevásárlóközpontokban, a postának ez egy kifejezett ráfizetéses tevékenysége volt.

Gurmai képviselőtársam elment, de engedjék meg, hogy a jegyzőkönyv számára elmondjam, mert emlékezetem szerint Kézdivásárhely kérdését ő vetette fel, hogy Kézdivásárhelyen jelenleg a felépítmények vannak a magyar állam tulajdonában, a hordozó ingatlan jelenleg is a város tulajdona. Az épületek romos állapotban vannak, azokban működik Erdély egyetlen fotótörténeti múzeuma. A város szívesen felújítaná, de a román törvények alapján idegen állam tulajdonában lévő ingatlant nem lehet romániai közpénzből felújítani, ezért kérte az önkormányzat, hogy az ingatlanokat adjuk át számára. A múzeumot a Kézdivásárhelyi Múzeumbarátok Köre üzemelteti immáron húsz éve. Csak ha már ellenzéki képviselőtársam példaként ezt hozta fel, engedjék meg, hogy a kormány indokait is a jegyzőkönyv számára elmondjam.

A felszámolói díjakkal többen foglalkoztak, Szabadi képviselőtársam is. Egyébként 1992-ben megállapított díjakkal dolgoztak a felszámolók, tehát  próbálom gyorsan kiszámítani  közel 30 éves díjakkal dolgoztak. Csak néhány példa arra, hogy mi a jelentős meg mi a nem jelentős. A felszámolói díj vagyonértékesítés és követelésbehajtás után eddig 5 százalék volt, most 6 százalékra módosul; a minimális díj 300 ezer forintról 500 ezerre. A felszámolói díj felszámolás alatti tevékenység esetén a bevétel 2 százaléka volt eddig, ettől a bíróság egyébként különösen indokolt okokból eltérhet, ezt 2 százalékkal emeli meg a javaslat. A garantált díjminimum egyszerűsített felszámolás esetén, ez viszonylag gyakori, 150 ezer forint volt plusz áfa, ezt most 350 ezer forint plusz áfára emelte a törvény. Tehát úgy gondolom, hogy a 30 éves díjakat nézve ezek nem annyira jelentős emelések. Ahhoz, hogy egy szakmailag megfelelő felszámolói garnitúra álljon rendelkezésre, ezeket meg kell emelni.

(A távozni készülő Z. Kárpát Dánielnek:) Mielőtt Z. Kárpát Dániel kollégám elmegy, menet közben mondom, hogy a csomagküldő szolgálatokkal kapcsolatban osztom a véleményét. (Z. Kárpát Dániel elfoglalja helyét.) Én is úgy gondolom, hogy sokkal jobb lett volna, ha a Magyar Posta 20 vagy 25 évvel ezelőtt  és ebben, úgy gondolom, most a parlament mindkét oldalán ülők így vagy úgy ludasak  ezt a piaci szegmenst nem engedte volna át külföldieknek. Éppen ezért úgy gondolom, hogy jobb későn, mint soha, most minden logisztikai fejlesztésünk arra irányul, hogy ezt pótoljuk. Egyébként jelentős ráfordítással nagyon komoly logisztikai központok épültek és épülnek ki, ami előfeltétele annak, hogy korszerű csomagküldő szolgálatot tudjon a Magyar Posta biztosítani.

A napilapok árusítására az előbb már kitértem  veszteséges. Meg szeretném jegyezni, hogy ez egyébként nem tartozik az egyetemes szolgáltatási körbe, tehát ilyet nem kötelező ellátni.

Ami Óbuda és Csillaghegy központi sétányának elnéptelenedését illeti, ez, úgy gondolom, bár messze meghaladja a jelen törvénytervezet tárgyalási kereteit, annak a hatása, hogy az elmúlt évtizedekben a nagyvárosokban engedélyezett bevásárlóközpontok és plázák mennyire teszik tönkre egy-egy településközpontnak az egyébként évszázad alatt kialakult belső struktúráját. Ezt mondom a Kossuth Lajos utcától kezdve akár a Csillaghegyi utcáig is. (Gréczy Zsolt: Nagykörút!) De gondolom, ez nem ennek a tervezetnek a témája.

(13.10)

Szabadi kollégának mondom, hogy a határidő kérdésében azt javaslom, ha van módosító javaslatuk, nyújtsák be. Ez egy olyan szakmai kérdés, amit egy ilyen általános vita keretében nem tudok és nem is szándékozok megnyitni. Ha van ettől eltérő javaslatuk, kérem, megfelelő indokolással nyújtsák be.

A pomázi otthon kapcsán, amelyet a máltaiaknak átadtunk, egyébként számos más ilyen jellegű ingatlannal együtt, mindig a hatályos jogszabályok alapján történik a szerződések kötése, ezek kétoldalú kontraktusok. Jelenleg egyébként nincs arra kormányzati szándék, hogy korábbi években megkötött szerződéseket módosítsunk. Megint azt kell mondanom, ha van ilyen javaslatuk, kérem, terjesszék elő. Én nem tartom méltányosnak, mert az utóbb megjelent törvények visszamenőleges alkalmazását, úgy gondolom, egyikünk sem tartja, hogy mondjam, elegáns megoldásnak, nem beszélve a törvényességi részéről.

Az utolsó szó jogán mondom: én a posta korszerűsítésében és az ezzel kapcsolatos intézkedések megtételében úgy gondolom, az egész társadalmat érintő és hatásában kedvező folyamatot látok, ezért azt kérem képviselőtársamtól, hogy napi politikai aktualitásból ne minősítse a postának ilyetén intézkedéseit. A törvényjavaslatból is kitűnik, hogy ezek szakmai indíttatású javaslatok, és a Posta egész működésével kapcsolatban meggyőződésem szerint nem a politika, hanem a szakmai érvek járnak ez előtt.

Mindezek alapján kérem, hogy ha lehet, akkor az elutasító álláspontjukat vizsgálják felül. Köszönöm a figyelmüket. Elnök asszony, illetve elnök úr, köszönöm a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiból.)