DR. HANKÓ BALÁZS ZOLTÁN kulturális és innovációs minisztériumi államtitkár: (Hordozható mikrofonba:) Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ahogyan az általános vita során az expozémban is kiemeltem, ez a törvényjavaslat segíti a szakképzés és a gazdaság közötti szoros kapcsolat fenntartását, javítja a szakképzés rendszerének gazdasági elvárásokat rugalmasan követő működését, a munkaerőpiaci igényekhez igazodó képzési struktúra fenntartását és a duális szakképzési rendszerben megvalósuló szakmai oktatás kiszélesítését. Ugyanakkor az általános vita során sajnos azt tapasztaltam, hogy egyes ellenzéki képviselők úgy formálnak véleményt a szakképzésről, hogy az annak alapját képező Szakképzés 4.0 stratégiát sem ismerik. Ezért engedjék meg, hogy a stratégia hét kiemelt pontját és annak eredményeit röviden ismertessem.

1. Szükséges a szakképzési rendszer rugalmasságának növelése a gyorsan változó gazdasági igények követéséhez.

2. Vonzó, korszerű tanulási környezet biztosítása szükséges.

3. A szakmai tantárgyakat oktató pedagógusok munkáját a szakképzéshez igazodó továbbképzési lehetőségekkel kell segíteni, továbbá versenyképes jövedelmet kell biztosítani számukra.

4. Hatékonyabbá kell tenni a pályaorientációs tevékenységet.

5. Határozott lépéseket kell tennünk a végzettség nélküli iskolaelhagyók arányának csökkentése érdekében.

6. Szükséges az egységes ágazati kompetenciák megerősítése, valamint a fontos, a gazdaság igényeit kiszolgáló duális képzés erősítése.

7. A továbbtanulás elősegítése érdekében tovább kell erősíteni a szakképzés és a felsőoktatás kapcsolatát.

Nézzük, mit értünk tehát el!

Bevezetésre került az ágazatonkénti egységes ágazati alapoktatás, amely biztosítja ágazaton belül az átjárhatóságot. Mi több, akár a szakma egészét elsajátíthatják a duális képzés keretében, ahol az a helyes állítás, hogy a duális képzés tartalmát a szakképző iskola és a vállalat közösen határozza meg.

Elindult egy XXI. századi szakképzőintézmény-fejlesztési program; nem kevesebb mint 156 milliárd forintot fordítottunk az elmúlt években szakképző iskolák fejlesztésére.

Kiépítésre került a szakképzés pályakövetési struktúrája, amely adataival segíti a megalapozottabb pályaorientációt. 2020-tól napjainkig 45 százalékkal nőtt az oktatók bére, továbbá elérhetővé vált az is, hogy a gazdaság, a versenyszféra szakemberei nagyobb arányúan vegyenek részt a szakmai oktatásban.

5. (Sic!) Bevezetésre került a rugalmas tanulási utak rendszere, orientációs, Dobbantó-program, műhelyiskola, ez sűrű védőhálót biztosít a hátrányos helyzetű, képességű tanulók számára a szakmaszerzéshez. A bemeneti és kimeneti kompetenciamérések bevezetésével és az ehhez kapcsolódó speciális felzárkóztatási programokkal csökken a lemorzsolódás. Ennek eredményeképpen a 2021/2022. és a 2022/2023., tehát két tanév között 8,6 százalékos volt csak a lemorzsolódás. Ez néhány évvel ezelőtt 12-13 százalék volt.

6. Önálló jogszabályi háttérrel saját lábra állt a szakképzés rendszere, amely szorosabb együttműködést teremt a gazdasággal. És hogy ez mennyire így van, jelzi az, hogy a szakképző intézményekben tanuló felnőttek száma  tehát még egyszer mondom: a szakképző intézményekben tanuló felnőtteké  az idei tanévben meghaladja az 57 ezer főt.

7. Végezetül: a felsőoktatás és a szakképzés szorosabb együttműködését segíti és igazolja a felsőoktatási intézményekkel közösen kialakított tanrend, tehát működik az okleveles technikusok képzése, és ennek tudjuk be azt, hogy a tavalyi évről az idei évre 74 százalékkal nőtt a szakképzésből a felsőoktatásba jelentkezők száma, 13 ezer fő helyett idén 23 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba.

Azaz bizton mondhatjuk, hogy a 2020 óta eltelt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy az oktatók, a tanulók és a szüleik megbarátkoztak az új rendszerrel, mindenki pozitívan értékeli a szakképzés átalakítását. Mutatja ezt az is, hogy a friss, általános iskolából történő jelentkezési adatok szerint a szakmát és érettségit egyszerre adó technikumok a felvételizők 43 százalékát vették föl, 34 375 tanulót, azaz ezzel minden más iskolatípust megelőzött.

Ki kell továbbá emelnem azt is, hogy az általános vita során, egyes ellenzéki felszólalókkal szemben mi büszkék vagyunk arra, hogy növekszik az egyházi fenntartású oktatási intézmények száma. A szakképzés számos területén vannak már régóta jelen a különböző egyházi fenntartású intézmények, a szociális ágazatban, egészségügyi területen, de még a műszaki képzések területén is. Kiváló, színvonalas szakmai munkát végeznek. Kiemelném azt is, hogy a lemorzsolódás megelőzése tekintetében is jelentős szerepet játszanak azzal, hogy több esetben, főleg hátrányos helyzetű tanulók számára biztosítják a szakmaszerzés lehetőségét.

Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm, hogy a törvényjavaslat elemeit széles körű támogatás fogadta. Figyelemmel azonban arra, hogy az általános vita a számok tükrében zajlott, engedjék meg, hogy ezzel kapcsolatban néhány adatot megosszak önökkel, illetve néhány torzító tévhitet eloszlassak, mely a szakszervezetek hibás állítását cáfolja egyértelműen.

1. Nem csökkent a szakképző intézményekben oktatott köznevelési tartalom óraszáma. Sőt, nem csökkent az oktatók száma sem, hiszen ’22. októberi adatok szerint az oktatók száma az előző évihez képest emelkedett, jelenleg 28 016 fő.

2. A beiskolázott tanulók 9,5 százaléka sajátos nevelési igényű, ez a szakképző iskolákban 14 százalék, a technikumokban 5 százalék, azaz a szakképzési intézményben dolgozó, nehézségekkel küzdő tanulókat segítő fejlesztőpedagógusok, szociális munkások, mentálhigiénés szakemberek és iskolapszichológusok száma biztosítja, hogy az egy szakemberre jutó SNI-s tanulók száma az országos általános tanulói ellátottságnak megfelelő 9-10 tanuló legyen, azaz a szakképzés igenis kiveszi a részét az integrációs feladatokból, és az említett rugalmas tanulási utak rendszere ezt a célt is szolgálja.

(18.00)

Hamis állítás a szakképzésre vonatkozó kompetenciamérésekkel kapcsolatosan emlegetett információ, miszerint a tanulók 75 százaléka elégtelen szinten teljesít. Ezzel szemben a tény az, hogy a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal által végzett hivatalos mérések  ’22-es, tavalyi adat  azt mutatják, hogy a szakmai tanulmányaikat megkezdő fiatalok 13,5 százaléka szorul fejlesztésre matematikából. Mivel mindent mérünk, ezért pontos adatokkal és pontos beavatkozási stratégiával rendelkezünk.

4. Az általános vitában az ellenzéki képviselők által jelzettekkel szemben a valós állítás az, hogy a szakképzésben dolgozó informatikatanárok száma az elmúlt időszakban is emelkedett, meghaladja a 2500 főt, így az informatikaoktatás magas színvonalon minden szakképző intézményben biztosított, és még számos adattal tudnék szolgálni arra, hogy a Szakképzés 4.0 stratégia megvalósítása milyen jól halad előre.

Tekintettel arra, hogy a képviselő úr állításával ellentétben folyamatosan konzultálunk a szakképző szervezetek képviselőivel, erre van a Szakképzési Innovációs Tanács, azok a javaslatok, amelyeket megfogalmaztunk ebben a törvényjavaslatban, pontosan a szakképzés szervezői, résztvevői, érdekeltjei által megfogalmazottak. Ezért is nehezen érthető, hogy egyes képviselők miért nem látják meg az elmúlt időszak középtávú fejlesztési koncepcióját, ami egy rendszerszerű szervezés, lépésről lépésre előrehaladás.

Míg a 2010-es évek elején először megerősítésre, kiterjesztésre került a duális képzési rendszer, 2015-től a szakképzési centrumok rendszerének kialakításával ez hatékonyabbá, alkalmazkodóbbá vált a szakképzési intézményi struktúra vonatkozásában, majd  ahogy említettem  2020-ban vezettük be a Szakképzés 4.0 stratégiát, amely belső tartalmi megújulással szolgált; önálló, rugalmas oktatási ággá vált a szakképzés.

Világosan látható tehát egy egymásra épülő, szakaszokból álló fejlődési folyamat, mi több: a hazai szakképzés eredményeit nemzetközi szinten is elismerik. Ennek bizonyítéka, hogy nemzetközi összehasonlításban a középfokú és posztszekunder szakképzésben nemrég végzett tanulók foglalkoztatási rátájában a végzés óta eltelt évek alapján ezüstérmesek vagyunk Európában, 90 százalék feletti teljesítménnyel.

Még egy témára térnék ki, amely az általános vita során vetődött fel, ami a szakképzésben a szakmaszerzést követő érettségi vizsgára történő felkészülés lehetőségének kérdése volt. Először is jelzem, hogy ez a rendelkezés 2020-ban került bevezetésre, tehát három éve, és ahogy említettem, mivel mindent mérünk, ezáltal pontos adatokkal rendelkezünk arról, hogy jó irányban változtattunk-e. A régi rendszerben háromezer fő morzsolódott le az utolsó évben, az érettségi előtt, 2021-ben indítottuk el ezt az új rendszert, és 2023-ban 4163 tanuló jelentkezett az érettségire, ami a lemorzsolódás jelentős csökkentésének köszönhető.

Tisztelt Országgyűlés! Visszatérve az önök előtt lévő törvényjavaslatra:

1. A javaslat segíti a duális képzés erősítését, lehetőségeinek bővülését a rövidebb oktatási szakaszokra megköthető, határozott idejű szakképzési munkaszerződések kereteinek módosításával, és blokkosított oktatást tesz lehetővé pontosan az elméleti és a gyakorlati tartalom megvalósítása céljából.

2. Bővülhet a duális képzőhelyek száma az agrárium-, az egészségügyi és a szociális területen.

3. A felnőttek szakképzésbe történő bekapcsolódásának szélesítését támogatja a javaslat.

4. A szakképzés egészét érintő események, specialitások, oktatásszervezési szempontok miatt önálló szabályozásra kerülhet a tanév és a tanítási év rendje a szakképzésben.

5. A javaslat a helyi körülményekhez jobban igazodó oktatásszervezést és szakmai programot tesz lehetővé.

6. Az elmúlt időszak tapasztalataihoz igazodó nem állami intézményfenntartóknál megfelelő finomhangolást tartalmaz.

7. A javaslat a saját dolgozók szakképzésére vonatkozó szabályozást is finomítja.

Továbbá a javaslat a szakmai vizsgáztatással összefüggő, 2025-ig tartó vizsgaidőszakban a vizsga szervezésére jogosultak körét szélesíti, valamint a törvénycsomag tartalmazza a felnőttképzés területén az egész életen át tartó tanulást és foglalkoztathatóságot segítő mikrotanúsítványok bevezetését.

Tisztelt Ház! Úgy vélem, hogy a törvénytervezet tárgyalása során mindenki megértette a változás finomhangolásának célját. A törvényjavaslat támogatása egyben állásfoglalás is a fejlődés, az előrelépés mellett, amely hosszú távon társadalmunk és a gazdaság minden tagja számára egyértelmű nyereséget jelent, mint ahogy az elmúlt években elért eredmények is jelzik. Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)