CSÁRDI ANTAL (LMP): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Azt gondolom, hogy 2023-ban érdemes beszélnünk a magyar gazdaságpolitikáról, és ha gazdaságpolitikáról beszélünk, nem meglepő módon beszélni kell ennek a 2023. évi legerősebb tartópilléréről, az akkumulátorstratégiáról. Érdemes megnézni, hogy mit hoz az akkumulátorstratégia, mit visz el az akkumulátorstratégia, és milyen következményekkel vagyunk kénytelenek szembesülni, amikor akkumulátorstratégiáról beszélünk.

Egyértelműen ki lehet mondani, hogy ha ennek az akkumulátorstratégiának, amelyet a magyar kormány ráerőltet erre az országra, az egyenlegét nézzük, az erősen mínuszos. Azzal kezdődik, hogy az akkumulátorgyárak kapacitása, az általuk gyártott mennyiség lényegesen meghaladja mindazt a mennyiséget, amit a Magyarországon üzemelő elektromos autók használnak, de azt a mennyiséget is jelentősen meghaladja, amit a Magyarországon működő autógyárak igényelnek. Mégis azt gondolom, hogy a probléma ennél jelentősen súlyosabb.

Pontosan tudjuk, emlékezzünk vissza rá, hogy az akkumulátorgyárak telepítése érdekében feláldoztak jó minőségű magyar termőföldeket, gyakorlatilag az elégtelen környezetvédelmi szabályozás okán szennyezést kénytelenek elszenvedni a környéken élők, és feláldozzák Magyarország vízkincsét is. Ezért cserébe gyakorlatilag azt látjuk, hogy adót nemigen fogunk kapni, mert Magyarország a társasági adó tekintetében adóparadicsomi szintű adókulccsal rendelkezik, amely arra predesztinálja ezeket a cégeket, hogy nemhogy a 9 százalékos adómértéket nem fogják befizetni, hanem ennek maximum a töredékét fogják befizetni, az átlag egyébként bőven 4 százalék alatt van. Amit ezen kívül látunk, hogy ugyan adóbevétele érdemben az államnak nem keletkezik, biztos, hogy kifizetünk a közös pénzeinkből jelentős támogatásokat részben közvetlenül a gyártást idehozó cégeknek, részben pedig olyan fejlesztéseken keresztül, amelyeket kifejezetten csak azért valósít meg a magyar kormány, hogy ezek a cégek egyáltalán működni tudjanak.

Azt gondolom, hogy amikor gazdaságpolitikáról beszélünk, meg kell nézni, hogy viszonyulnak hazánkban a mai napot terhelő ügyek ugyanehhez a kérdéshez, és azt gondolom, hogy nem lehet elmenni szó nélkül amellett, hogy ennek érdekében önök gyakorlatilag szemérmetlenül, erkölcstelenül megpróbálják leépíteni a magyar közoktatás rendszerét. Pontosan tudjuk, hogy miért. Gyakorlatilag minden akkumulátorgyár elmondta, hogy az összes munkahelyteremtésből kétharmad alacsony képzettségi igényű munkahely, és önök ezt az igényt próbálják kielégíteni azzal, hogy gyakorlatilag nem hajlandók megfizetni a tanárokat, és nem hajlandók olyan körülményeket teremteni az oktatási rendszerben, amelyek által sikeres lehetne a magyar közoktatás rendszere.

Pedig van előttünk egy iromány, azt gondolom, amit a magyar kormány aláírt, tehát vállalt: ez az EFOP Plusz program. Ha valaki veszi a fáradságot és elolvassa, ebben a magyar kormány vállalta, hogy a pedagógusoktól szerzett jogot nem vesz el, vállalta, hogy meg fogja emelni a pedagógusok bérét jelentősen, visszamenőleges hatállyal, vállalták azt, hogy vonzóvá teszik a pedagóguspályát, és vállalták, hogy ennek eredményeképpen 140 ezer főre növelik a pedagógusok létszámát hazánkban.

Azt gondolom, hogy aki olvasta az önök által társadalmi vitára bocsátott státusztörvényt, az pontosan tudja, hogy a státusztörvény ennek nem felel meg, maximum arra elegendő, hogy egyébként az akkumulátorgyárak alacsony képesítési igényű foglalkoztatásigényét kiszolgálják. Nagyon szeretnénk várni, hogy végre a magyar honfitársainkat szolgálják ki és versenyképessé tegyék fiataljainkat. Köszönöm szépen.