DR. FÓNAGY JÁNOS gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Napirend előtti felszólalásában igyekezett részletesen bemutatni mindazokat az intézkedéseket, amelyeket az elhibázott szankciók sújtotta háborús gazdasági helyzetben a teljes foglalkoztatás megőrzése mellett a családok védelme érdekében hozott a kormány.
A szankciós energiaárakkal szemben a magyar családok mellett azonban alapvetően meg kell védeni az ezeket az intézkedéseket lehetővé tevő munkahelyeket, tehát a vállalkozásokat is. Az orosz-ukrán konfliktus és a brüsszeli szankciók gazdasági következményekkel járnak az Európai Unió belső piacának egészére nézve. Ez a vállalkozások versenyképességét és az ott dolgozó magyar munkavállalók munkahelyeit egyaránt veszélyezteti. Ezért számos intézkedéssel segítette és segíti a kormány a magyar vállalkozói szektort.
Engedje meg, hogy ezek közül talán a legjelentősebbeket kiemeljem! A 2023. február 1-jével indult Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram keretében a kormány az Eximbank Zrt. által kínált, államilag támogatott, alacsony kamatozású finanszírozási konstrukciókkal segíti a hazai kkv-k és nagyvállalatok válságból való kilábalását, egyúttal az exportlehetőség további bővítését. A hitelprogram a magas kamatkörnyezet és a szigorodó banki hitelfeltételek ellensúlyozása érdekében kedvező, fix kamatozású forint- és euróalapú forgóeszköz-beruházási és zöldberuházási hitelkonstrukciókat kínál a hazai vállalatoknak, forinthitel esetében jellemzően legfeljebb 6 százalékos, euróhitel esetében pedig legfeljebb 3,5 százalékos szinten.
A hitelprogram eredetileg 200 milliárd forintos keretösszeggel került meghirdetésre. Erre azonban olyan nagy érdeklődés mutatkozott a hazai vállalkozások részéről, hogy a kormány ’23. március 10-én döntött a 700 milliárd forintos keretösszeg további 300 milliárd forinttal történő megemeléséről, így a hitelprogramra rendelkezésre álló teljes keretösszeg jelenleg 1000 milliárd forint. Ebből 600 milliárd forint a forgóeszközhitelekre, 400 milliárd forint a beruházási hitelekre használható fel.
Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt 20 évben a Széchenyi-kártya többször bizonyította a magyar gazdaságban, a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások életében betöltött szerepét, jelentőségét. A program szerepe és jelentősége a kkv-k életben maradásában, működésében, fejlesztési elképzeléseinek megvalósításában az utóbbi években még felértékelődött, tekintettel előbb a koronavírus, majd az azt követő és jelenleg is tartó orosz-ukrán háború által előidézett válságokra.
A Széchenyi-kártya-program a magyar gazdaságstratégiában, vállalkozásfejlesztésben, a vállalkozások finanszírozásában mára az egyik legmeghatározóbb programmá vált. Ebben a kiélezett gazdasági és finanszírozási helyzetben a hitelezés fenntartása és a recesszió elkerülése közös gazdasági és társadalmi érdekünk, ugyanúgy, mint ahogy a gazdaság gerincét alkotó hazai mikro-, kis- és középvállalkozások számára kellő időben és kellő mennyiségben elérhető finanszírozási források biztosítása is.
A jelenlegi magas kamatkörnyezetben felértékelődött a támogatott hitelek szerepe, melyek igénybevételével a hazai vállalkozások a piacinál jelentősen alacsonyabb kamatszinten juthatnak forráshoz, megtartva és elősegítve ezáltal régiós versenyképességüket, fejlődési lehetőségeiket is. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)