DR. HARGITAI JÁNOS, a Mentelmi Bizottság elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Egy rendkívül izgalmas ügyet hozok ide, a Ház elé. Egy hete lapozgatom ezt az aktát (Szabó Szabolcs: Nem mindegy? Úgyis kegyelmet kap!), egy hete lapozgatom ezt az aktát és még mindig találok benne szépséget, a jogi érveléseket tekintve legalább annyi ellentmondást is találok benne. Ezt próbálom röviden ismertetni önökkel. Már most előrebocsátom, hogy a Mentelmi Bizottság ülésén a képviselő úr, Novák Előd részt vett, és a saját álláspontját is részleteibe menően kifejtette, rávilágítva azokra a tényekre, amelyeket most előhozok. Mivel az ügy tanulságos, ezért lehet, hogy most először kibeszélem az öt percet ebben az ügyben. (Novák Előd: Nagyon várjuk!)

2015-re megyünk vissza időben. 2015 októberében a Kossuth téren 25-40 képviselő összejön, jobbikos képviselő úr is köztük van és a szovjet hősi emlékműn lévő jelképek eltávolítására szólítja fel ezt a csapatot. A csapat át is vonul az emlékműhöz, ott Novák Előd képviselő úr szöveghűen felolvassa a Btk. önkényuralmi jelképekre vonatkozó törvényi tényállását, majd az ott lévő rendőröket megkéri arra, hogy hadd végezhessék már el ezt a munkát, hadd távolíthassák el ezeket a jelképeket az emlékműről. Van éppen náluk kalapács, véső és létra is. A rendőrök persze nem segédkeznek ebben a műveletben, nem fogják a létrát, hogy ezt a műveletet el lehessen végezni, pont az ellenkezőjét teszik, ebből lesz is némi kalamajka. A dolog lényege az, hogy 40 ezer forintot el nem érő kár keletkezik az emlékműben, nyilvánvalóan a kalapács és a véső használata következtében.

Mit csinálnak a bíróságok? Első fokon a képviselő urat felmenti a bíróság. Másodfokon a képviselő urat felmenti a bíróság. Milyen indokokat hoz fel a bíróság? Azt mondja, hogy ez az emlékmű nem tartozik a kulturális örökség részét képező kulturális javak közé, ezért itt egy erősebb büntetés nem szabható ki. Rongálás bűntettéről lenne szó, de nem is minősítik garázdaságnak ezt az ügyet, hanem azt mondja ez a két bíróság, hogy itt egy szimpla véleménynyilvánítás történt, politikai véleménynyilvánítás. Ebbe az ügyészség nem nyugszik bele, a Kúria elé viszi az ügyet. Itt kap új fordulatot: a Kúria nyilvánvalóan iránymutatást ad a bíróságoknak, módosul a vád ennek megfelelően, újra első fok, pénzbüntetésre ítélik a képviselő urat.

(11.30)

Másodfok: próbára bocsátják ’22. 03. 9-én, tehát nem szabnak ki büntetést, hanem azt mondják, próbára bocsátással is elérik azt a célt, amit el akarnak érni.

Mi történik ezzel párhuzamosan? Tekintsük a képviselő úr hazafias buzgalmának ezeket a cselekedeteket, más ügyben is eljár a képviselő úr, és itt már olyan ügyeket hozok szóba, ami itt járt az Országgyűlés előtt. 2019. 09. hó 29-én a képviselő úr megrongált egy leszbikus párt ábrázoló képet, ezen valami kár keletkezett  ugye, ez egy szellemi alkotás, mindegy, hogy mit ábrázol , egy kiállításon történt ez az esemény. Később 2020. augusztus 18-án ugyanezzel az elkötelezettségével összefüggően eltávolít egy szivárványos zászlót egy középületről. Ebből is lesz egy büntetőügy, és ez a büntetőügy 2022 októberében idekerül a Ház elé. Rongálás vétségéről szól ez az ügy, ez idekerül a Ház elé, a Ház felfüggeszti a képviselő úr mentelmi jogát, és nyilvánvalóan ennek az ügynek el is indul a tárgyalása. Előkészítő eljáráson a bíró az előző ügy, a ’15-ös ügy  amely próbára bocsátással végződött, emlékeztetőül mondom: a szovjet emlékműről van szó , az ott elvégzett rongálás kapcsán megszünteti a próbára bocsátást, egyesíti a folyamatban lévő kisebb súlyú üggyel, és egy halmazati büntetést vetít elő.

Azért kerül elénk ez az ügy, mert amiben mi kiadtuk a képviselő úr mentelmi jogát, az a leszbikus párral történt események (Derültség.) és  mi is volt a másik?  a zászló eltávolítása, ebben az ügyben kiadtuk a képviselő úr mentelmi jogát, de ehhez hozzá lesz sorolva egy súlyosabb büntetőügy, ami a szovjet emlékművel kapcsolatos ügy. Ezért kell újra a Háznak megnyilvánulnia.

Tehát azt kellett látnunk, hogy közvádas ügy, hiába nyúlik, mint a rétestészta, még két bírósági fokot biztosra veszem, hogy meg fog járni ez az ügy. Ez nagyon sok mindent elmond a magyar bírósági eljárásról, de mi egy dolgot látunk Mentelmi Bizottságként, hogy közvádas ügyről van szó. Mi ilyenkor azt mérlegeljük, hogy vane egy olyan büntetőjogi tényállás, ami releváns, az előterjesztőnek volte joga előterjeszteni, és ez kapcsolatba hozhatóe az adott képviselővel. Mindháromra az igen választ tudtuk megadni, ezért nyilvánvalóan nem tudunk mást tenni, mint a Háznak azt javasoljuk, hogy ebben az ügyben a képviselő úr mentelmi jogát függesszük fel, amit ő egyébként kért is. (Taps a kormánypártok soraiban.  Szórványos taps az ellenzéki sorokból.)