DR. RAISZ ANIKÓ energiaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magyarországon az egyik legfontosabb feladat a lakosság egészségi állapotának javítása és a magyar családok számára az egészséges élethez szükséges környezeti feltételek biztosítása. A kormány nemcsak a szavak szintjén, hanem a tettekben is határozott lépéseket tesz a klímavédelem és a környezetvédelem tekintetében.
Éppen ezért 2020-ban elfogadta a klímavédelmi törvényt, és ezzel pedig Magyarország az elsők között rögzítette törvényi szinten azt a vállalást, hogy 2050-re klímasemleges országgá váljon. Fontos leszögezni, hogy a levegőminőség javítása közös európai és nemzetközi kihívás, amelynek kezelése valamennyi ország részéről erőfeszítést igényel.
A kormány az elmúlt 13 évben a magyar emberek egészsége és környezetünk megőrzése érdekében komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy javuljon a levegő minősége. 2011-ben elindította a kisméretűrészecske-kibocsátás, köznapi nevén a szállópor csökkentésére vonatkozó ágazatközi intézkedési programot. Ezt követően 2020-ben a PM10 program jelentős kibővítésével elkészült az országos levegőterhelés-csökkentési program.
Sajnos a környezeti szennyezések, így a levegőszennyezés sem ismeri az országhatárokat. Egy-egy szennyező forrás messze-messze az országhatáron túl is kifejti káros hatásait. Ezért is van szükség hatékony szabályozásra, eredményes intézkedésekre és nemzetközi összefogásra. Ennek egyik fontos mérföldköve a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi genfi egyezmény, amelynek alapján a részes felek kötelezettséget vállaltak arra, hogy együttműködve korlátozzák, fokozatosan csökkentsék és megakadályozzák a légszennyezőanyag-kibocsátásaikat az országhatárokon átterjedő levegőszennyezés elleni közös fellépés érdekében.
(18.50)
Az egyes kibocsátó források vagy forráscsoportok korlátozását, a levegőminőség egységes vizsgálatának követelményeit pedig külön jegyzőkönyvek rögzítik.
Az önök előtt fekvő T/4021. számú törvényjavaslat célja az egyezményhez csatolt, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyagok légköri kibocsátásának csökkentéséről szóló úgynevezett POP jegyzőkönyv, valamint annak módosításai kötelező hatályának elismerése, illetve kihirdetése.
A POP jegyzőkönyv célja a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyag-kibocsátások és -veszteségek ellenőrzése, csökkentése és kiküszöbölése. A jegyzőkönyv egyes termékek gyártását és felhasználását már jelenleg is tiltja, például egyes növényvédő szerek és ipari vegyszerek esetében.
A jegyzőkönyv rendelkezéseket tartalmaz a tiltott termékek hulladékainak kezelésére, és arra kötelezi a feleket, hogy az 1990-es szint alá csökkentsék a dioxinok, furánok, többgyűrűs aromás szénhidrogének és a hexaklórbenzol kibocsátását. Ezenfelül a települési, a veszélyes és az orvosi hulladék elégetésére vonatkozóan is speciális határértékeket határoz meg.
A jelen összevont általános vitában szereplő másik, T/4022. számú törvényjavaslat a 2007. évi XXI. törvénnyel kihirdetett 1979. évi genfi egyezményhez csatolt nehézfémekről szóló, úgynevezett HM jegyzőkönyv, amelyet az akkori Országgyűlés belátva annak szükségességét valamennyi képviselőcsoportja támogatott. A HM jegyzőkönyv kimondja, hogy minden, az egyezményhez csatlakozott ország köteles hatékony intézkedéseket tenni az évi kibocsátás csökkentésére. Szintén rögzíti, hogy az egyezményhez csatlakozó ország nemzeti stratégiát, programot köteles kidolgozni és az elérhető legjobb technikát kell alkalmaznia.
Magának a genfi egyezménynek a célja egyrészt az, hogy az ipari forrásokból, az égési folyamatokból és a hulladékégetésből származó kibocsátásokat csökkentse, másrészt az, hogy a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyagokat, a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezést megfékezze.
A HM jegyzőkönyvet az egyezmény végrehajtó testülete 2012-ben két határozatával módosította. A módosítások kiterjednek többek között a jegyzőkönyv hatálybalépésének szabályaira; új forráskategória-határértékek használatára; a rugalmas átmeneti intézkedésekre, valamint a nagyobb, helyhez kötött forrásokból származó kibocsátások korlátozására szolgáló határértékekre. A jelen törvényjavaslatok elfogadása egyúttal a jegyzőkönyvek ratifikálását, vagyis azok kötelező hatályának elismerését jelenti.
Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a levegőminőség vizsgálatát végző Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat folyamatosan monitoringozza Magyarország levegőminőségét. Üzemeltetését a kormányhivatalok látják el, míg az Országos Meteorológiai Szolgálat feladata a szakmai háttér biztosítása és a minőségbiztosítás.
Tisztelt Országgyűlés! A természeti, környezeti erőforrások mennyiségi és minőségi állapota alapvetően meghatározza egy adott társadalom lehetőségeinek korlátait, ezért kiemelten fontos mindezek védelme. Az energiahatékonyság, a környezettudatosság és a fenntarthatóság a jelen és a jövő legfontosabb kérdései között szerepelnek. A jövő építése közös feladat, ezért fontos az olyan gazdaságpolitikai intézkedések megalkotása és bevezetése, amelyek összekapcsolják a gazdasági fejlődést az ökológiai fejlődéssel.
Jelen törvényjavaslat szintén ezeket a célokat szolgálja, ezért kérem, hogy azt megvitatni és támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)