RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A vízgazdálkodásról szóló törvény módosítását tárgyalja most a tisztelt Ház. A törvényjavaslat a mezőgazdasági termelők és a háztáji gazdálkodók számára fontos kérdést rendez, amikor megnyugtatóan szabályozza az engedély hiányában létesített háztartási és mezőgazdasági öntözési célú kutak helyzetét.

Mindannyiunk számára ismert, hogy az éghajlatváltozás következtében hazánk időjárását is a szélsőséges meteorológiai események jellemzik, gyakori a hőség is és az aszály is. Az egyre hosszabb csapadékhiányos időszakok szárazságot okoznak, ami az intenzív mezőgazdasági termeléssel érintett területeken ugyanúgy tapasztalható, mint a családi háztartások kertjeiben.

A vízhiány negatívan hat a növénytermesztésre, ezért a kieső csapadékmennyiséget pótolni kell. A vízpótlás a mezőgazdaságban öntözéssel történik. Az öntözéshez felszíni és felszín alatti vizeket egyaránt lehet használni, a felszín alatti vizeket kutakból lehet kinyerni, ezért elsődleges cél, hogy a kutak használata a lehető legnagyobb mértékben mentesüljön az adminisztratív terhek alól.

Tisztelt Képviselőtársaim! A vízgazdálkodásról szóló törvény módosítását a kormány éppen azért kezdeményezte, hogy a kutak meghatározott körében megkönnyítse azok létesítését és üzemeltetését. A törvénymódosítással a kormány szándéka az, hogy a lakosság és a mezőgazdasági termelők stabil vízhozzáférését elősegítse. A törvényjavaslat szerinti háztartási kutak használata, a zöld vegetáció fenntartása és a kiskerti növénytermesztés mellett mérsékli a vezetékes víz felhasználását, ami hozzájárul a lakosság biztonságos vízellátásához.

Elsőként a törvényjavaslat háztartási kutakra vonatkozó részét ismertetem, amely a természetes személy vízhasználók korlátozott mértékű vízhasználatára vezet be új előírásokat. A törvénymódosítás egyrészt az érzékeny vízkészletet érintő területeken az 50 méteres mélységet és az első vízzáró réteget el nem érő háztartási kút létesítését, üzemeltetését és megszüntetését az engedélyköteles körből átsorolja a bejelentéskötelessé. Másrészt a törvénymódosítás a jegyzői engedélyezés alá tartozó háztartási kutaknál megszünteti az 50 méternél nem mélyebb és az első vízzáró réteget el nem érő háztartási kutak engedélyezési kötelezettségét, ha azok nem érintenek érzékeny vízkészletet.

A törvényjavaslat szabályozási tárgyában az Alkotmánybíróság korábban már irányokat és kereteket szabott, amelyekre a törvényalkotás során figyelemmel kell lenni. A törvénymódosítás így a vonatkozó alkotmánybírósági határozatból kiindulva állapítja meg a háztartási kutak vízjogi engedélyezésére vonatkozó új szabályrendszert.

Tisztelt Ház! A tárgyalandó szabályozási javaslat több lényeges elemből épül fel, amelyek garanciális jellegűek. Engedjék meg, hogy részletesen bemutassam a törvényjavaslat tartalmát! A háztartási kutak bejelentési, illetőleg engedélymentes körbe sorolásának alapja a vízkészletvédelmi szempontból kockázatos, illetve kockázatmentes területek országtérképe. E térkép elkészítése és közzététele a kormány feladata. A térkép vizuálisan jól érzékelhetően elhatárolja az ivóvizet biztosító karsztképződményeket és az ivóvízbázis-védőterületeket a jóval kevésbé érzékeny egyéb övezetektől. Mindennek a kutak létesítési helye szempontjából van jelentősége. Az új szabályozás egyik kiindulópontja tehát az említett országtérkép.

A törvényjavaslat másik sarokpontja a háztartási vízigényt kielégítő kút fogalmának bevezetése. A háztartási vízigény a természetes személy ivóvízellátási vagy háztartási célú vízhasználatát jelenti. A kút definíciójával a törvényjavaslat a kútból történő vízkivételre mennyiségi korlátot, évi 500 köbméteres határt is rögzít.

A szabályozás kiterjed arra a háztartási kútra is, amit a természetes személy úgy használ, hogy a kút fekvése szerinti ingatlan nem a saját tulajdona, hanem azt szolgálati, munkavállalói vagy bérleti jogviszony alapján veszi igénybe. Így a törvényjavaslat nemcsak az állampolgárok magántulajdonában lévő, hanem az állami, önkormányzati, vállalati szolgálati lakáshoz vagy bérelt ingatlanhoz tartozó háztartási kutakra is vonatkozik.

A szabályozás nem tesz különbséget a belterületi, külterületi és zártkerti ingatlanokon lévő háztartási kutak között sem, tehát a tanyákon háztartási célú használatot biztosító kutakra is alkalmazandó.

Tisztelt Képviselőtársaim! A jelenlegi ismeretek szerint Magyarországon általánosan 50 méter a talajvízbázis mélységi határa, és a legfeljebb 50 méter talpmélységig létesített kutak biztosan talajvízkutak. A törvényjavaslat harmadik pillérét ezért az a szabály jelenti, hogy a háztartási kút talpmélysége az 50 métert nem haladja meg, és az első vízzáró réteget nem éri el. A kettős feltétel, azaz az 50 méteres mélység és azon belül az első vízzáró réteg mint határ biztosítja, hogy a háztartási kút semmiképpen ne érintsen ivóvízbázist. A vízzáró réteg elérése ugyanis azt a kockázatot jelentené, hogy a talajvíz és a vízzáró réteggel elválasztott egyéb mélyebb, ivóvíz-minőségű rétegek vízkészlete összekeveredik, ami szennyezést és végső soron vízminőségromlást okozhat. A vízzáró réteg elérése esetén már más szabályozási kategóriába és engedélyezési körbe tartozik a kút. Az új szabályozás tehát a házi vízigényt kielégítő, sekélyebb kutakra terjed ki.

A törvényjavaslat negyedik csomópontként rögzíti azt, hogy a vízkészletvédelmi szempontból érzékeny, ezért védendő területeken a háztartási kutak a vízügyi hatóságnak történő bejelentéssel létesíthetők, üzemeltethetők és szüntethetők meg.

(19.20)

Az országtérkép alapján vízkészletvédelmi szempontból kockázatot nem jelentő területeken viszont a háztartási kutak engedélyezési kötelezettségének fenntartása nem indokolt, a kutak utóbbi köre ugyanis nem okoz számottevő környezeti hatást, és nem veszélyezteti az ivóvízellátást biztosító vízbázisok jó minőségét.

A törvényjavaslat fontos előírása még a kútamnesztia, amely szerint a 2024. január 1-je előtt engedély nélkül létesített, 50 méternél nem mélyebb és az első vízzáró réteget el nem érő háztartási kutak teljeskörűen mentesülnek az engedélyezési kötelezettség alól, e kutak így jogszerűen létesítettnek minősülnek. E mentesítés jogpolitikai indoka az, hogy háztartási kutakat évtizedekig gyakorlatilag korlátozás nélkül lehetett magántulajdonú telken létesíteni. Ebből adódik az engedély nélküli kutak jelenlegi nagy száma. A kútamnesztia az állampolgárokat nagy adminisztratív és pénzügyi tehertől mentesíti.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat az új szabályozást az Alkotmánybíróság korábbi döntésére figyelemmel vezeti be. Az Alkotmánybíróság ugyanis aggályosnak ítélte azt a szabályozási megoldást, amely lehetővé tette volna engedélyezési eljárás nélkül, 80 méter mélységig a vízkivétel mennyiségi korlátozása nélkül kutak létesítését és üzemeltetését. Az Országgyűlés által tárgyalandó új törvényjavaslat szabályai ezért a sekély talpmélységű kutakra engednek csak könnyítést 50 méter mélységig. A mélyebb, réteg- vagy karsztvizet termelő kutakra továbbra is érvényes a hatályos szabályozás, az engedélyezési kötelezettség.

A törvényjavaslat tehát az ismertetett garanciális rendelkezésekből épül fel. A háztartási kút akkor engedélymentes, ha megfelel a törvényjavaslatban rögzített vízkivételi mennyiségi előírásnak, vízfelhasználási célnak, a talpmélységi korlátnak és az első vízzáró réteg határszabályainak.

Ezenkívül a törvénymódosítás kihirdetése után rövidesen nyilvánosan elérhetővé válik a vízkészletvédelmi országtérkép, amely a kút létesítési helye tekintetében az ország területét ivóvízbázis-védelmi szempontból kategorizálja. A területi kockázati kategóriáknak azért van jelentősége, mert a háztartási kút létesítési helyétől függ, hogy a kút engedélymentes vagy bejelentésköteles körbe tartozik.

Tisztelt Képviselőtársaim! A változó éghajlati körülmények között a kiskerti gazdálkodás vízigényének kielégítése mellett ugyancsak fontos, hogy a növénytermesztést folytató mezőgazdasági termelők vízhez való hozzáférése is biztosított legyen. A szabályozás kiindulópontját a mezőgazdasági öntözési kutak esetében is a vízkészletvédelmi országtérképen meghatározott területi kategóriák képezik. A vízkészletvédelmi szempontból kockázatmentes területeken az 50 méter talpmélységet meg nem haladó és az első vízzáró réteget el nem érő kutat az öntözési igazgatási szervhez, a Nemzeti Földügyi Központhoz tett bejelentéssel lehet létesíteni, üzemeltetni vagy megszüntetni. Egyéb esetben a mezőgazdasági öntözőkút vízjogi engedélyezését le kell folytatni. A bejelentett vagy vízjogi engedély alapján működtetett mezőgazdasági kút a víz mennyiségét mérő digitális kútvízmérő alkalmazásával üzemeltethető, ami a vízkészlet igénybevételét egyértelműen nyomon követi.

A törvényjavaslat a 2024. január 1-je előtt létesített, az 50 méter talpmélységet meg nem haladó és az első vízzáró réteget el nem érő, engedély nélkül létesített mezőgazdasági öntözési célú kutak fennmaradását a háztartási kutaknál jelzett jogpolitikai indokok alapján kútamnesztiával szintén lehetővé teszi. A kútamnesztia alapján ezek fennmaradásához sincs szükség utólagos vízjogi engedélyre vagy bejelentésre. Viszont az 50 méternél mélyebb vagy az első vízzáró réteget áttörő mélységű mezőgazdasági öntözési célú kút létesítésére vagy fennmaradására továbbra is csak vízjogi engedélyezés alapján lesz lehetőség.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Úgy vélem, hogy a bemutatott törvényjavaslat garanciális szabályokkal jó megoldást nyújt a kis kutak helyzetének rendezésére. Kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)