ALEXOV LYUBOMIR, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Poštovani gospodine Predsedniče! Poštovana Skupštino! U ime Narodnosnog odbora u Mađarskoj i u svoje ime pozdravljam Vas s Poštovanjem!
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága a Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről szóló B/2418. számú beszámolót 2023. április 18-án tartott ülésén megtárgyalta, és kialakította álláspontját.
A kormány a Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről szóló beszámolójában a 2019. január és 2020. december közötti időszakra vonatkozóan részletesen bemutatja mindazon munkát, melyet a hazai nemzetiségpolitika területén megvalósított. A tényszerű adatokból láthatóvá válik a nemzetiségi oktatás, a kultúra, az ezekhez szorosan kapcsolódó beruházások és fejlesztések sokasága. A kormányzat fő nemzetiségpolitikai célkitűzése: a hazánkban őshonos 13 nemzetiség tagjai számára biztosítani a nemzetiséghez tartozásuk egyéni és közösségi megélésének lehetőségét. Ahhoz, hogy a nemzetiségi politika irányvonala előremutasson, elengedhetetlen az együttműködés. A nemzetiségi ügyekért felelős szaktárcák államtitkárságai, az országos önkormányzatok vezetői és a nemzetiségi szószólók szoros, mondhatni, napi kapcsolatban állnak egymással, és ápolják azt, természetesen képviselő urat sem hagyjuk ki ebből.
Azonban a nemzetiségi politikához kapcsolódó ügyek sok esetben egyéb szakterületeket érintő tárcák munkáját is érintik, főleg az oktatás és a kultúra területén, ahol szükséges és elengedhetetlen a nemzetiségi érdekek figyelembevétele és ezen érdekek megvalósításának elősegítése.
A 2019. év meghatározó eseménye volt a nemzetiségi önkormányzati választás, mint ahogy azt államtitkár úr is mondta. A választási adatokat visszanézve megállapítható, hogy a nemzetiséghez tartozók aktívan és igen nagy százalékos arányban gondolják azt, hogy szükséges az önkormányzati szervezet létezése. A választások alapján látszik, hogy több településen tartottak választást, mint négy évvel korábban. Számunkra ez azt jelenti, hogy a nemzetiségi politika iránya jó. A nemzetiséghez tartozók fontosnak tartják, hogy lakóhelyükön kifejezzék önazonosságukat, a nemzetiségi létüket szervezetten és egységben éljék meg.
A beszámoló időszakára vonatkozóan az Országgyűlés törvényalkotási folyamataiból a költségvetésről, valamint a nemzetiségi törvény átfogó módosításáról szólnék. Az éves költségvetés összeállítása során a nemzetiségi célú előirányzatok keretének megállapítását konszenzus jellemezte. A hazai nemzetiségek képviselői megálmodják a jövőképüket, amelyben jól felszerelt nevelési és oktatási intézmények, a nemzetiségipedagógus-képzés, a nemzetiségi közösségi terek, a kulturális intézmények, nemzetiségi színház és még ezernyi megvalósításra váró dolog kap helyet. A tervek és a realitás azonban nem biztos, hogy egybeesnek, így hosszas egyeztetés szükséges minden évben a költségvetés összeállításához. Az évenként biztosított források teszik lehetővé, hogy a nemzetiségi lét továbbra is fennmaradjon, épüljön, szépüljön és erősödjön.
A másik fontos téma a nemzetiségekről szóló törvény 2020. évi módosítása volt, mely aktualizálta a nemzetiségekre vonatkozó szabályrendszert, és beemelt néhány időközben esedékessé vált elemet. A 2019. év fontos eseménye volt továbbá, hogy novemberben ismételten dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébetet választották meg a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettessé. A biztoshelyettes asszony ismeri a hazai nemzetiségek helyzetét, és napi munkájára kiemelkedően jó együttműködés jellemző.
2020-ban a nemzetiségek figyelme az akkor még 2021 tavaszán esedékes népszámlálásra és annak előkészítésére fókuszált. 2020 januárjában elindultak az egyeztetési folyamatok a kérdőíven szereplő nemzetiségi kérdések megfogalmazásáról. Újdonságként jelentkezett, hogy a népszámlálást a számlálóbiztosok kizárólag elektronikusan fogják majd végezni, továbbá az, hogy lehetőség lesz az interneten keresztül önállóan kitölteni a kérdőívet. Az egyeztetésekben a nemzetiségek képviselői aktívan részt vettek, választ és garanciát kapva végül az adatfelvételezés minden pontjára. Akkor még nem tudtuk, hogy a koronavírus okozta világjárvány a népszámlálás időpontját is felülírja.
Ebben a két évben számos forrás tette lehetővé a nemzetiségek önigazgatását országos, területi, települési szinten. Az országos nemzetiségi önkormányzat a média támogatására, a nemzeti kulturális autonómia ellátására és fejlesztésére szolgál, az országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények támogatása pedig a nemzetiségi kulturális, nevelési és oktatási intézmények működésének, ezek fejlesztésének vagy éppen alapításának támogatására hivatott. A települési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatása két részből tevődött össze ebben az időszakban is: az egyik a működési támogatás, mely a népszámlálási adatok arányában osztódik, a másik rész a feladatalapú támogatás, mely az előző évben végzett nemzetiségi közfeladatok alapján egy meghatározott szempontrendszer szerint kerül elosztásra.
A beszámoló részletesen és összegszerűen tartalmazza az egyes nemzetiségek támogatását 2019-ben, a 13 nemzetiség vonatkozásában. Nem maradtak ki a nemzetiségi intézmények fenntartói részére nyújtott bérkompenzációból sem, minden évben megtörtént a támogatási összegek korrekciója. Ebben az időszakban is megnyíltak a nemzetiségi pályázati kategóriák, melyek a nemzetiségi kulturális programok szervezését, a nemzetiségi civil szervezetek működését, a hagyományőrző táborok megvalósítását és a nemzetiségipedagógus-továbbképzéseket tették lehetővé. Mindkét évben lehetőség volt az egyedi kérelmek alapján benyújtott támogatásokra is. A beszámolóban táblázatos formában megtalálható, hogy a nemzetiségek milyen célra igényelték ezeket az összegeket. Látható, hogy többségében iskolák, óvodák, oktatási központok felújítására, fejlesztésére fordították ezeket a pénzeszközöket, ezzel is elősegítve a nemzetiségi nyelven történő oktatást, nevelést, szem előtt tartva jövőképünket, mely az oktatást és a kultúra továbbörökítését szolgálja.
Kiemelendő a 2020-ban induló nemzetiségi célú beruházási, felújítási és karbantartási tevékenységek támogatása is, melyek hatékony segítséget nyújtottak a kulturális, köznevelési, tudományos, hitéleti és közösségépítő célokhoz kapcsolódó beruházási, felújítási és karbantartási tevékenységek megvalósításához.
(9.40)
A nemzetiségi területen talán a legfontosabb és első számú pillér az oktatás és a nevelés folyamatos biztosítása. Abban, hogy Magyarországon az őshonos nemzetiségek megőrizzék és tovább tudják adni nyelvüket és kultúrájukat, kiemelkedő szerepük van a nemzetiségi pedagógusoknak. A kormány fontosnak tartja és támogatja a nemzetiségi pedagógusi pályát választó fiatalok számának és a nemzetiségipedagógus-képzés hatékonyságának a növelését, illetve már a pályán dolgozó pedagógusok megtartását. Ennek érdekében a pedagógusok részére biztosított nemzetiségi pótlék 2019-ben az illetményalap 30 százalékára, 2020-ban pedig az illetményalap 40 százalékára emelkedett.
A nemzetiségipedagógus-képzés jellemzően a hagyományos, a több évtizede nemzetiségipedagógus-képző múltra visszatekintő felsőoktatási intézményekben folyik. A képzések feltételeinek megteremtésében azért találunk bőven kihívást, mert a kis létszámú szakok fenntartása nem problémamentes. Érvelnünk és folyamatosan dolgoznunk kell azért, hogy ezek a kis létszámú szakok egyrészt bővüljenek, másrészt anyagi támogatásban részesüljenek. Az ágazati területen biztosított a nemzetiségek részére az oktatást és nevelést segítő és támogató nemzetiségi tanulmányi ösztöndíj, a nemzetiségipedagógus-tanulmányi ösztöndíjprogram és a nemzetiségióvodapedagógus-tanulmányi ösztöndíjprogram is fontos.
Külön kiemelném a roma nemzetiség vonatkozásában a felzárkózást támogató és ösztönző segítséget. A teljesség igénye nélkül említem meg a roma nemzetiségi tanulmányi ösztöndíjat, az Útravaló-ösztöndíjprogramot. Államtitkár úr is felsorolta ezeket, úgyhogy nem ismétlem.
A nemzetiségi oktatás területéhez tartozik a nemzetiségitananyag-fejlesztés és a nemzetiségitankönyv-beszerzések támogatása is. A tankönyvjegyzéken összesen 750 nemzetiségi tankönyv szerepel, és elmondható, hogy a nemzetiségi nyelv és irodalom, a nemzetiségi népismeret, valamint a nemzetiségi nyelven oktatott közismereti tantárgyak oktatásához többségében biztosítottak a tankönyvek.
A nemzetiségi oktatást és nevelést segíti továbbá az Oktatási Hivatal Nemzetiségi Pedagógiai Oktatási Központja is. A beszámolási időszak alatt 19, nemzetiségekkel kapcsolatos kutatási témájú projekt kapott támogatást az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram keretében.
A nemzetiségi lét második alappillére a nemzeti kultúra megtartása, amely felöleli a közművelődést és a hagyományőrzést. Elsőként szólnék a nemzetiségi színjátszásról, amelynek a szórakoztatáson túl feladata, hogy elősegítse a hazai nemzetiségek nyelvén születő alkotások létrejöttét és bemutatását. A beszámolóban felsorolásra kerültek a nemzetiségi színházak és a működésükhöz hozzájáruló támogatási összegek is, ezenfelül minden évben megrendezésre kerül az egyik legnagyobb és legszélesebb nyilvánosság előtti bemutatkozás és a Jelen/Lét nemzetiségi színházi fesztivál, melynek otthona a Nemzeti Színház.
A magyarországi nemzetiségek tárgyi emlékeinek gyűjtésével a Néprajzi Múzeum, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, számos egyházi gyűjtemény és települési intézmény foglalkozik. A nemzetiségi értéktárban az adott nemzetiség identitásához kötődő jelen vagy múltbeli hagyományainak, valamint épített és tárgyi örökségeinek számos eleme fellelhető.
A nemzetiségi lét harmadik pillére az anyanyelvi hitélet. A kormány az egyházi területen is támogatja a nemzetiségeket, a hitélet és az anyanyelvű vallásgyakorlás megőrzéséhez nyújt segítséget az egyházak részére, továbbá számos lehetőséget biztosít a templomok felújítására és karbantartására. A nemzetiségi közösségek összetartó eleme az egyházi ünnepek megtartása, az anyanyelvű ima. A templom a hit gyakorlásán túl a közösségi tér, melyben kiteljesülhet a nemzetiségi identitás, és erősödhet a közösségi szellem. A nemzetiségekért végzett kiemelkedő munkáért, mint mindig, ebben az évben is kiosztásra került a nemzetiségi díj, valamint a Pro Cultura Minoritatum Hungariae díj adományozása is.
A nemzetközi kapcsolatrendszer területén a nemzetiségeket érintő kisebbségi vegyes bizottságok működését említeném, ahol a nemzetiségek kisebbségekkel kapcsolatos kétoldalú együttműködését és az ezekről szóló kétoldalú szerződésekben rögzített elvek végrehajtását kísérjük figyelemmel.
Végül a nemzetiségi anyanyelvű médiáról és annak támogatásáról. Ez az egy terület a nemzetiségi politikában még mindig hagy kívánnivalót maga után, és talán itt nem tudunk jó ideje megnyugtató közös nevezőre jutni. A magyar állam egy teljes, országos lefedettségű rádióhálózatot bocsátott kizárólag a magyarországi nemzetiségek anyanyelvű műsoraink rendelkezésére a nap 24 órájában, ami ténylegesen üdvözlendő lenne, ha a nemzetiségi rádió nem középhullámon sugározna. Ez a frekvencia a régi Sokol rádión tökéletesen lefogható, de ezeken az új gyártású készülékeken, autórádiókon viszont nem. Sokszor és sok fórumon jeleztük ez irányú problémánkat, és innen is kérjük, hogy találjunk megoldást erre a problémára. A közszolgálati televízió esetén is jelezni kívánjuk, hogy a vidéki nemzetiségiműsor-gyártó szerkesztőségek ellátási, felszereltségi állapota elérte a kritikus szintet, továbbá évek óta próbáljuk elérni, hogy főműsoridőben is láthatóak legyenek a nemzetiségi nyelvű műsoraink. A hajnali és délelőtti vagy kora délutáni sugárzások nem jutnak el a kívánt célközönséghez.
Végezetül köszönetemet fejezem ki mind a 13 hazai nemzetiség nevében a töretlen és előremutató nemzetiségi politikáért. A kormány lehetőséget és forrást biztosít folyamatosan ahhoz, hogy kultúránk, nyelvünk és hitünk fennmaradjon. Kívánom, hogy továbbra is ezen az úton haladjunk, mert a nemzetiségek színesebbé, szebbé és gazdagabbá teszik hazánkat.
A Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága támogatja a Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről szóló B/2418. számú beszámoló elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok és a nemzetiségi szószólók soraiban.)