NAGY CSABA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Nemzetiségi Képviselő Úr! Nemzetiségi Szószólók! Tisztelt Államtitkár Úr! A nemzetiségek jogállásáról szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 150. §-ának a) pontja alapján a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a nemzetiségek helyzetéről szóló kétéves beszámolóját. Az Igazságügyi Bizottság mint a feladat- és hatáskör szerint illetékes bizottság a beszámolót 2023. április 18-ai ülésén megtárgyalta, és megállapította, hogy az a jogszabályoknak megfelelő tartalommal és formában részletesen tájékoztatja az Országgyűlést a Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről, ezért támogatta annak elfogadását. Ezek alapján az Igazságügyi Bizottság a B/2418. számú beszámolót az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlja.
Az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 28. §-ának (4) bekezdése alapján benyújtotta „A Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről (2019. január 2020. december)” címmel benyújtott beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslatot. Az előttünk fekvő beszámolót, amely a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nemzetiségek magyarországi helyzetéről szól, már részletesen bemutatta Soltész Miklós államtitkár úr. Ha megengedik, akkor a beszámoló főbb pontjain végighaladnék.
2010-től a nemzeti együttműködésen alapuló új kormány úgy döntött, hogy a lehető legszorosabb együttműködést kell kialakítani a hazánkban élő nemzetiségekkel. A kormány ezt a célját az elmúlt 13 évben szisztematikusan építkezve, az időszakosan jelentkező nehézségek, mint például a pandémia vagy most a szomszédunkban zajló háborús helyzet ellenére évről évre teljesítette. Az az elismerésre méltó fejlődés, amely a hazai nemzetiségi politika folyamatait 2010 óta jellemzi, egyre felfelé ívelő tendenciát tükröz a vizsgált időszakban is. Ez a tendencia minden területre kiterjedően jellemző, különösen a főbb sarokpontokra vetítve. Gondolok itt a nemzetiségi oktatásban, a kultúrában, a médiában történtekre, valamint az intézményi, önkormányzati szférában zajló előrelépésekre.
(9.50)
A 2019-2020-as beszámoló valóban egy mindenre részletesen kiterjedő, átfogó képet nyújt arról a munkáról, amely a hazai nemzetiségi politika területén végbement a beszámolási időszak során. A széleskörűen elkészített 354 oldalas beszámolót olvasva megállapíthatjuk, hogy Magyarország Kormánya nemzetközi viszonylatban is kimagasló támogatásban részesíti a velünk élő nemzetiségeket. Úgy gondolom, hogy ma Európa számára is példamutató lehet az együttműködés, köszönhetően a kormányzati kezdeményezéseknek és a nemzetiségi közösségek aktivitásának.
Érdekességként szeretném megjegyezni, hogy 2023. január 1-jétől most már nemcsak a személyazonosító igazolványokban, hanem az útlevelekben is szerepel a nemzetiségi polgárainknak az anyakönyvből való átvezetéssel a nemzetiségi névhasználat lehetősége.
És talán érdekes is azt elmondani, hogy Magyarország nemzetközi viszonylatban is aktívan tesz a nemzetiségek jogainak minél szélesebb körű érvényesülése érdekében, az anyaországi kapcsolatok fejlesztését, a határon átnyúló programok támogatását, hazánk nemzetközi dokumentumokból fakadó kötelezettségeinek teljesítését és a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartást is beleértve.
A kormány minden segítséget megad a hazánkban élő nemzetiségeknek az identitásuk mindennapos megéléséhez és annak megőrzéséhez, valamint a következő generációk számára történő továbbörökítéséhez. Úgy vélem, hogy a magyarországi nemzetiségekkel kialakított partneri viszony nemzetstratégiai szempontból is kiemelkedően fontos.
Ha megengedik, teljesen szubjektív módon ebből a 354 oldalas jelentésből egy-két tényt kiemelnék. A 2019-es nemzetiségi önkormányzati választások települési, területi, megyei és fővárosi, illetve országos szintű választások voltak; az önkormányzati települési választásoknál 273 önkormányzat tudott megalakulni.
Nagyon fontos dolognak tartom, hogy az országos nemzetiségi önkormányzatok most már a beszámoló által is bizonyíthatóan 31 köznevelési intézményt tartanak fenn. A települési nemzetiségi önkormányzatok pedig a beszámoló időszakáig összességében 67 ilyen intézménnyel tudtak gazdálkodni. Ez mostanra már 103 intézményre emelkedett.
Engem is meglepett, hogy a tankönyvek száma tíz nemzetiség vonatkozásában, mint ahogyan már elhangzott, 750 darabot ért el. És annak is örülök, hogy az Oktatási Hivatal a nemzetiségi nevelést és oktatást folytató bázisintézményeket jelölt ki, ennek a száma most már elérte a 23-at.
Fontos dolognak tartom, hogy a nemzetiségipedagógus-program is kibontakozott, hiszen 2018-ban a pótlék 10 százalék volt, ez 2020-ra már 40 százalékra emelkedett. És annak is nagyon örülök, hogy a nemzetiségipedagógus-tanulmányi ösztöndíjprogram most már teljesen kiteljesedett, hiszen az óvodapedagógusokat, a tanítókat, a tanárokat, a szaktanár szakos hallgatókat és a nemzetiségi tanítókat is elérte.
Fontosnak tartom azt is, hogy aktualitásként, friss élményként megemlítsem önöknek, hogy az elmúlt hétvégén Siklóson megrendezett telt házas Baranya vármegyei roma közéleti fórumon vehettem részt, melyben nagy létszámmal vettek részt polgármesterek, kisebbségi önkormányzatok és civil szervezetek vezetői, képviselői, illetve Sztojka Attila, a roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos is. Ez a rendezvény is a közös munkát, az együtt gondolkodást erősítette.
Egyéni képviselőként, 174 nyugat-baranyai település országgyűlési képviselőjeként számtalan alkalommal veszek részt választókerületem településeinek rendezvényein, eseményein, ünnepségein, ahol a közösen elért sikereknek a helyben élő nemzetiségekkel együtt tudunk örülni. Választókerületemben, Nyugat-Baranyában ennek különösen nagy jelentősége van, ahol többek között nagy létszámú német, horvát és roma közösségek élnek.
Fontosnak tartom kiemelni azt is ugyan nem célzottan a nemzetiségek támogatási rendszerébe tartozik, de mégis fontos forrás -; a nemzetiségek is nagyon komoly mértékben tudnak profitálni a „Magyar falu” program nyújtotta hazai pénzügyi keretből, melynek köszönhetően például a nemzetiségek létét szolgáló közösségi terek jönnek létre és modernizálódnak, nemzetiségi oktatással bíró iskolák bővülnek és újulnak meg.
Bízom benne, hogy a több mint száz esztendeje elszakított területeken élő magyarság is olyan, őket megillető támogatásban és tiszteletben fog részesülni a Kárpát-medencében, mint amit a magyarországi nemzetiségek itthon megkapnak. Sajnos több esetben a közösségünk számára elengedhetetlen, a mai, számunkra oly természetesnek tűnő jogaik csorbulnak, gondolok itt az anyanyelvhasználatra, kulturális értékeink kifejtésére és reprezentálására vagy az anyanyelvű oktatás hozzáférésére.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottakra tekintettel kérem a tisztelt képviselőtársakat, hogy az Igazságügyi Bizottság által benyújtott határozati javaslatot megvitatni és elfogadni szíveskedjenek. A Fidesz képviselőcsoportja támogatja a javaslat elfogadását. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)