VARGA FERENC (független): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Nemzetiségi Szószólók! Engedjék meg, hogy a következő néhány percben a Demokratikus Koalíció álláspontját közvetítsem önök felé az előttünk fekvő beszámolót illetően.

Törvényi kötelezettség, hogy kétévente beszámolót készítenek a Magyarországon őshonos nemzetiségek helyzetéről. Az anyagot két bizottság is tárgyalta előzetesen, az Igazságügyi Bizottság és a Nemzetiségek Bizottsága is. Elolvasva a két bizottság üléséről szóló jegyzőkönyveket, majd meghallgatva az itt előttem szólókat, azt tudom mondani, hogy sikerpropaganda jellemzi mind a kormány, mind pedig a nemzetiségi hozzászólók hozzászólását a beszámolóhoz és a nemzetiségek helyzetéhez is. Természetesen nem kívánom kétségbe vonni a szószólók bizottsági ülésen elhangzott véleményét, hiszen ők biztosan jól ismerik mind a 12 szószólói szinten képviselt nemzetiség sikereit az elmúlt évekből, így további jó eredményeket kívánunk nekik a jövőre nézve is.

Ugyanakkor engedjék meg, hogy a nemzetiségeket érintő választási rendszer néhány problémájára rávilágítsak, ugyanis nemrég jogerőssé vált az Emberi Jogok Európai Bíróságának a magyar választási rendszer nemzetiségeket érintő szabályait több ponton elmarasztaló ítélete.

A jelenlegi szabályozás szerint a nemzetiségi választási rendszer nem biztosítja a nép véleményének szabad kifejezését a törvényhozó testület megválasztása során. A nemzetiségi listára szavazóknak ugyanis le kell mondaniuk a pártlistára való szavazásról, így sérül a választás titkosságához való jog is. A listára szavazás tényének rögzítése és az egyetlen listára szavazás miatt ráadásul a nemzetiségi lista zárt, így nincs mód a választói akarat szabad kifejezésére. A bíróság szerint az is alapvető jogkorlátozás, hogy a 13 magyarországi kisebbségből 11-nek még csak matematikai esélye sincs arra, hogy parlamenti képviselőt válasszon.

Továbbá a 2019-es nemzetiségi választás körüli visszaélések egyértelműen rámutatnak a választójogi törvény problémáira. Történt ugyanis, hogy több nemzetiséget érintően hirtelen megnőtt a névjegyzékben lévők száma, mert nagy valószínűséggel olyanok is regisztráltak, akik nem tartoznak az adott nemzetiséghez, csak jobb esetben megkérték őket, hogy regisztráljanak az adott nemzetiség névjegyzékébe, és utána szavazzanak a megfelelő helyre. A regisztrációhoz csak alapadatok kellenek, így egy ember az adatok birtokában akár több másikat is regisztrálhat a nemzetiségi névjegyzékbe online. Aztán persze önök 2020-ban ezen próbáltak változtatni; hát, majd kiderül, hogy ezt milyen sikerrel tették.

Országosan a szószólók szintjén hatalmas elégedettséget látok, azonban a helyi nemzetiségi önkormányzatok szintjén, járva az országot én nem ezt tapasztalom. A települési nemzetiségi önkormányzatok panaszt panaszra halmoznak. Túlságosan kiszolgáltatottak a helyi önkormányzat vezetésének, ugyanis a törvény szerint a nemzetiségi önkormányzat működtetését a jegyzőkönyvek megírásától az irodahelyiség biztosításáig a helyi önkormányzat látja el. Gondolhatják, hogy egy jól működő, folyamatosan pályázó, netán még intézményeket is fenntartó nemzetiségi önkormányzat gyakorlatilag milyen terhet ró az egyébként is kivéreztetett, szakemberhiánnyal küzdő helyi önkormányzatokra.

Aztán az elmúlt időszakban elvették a települési önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat között létrejött együttműködési megállapodás éves felülvizsgálatának kötelezőségét is. A megállapodás éves kötelező felülvizsgálata mindkét fél részéről, ha nem is nyújtott megoldást, de legalább kínált egy lehetőséget arra, hogy az esetleges vitás kérdéseket rendezzék a felek egymással. Most már elegendő önök szerint minden választás után, azaz ötévente felülvizsgálni ezeket a megállapodásokat.

Alapvetően a nemzetiségi önkormányzatok bevétele két fő részből áll. Az egyik a működési támogatás, amely egy fix támogatási forma. Ennek mértéke attól függ, hogy az előző népszámláláson hány fő vallotta magát az adott nemzetiséghez tartozónak. A másik pedig a feladatalapú támogatás, ami egy pontszámrendszeren belül elért eredmény alapján a nemzetiségi önkormányzat előző évi tevékenységét megítélve biztosít forrást számukra.

A probléma azzal van, hogy a meghozott határozatokat és azok végrehajtását nem minden esetben értékelik a helyén. Többször előfordul, hogy egy nemzetiségi önkormányzat hiába dolgozik, nem kap megfelelő pontszámot, mert azokat hasraütés-szerűen osztják ki. Sokáig adtak lehetőséget a megkapott pontszámokra való fellebbezésre: ez esetben a nemzetiségi önkormányzat bizonyíthatta a beküldött jegyzőkönyvek alapján az előző évi tevékenységét és kérhette a pontjai újraszámolását. Ma már ez a lehetőség sem adott; amilyen pontszámot kap, legyen az helyes vagy helytelen, el kell hogy fogadja.

Sokan panaszkodnak például azért is, mert a települési önkormányzat üléseire nem kapnak meghívót, pedig a törvény szerint kötelező lenne őket meghívni. De olyanok is akadnak, akiket zárt ülésre nem enged be a testület és a polgármester, még akkor sem, ha a nemzetiségi önkormányzat elnöke azt feltételezi, hogy nemzetiségi ügyet tárgyalnak azon.

Kifogásolják azt is nagyon sokan, hogy nincs már lehetőség kedvezményes mandátummal bekerülni a helyi önkormányzatok képviselő-testületeibe, biztosítva ezzel a hatékony érdekképviseletet.

Szeretném még valamire felhívni a figyelmüket: az országunkban őshonos nemzetiségek közül mindegyiknek van parlamenti képviselete szószólói szinten, kivéve a legnagyobb kisebbségnek, a cigányságnak. Ugyanis a mögöttünk álló országgyűlési választásokon az Országos Roma Önkormányzat nem tudott nemzetiségi listát állítani. Hogy miért nem? Mert véleményem szerint a nagypolitika és a kormány beleszólt hazánk legnagyobb kisebbségének a belügyeibe: nem engedte, hogy ne egy hozzá közel álló ember kerüljön a parlamentbe. Így történt meg, hogy az előttünk fekvő beszámolót nem véleményezhette roma szószóló. Na persze, azt tudjuk, hogy a múlt Fideszhez köthető roma szószólói úgy táncoltak, ahogy a kormány fütyült. Nem tesz másként egyébként a roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos sem, aki szerint minden rendben van a magyar cigányság életében. Ha munka van, akkor minden van, és minden a lehető legjobb úton halad  mondja.

(10.20)

Pedig szerintem nem nagyon van az országban olyan ember, aki azt gondolja, hogy a romák felzárkóztatása jól halad, mint ahogy azt sem, hogy a cigányok nagy része sokkal jobban él, mint 13 évvel ezelőtt. Ha valakit megkérdezünk, egy dolog jut eszébe azonnal a roma felzárkóztatásról: Farkas Flórián és a „Híd a munka világába” program, tudják, az ellopott EU-s milliárdok, meg az, hogy a Fidesz a mai napig bújtatja őt.

Ami a magyar cigányság mutatóit illeti, ellentétben a kormány által harsogott hazug propagandával, nem állunk túl jól. A relatív jövedelmi szegénységi arány 36,4 százalék. Ez a szám a nem roma népesség esetében 11,9 százalék, míg a teljes népesség esetében 12,7 százalék. A teljes népességhez hasonlítva ez a szám a cigányság esetében közel 300 százalékkal nagyobb.

A nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásokban élők aránya a roma népesség körében 20,3 százalék, a nem roma népesség esetében 3,1 százalék, míg a teljes népesség esetében 5 százalék. Tehát a romák körében a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásokban élők aránya több mint 400 százalékkal nagyobb a teljes népességhez viszonyítva. Ha munka van, minden van, tisztelt képviselőtársaim?! Folytassuk akkor a sort!

A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya a romák körében 66,6 százalék, a nem roma népesség esetében 17,1 százalék, a teljes népesség körében pedig 18,2 százalék, azaz a cigányság körében a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés aránya közel 400 százalékkal nagyobb, mint a teljes népesség körében.

Ami pedig a lakáskörülményeket illeti, 2021-ben, amikor önök már jó ideje kormányoztak, 91 százalékos volt a zsúfolt lakáskörülmények között élők aránya. Egy 2022-es kutatás szerint a telepszerű körülmények között élő gyermekek 80 százaléka a szüleivel egy szobában él. A romák lakóhelyi szegregációja ráadásul Magyarországon az egyik legmagasabb az Unióban.

A születéskor várható élettartam az EU 27 tagállamában a nőknél 83,2, a férfiaknál pedig 77,5 év. Tudják, hogy ez a romáknál mennyi? A nőknél 72,8, a férfiaknál pedig 67,3 év, azaz egy roma nő 10,4, egy férfi pedig 10,2 évvel kevesebbet él, mint egy nem roma. Ha munka van, minden van?

Az elmúlt időszakban Farkas Flóriánok adták egymásnak a kilincset mind az Országos Roma Önkormányzatban, mind a Fidesz körüli roma világban. Ennek látjuk is az eredményét: elsikkasztott EU-s milliárdok, nullához közelítő érdekképviseleti rendszer és katasztrofális életkörülmények a romák körében. Ha munka van, minden van? Félreértés ne essék, én is a munkában és a tanulásban hiszek, mert tudom, hogy az visz előre, de amit a kormány tesz a magyar cigánysággal, az nem más, mint a nyomorban tartás és a kihasználás. Ez lenne az önök nagy felzárkóztatása? Erre lenne a Fidesz és a kormánybiztos ilyen büszke?

Önök az elmúlt 13 évet vagy akár csak ezt a két évet sikerként állítják be a romák felzárkóztatása kapcsán, de ez egy hatalmas hazugság. Sok százezer ember és köztük nagyon sok roma él borzasztó életkörülmények között, miközben a beszámoló sikerről beszél, holott az elmúlt időszakban az Unió zsákszámra öntötte a pénzt a romák felzárkóztatására, de ezek a pénzek eltűntek, mert önök ezeket a pénzeket ellopták. Nem használták ki azt a lehetőséget, hogy az Európai Unió forrásaiból valós felzárkóztatást vigyenek véghez. Elkövették azt a történelmi bűnt, hogy megfosztották a magyar cigányságot a jobb élet lehetőségétől.

És hogy miért tették mindezt? Mert önök a hatalom megtartása érdekében bármire képesek. Egy egész népcsoportot képesek nyomorban tartani, pusztán azért, hogy minél könnyebben szerezzenek szavazatokat. Apropó, szavazatszerzés: elmondom önöknek, hogy hogyan csinálják. A cigány önkormányzatok rendszerét az egyébként is halovány jogoktól folyamatosan megfosztják, elérik, hogy egy tenni akaró roma önkormányzati vezető se tudjon dolgozni a településen élőkért, mert önöknek az a lényeg, hogy a cigány nemzetiségi lét merüljön ki abban, hogy egy évben egyszer egy önkormányzat tart egy családi napot. A választások közeledtével megjelennek, ígérnek fűt-fát, ha nem jön össze, akkor fenyegetnek. A lényeg, hogy szállítsák önöknek a szavazatokat.

De ez nem elég, módszeresen tüntették el az elmúlt időszakban az EU-s felzárkóztatásra szánt pénzeket. Külön főigazgatóságokat hoztak létre az uniós források becsatornázására, amelyeken keresztül véleményem szerint kamu mentorprogramokat, öltözős, vetkőzős, fotózkodós, aláírós képzéseket szerveztek, bújtatott állásokat hoztak létre, ahol többségében nem is romákat alkalmaztak. Szerződéssel vették meg a magyar cigányság erre kapható vezetőit, és teszik ezt a mai napig úgy, hogy a szemük sem rebben, és képesek azt mondani, hogy ha munka van, akkor minden van.

Ami pedig a munkát illeti, a foglalkoztatottság növelése önmagában nem jelenti azt, hogy minden van. Az, hogy valakinek van munkája, nem jelenti azt, hogy az illető jól keres, megbecsülik őt a munkahelyén, hasznosnak érzi magát, és azt sem jelenti, hogy az a pénz, amit keres, elegendő arra, hogy ő tisztesen megélhessen. A mondat, amit előszeretettel használnak a romák felzárkóztatásának kudarcait elfedni szándékozva, itt és most bukott el, ugyanis önök létrehozták az elmúlt időszakban a dolgozó szegénységet. Magyarországon a munka az elmúlt évtizedben emberek százezreinek nem volt elég ahhoz, hogy kiemelkedjen a szegénységből. Ez az önök szegénységi bizonyítványa a magyar cigányság felé.

Mi az árnyékkormányban azon dolgozunk, hogy megoldást találjunk az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletére. Azon dolgozunk, hogy minden nemzetiségnek valós érdekképviselete lehessen parlamenti és önkormányzati szinten is, és nem utolsósorban emberhez méltó élete. Köszönöm, hogy meghallgattak.