SZOLGA JÓZSEF nemzetiségi szószóló: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Poštovani Gospodine Predsjedniče! Tisztelt Ház! Postovani Dome! Tisztelt Államtitkár Úr! Postovani drzavni tajniče!
A Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről szóló beszámoló tartalmazza az előző időszakhoz képest a 13 őshonos közösség előrehaladásának mérföldköveit. Az időszak legfontosabb eredménye volt, hogy a nemzetiségek jogairól szóló törvény átfogó módosítása megtörtént. Ezzel azonban a törvényi környezet javítása nem fejeződött be, jelenleg is folyik a szakmai munka. Hozzászólásomban szeretném kifejteni a nemzetiségi önazonosság-tudat megerősítésére vonatkozó, a tárgyalt időszakban végzett kormányzati tevékenységet, különösen a horvát közösség tekintetében.
A beszámoló foglalkozik a kisebbségi vegyes bizottságok munkájával. Az üléseken a nemzeti kisebbségi közösségek számára fontos kérdések kerülnek napirendre, megvitatásra, majd ajánlásként kormány általi elfogadásra. Kiemelésre érdemes a magyar és a horvát kormány gyakorlata. Bécsben, az EBESZ rendezvényein, valamint az Európa Tanács magyar elnöksége alatt európai jó gyakorlatként már bemutatásra került, így példaként állhat a többi szomszédos ország előtt.
A Zágrábban 2019. december 12-én megtartott ülés jegyzőkönyv aláírásával zárult. A tárgyalások ajánlásai kormányhatározatban, konkrét végrehajtási megjelöléssel kerültek megerősítésre. Nem mehetünk el szó nélkül a két társelnök személyes közreműködése mellett, hiszen az eredményes magyar-horvát nemzetiségi kapcsolatok előmozdításáért Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, a horvát állami Red hrvatskog pletera elnevezésű kitüntetésben részesült a horvát örökség, a kultúra és az oktatás népszerűsítésében vállalt szerepéért, valamint a magyarországi horvát kisebbség védelme és jóléte érdekében nyújtott különleges hozzájárulásáért. Társelnök kollégája, Zvonko Milas horvát államtitkár, a Határon Túli Horvátok Hivatalának elnöke pedig tegnap vehette át a zágrábi Liszt Intézetben a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést.
A jegyzőkönyvi ajánlásból ki kell emeljük a magyar-horvát kulturális együttműködési program 2019-2022-es időszakra vonatkozó megkötését, amely alapját képezi a két állam kulturális együttműködésének, valamint a két országban élő nemzetiségek kulturális autonómiája szélesítésének. A beszámoló által felölelt időszakban egy sor, a közös történelmi múltra épülő, nemzetközileg is elismerésre méltó program végrehajtására került sor.
Kiemelni érdemes, hogy az Országgyűlés a 2019. évet II. Rákóczi Ferenc-emlékévvé nyilvánította. II. Rákóczi Ferenc édesanyja a mindkét nép által tisztelt hősnő, Jelena Zrinska, Zrínyi Ilona volt. A horvát-magyar szülők gyermekeként született Nikola Zrinski Čakovečki államférfi, hadvezér és költő emlékének adózva születésének 400. évfordulója alkalmából az Országgyűlés a 2020. évet Zrínyi Miklós-emlékévvé nyilvánította. A döntés szövege hangsúlyozza Zrínyi kiemelkedő szerepét a magyar-horvát közös történelmi múlt kulcsfontosságú eseményeiben, ezért az emlékév egyúttal a magyar-horvát kétoldalú kapcsolatok elmélyítésének eszközévé vált.
(10.30)
Az emlékévhez, valamint a kiemelkedő személyiséghez kapcsolódóan kezdeményezés született a magyar-horvát barátság napjának mindkét állam részéről történő beiktatásáról. A horvát és a magyar kormány támogatásával 2020. október 15e az év kulturális eseményeként emelhető ki. A zágrábi Klovićevi Dvori Galériában a magyar-horvát 800 éves közös történelmet és művészetet mutatja be az Ars et Virtus kiállítás megnyitása. Felbecsülhetetlen értékű alkotások és emlékek, hatalmas közös kulturális örökség mindkét nemzet számára. Ez a későbbi években a Nemzeti Múzeumban is megtekinthető volt. Tovább meg kell hogy említsem a horvát és a magyar közmédia intézményesített kapcsolatát. Megállapodás született a nemzetiségi programok kölcsönös átvételéről.
A két kormány nemzetiségeket támogató jó gyakorlat mintaértékű eredménye, hogy 2019-ben megvalósult a horvátországi magyarság több évtizedes vágya. Megépítésre és átadásra került a horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ és Kollégium a magyar és a horvát miniszterelnök jelenlétében. A delegáció tagjaként idézhetem Andrej Plenković horvát miniszterelnök úr szavait: „Számunkra az a legfontosabb, hogy mindkét közösség jól érezze magát Horvátországban és Magyarországon is. Ez megerősíti helyzetüket, de az együttműködés a kisebbségi közösségek kommunikációja révén elősegíti országunk kapcsolatait.” Így legyen ez a jövőben is!
A projektet követően megindulhatott a hercegszántói horvát iskola fejlesztésének tervezése, a szombathelyi iskolaközpont ütemezett felújítása és funkcionálissá tétele, a pécsi Miroslav Krleza Horvát Iskola új gimnáziumi szárnyának megvalósítása a magyar kormány támogatásával. A fentiek is alátámasztják, hogy a nemzeti köznevelés fejlesztése alapját képezi a közösségek megmaradásának. Ez az út a jövő záloga.
Tisztelt Államtitkár Úr! Elmondhatjuk, hogy a 2019-es év az elmúlt időszak utolsó békeéve volt. A következő évektől az eddigi töretlen és mind szélesebb támogatást élvező kulturális autonómia építését a generációk által soha nem látott pandémiás veszélyhelyzet akadályozta.
Akkor még nem sejtettük, hogy ennél még súlyosabb külső veszélyek gátolhatják az ország és a nemzetiségek előrelépését, fejlődését. Horvát közösségünk mély együttérzéssel élte meg, hogy 2020. de-cember 29-én, majd azt követően több hullámban földrengés rázta meg Horvátországot. Aki gyorsan ad, kétszer ad: Magyarország Kormánya az Európai Unió tagországai közül elsőként konkrét anyagi támogatást adott a bajbajutottaknak. Természetesen a horvát önkormányzatok, szervezetek, állampolgárok és jómagam is azonnal adománygyűjtésbe kezdtek. Rövid időn belül sikerült a természetbeni és pénzbeli segélyeket a katasztrófa sújtotta területekre eljuttatni. A segítségnyújtás a mai napig még fennáll. A horvátországi földrengés magyarországi túlélőjeként isteni gondviselésnek köszönhetően személyesen is ki tudom fejezni a horvát közösség köszönetét.
Tisztelt Országgyűlés! Tudományosan igazolt kutatások ellenére sajnálatos módon időnként fellángolnak olyan kívülről induló kezdeményezések, amelyek a magyarországi horvátságot kívánják megosztani, a közösség tagjait egymás ellen fordítani. Ez a beszámolási időszakban is érintett volt.
Leszögezzük, hogy az Országgyűlés két alkalommal is elutasította a horvát szubetnikai csoportba tartozó bunyevácok mint különálló nemzetiség elismerését. A tárgyalt időszakban az Országos Horvát Önkormányzat közgyűlése deklarációjában kinyilvánította: „Magyarországon magát bunyevácnak deklaráló polgárok etnikai alcsoportként a hazai horvát nemzetiség elválaszthatatlan részét alkotják. A nemzetiség képviseletében visszautasítunk minden véleménynyilvánítást, amely bármelyik horvát közösség kulturális identitásának megvallását korlátozza, illetve történelmi örökségét kétségbe vonja. A bunyevác közösség elválaszthatatlan részét képezi a magyarországi horvát közösségnek, a horvát nemzetnek. Kérem az Országgyűlést, hogy a Magyar Tudományos Akadémia véleményének figyelembevételével a horvátsággal való történelmi, kulturális, nyelvi, valamint identitási azonosságok miatt megalapozottan és törvényesen a jövőben se támogassa az etnikai alcsoport önálló nemzetiségként való megjelölését.” Ezt az Európai Tanács záródokumentuma is így kezelte.
Tisztelt Ház! Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy a beszámoló gondolatai velünk, rólunk, értünk, a nemzeti összetartozás jegyében fogalmazódtak meg. A Magyarországi Nemzetiségek Bizottságához hasonlóan kérem önöket, hogy szavazataikkal támogassák a beszámoló elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Hvala na pozornosti! (Taps a kormánypárti padsorokból.)