ILLÉS BOGLÁRKA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azért kértem szót ebben a vitában, mert úgy gondolom, hogy az előttünk fekvő beszámolónak túlmutatóbb jelentősége van annál, mint amit szigorúan a beszámolóban foglalt tartalmi elemek mutatnak. Túlmutató jelentősége van, mert az elmúlt időszakban érthető okokból többet beszéltünk a háború sújtotta Ukrajnából menekülők humanitárius alapon történő segítségnyújtásáról. Túlmutató jelentősége van, mert sokat hallunk a Magyarország által korábban támasztott, és minden nemzetközi jogi keret által alátámasztott, a külhonban, Kárpátalján élő magyarok jogainak biztosításához kötött feltételek következetes fenntartásáról, és arról, hogy nem kérünk többet, csupán annyit, aminek a feltételeit mi már korábban megteremtettük.
Úgy gondolom, ez a beszámoló azt bizonyítja, hogy nemcsak a törvényi feltételeit teremtettük meg a Magyarországon élő nemzetiségek, nemzetiségi jogok érvényesülése vonatkozásában, hanem tartalommal is megtöltöttük. Tartalommal is megtöltötték elkötelezett vezetők, elkötelezett munkatársak, ötletekkel és az ötletek megvalósítását biztosító kerettel, valamint forrással, hiszen 2010 után ehhez a politikai akarat sem hiányzott.
Én köszönetet szeretnék mondani az államtitkárság munkatársainak, és köszönetet szeretnék mondani valamennyi szakterületen dolgozónak legyen szó akár a Miniszterelnökségről, a korábbi Emberi Erőforrások Minisztériumáról, a korábbi Innovációs és Technológiai Minisztérium munkatársairól, a Belügyminisztérium munkatársairól, a korábbi, családokért felelős tárca nélküli minisztérium munkatársairól , valamint az Agrárminisztérium munkatársainak is, hiszen ez a beszámoló a 2019-20-as évet öleli fel, és az a munka, amit ők elvégeztek, úgy gondolom, hogy példaértékű, és mindenképpen köszönet illeti őket ezért.
Engedjék meg, hogy a jogi hátteret egy picit kinyissam és kibontsam, hiszen az előttem szólók már sokat beszéltek arról, hogy milyen lehetőségeik vannak a nemzetiségeknek hazánkban. De szerintem fontos rögzítenünk, hogy ez egészen pontosan vagy konkrétan mit is jelent.
Kezdeném az Alaptörvénnyel, ugyanis Magyarország Alaptörvénye egyértelműen deklarálja, hogy a nemzetiségeket érintő alkotmányi szintű szabályozást igénylő alapvető jogok és kötelezettségek meg kell hogy illessék őket, és ezek érvényesülését sarkalatos törvényi formát öltő nemzetiségi törvény biztosítja.
De kitérhetnék akár az oktatási jogokra is, a felsőoktatásra vagy például a nemzetiségipedagógus-képzésre, hiszen Magyarország Alaptörvénye azt is deklarálja, hogy a nemzetiségek anyanyelvi oktatáshoz való joga érvényesüljön. Ennek megfelelően a nemzetiségi törvény, illetve a köznevelési törvény biztosítja a nemzetiségi nevelés, oktatás megszervezését, fenntartását, a nemzetiségi közösségek igényeinek megfelelő anyanyelvű vagy kétnyelvű óvodai nevelést, illetve anyanyelvű vagy kétnyelvű nyelvoktató vagy kiegészítő nemzetiségi oktatást. Egyértelműen deklarálja tehát, hogy a nemzetiségeknek mindehhez joguk van, és a feltételeket is biztosítjuk hozzá.
De beszélhetnénk akár az előadó-művészeti törvényről is, hiszen az előadó-művészeti törvény preambuluma szerint egyebek mellett a színház-, tánc- és zeneművészet sokszínűségének és értékeinek gyarapítása, az előadásoknak, koncerteknek a közönség széles rétegeihez való eljuttatása, a hazai előadó-művészet nemzetközi jelenlétének elősegítése és a hazai nemzetiségek művészeti támogatása, valamint kulturális jogaik érvényesülése érdekében jött létre.
Engedjék meg, hogy még a könyvtárakról és a kulturális alapellátásról is említést tegyek, hiszen ott is egyértelműen deklarálva van, hogy hozzá kell járulnia a kulturális alapellátásnak a nemzetiségi identitás megerősödéséhez, a társadalmi fejlődés és a kultúra jóléti hatásainak kiteljesedéséhez.
És persze beszélhetünk a nemzetiségeknek nyújtott támogatások jelentős mértékű emelkedéséről, a nemzetiségi önkormányzatok számára biztosított egyeztetési jogról, jogorvoslati jogról, amire államtitkár úr is utalt és részletesen ki is tért. Beszélhetünk akár arról is, hogy a nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületei működésének nemcsak a jogi, hanem az anyagi feltételei is biztosítottak, és lehetőség van arra is, hogy szociális ellátóintézményt alapítsanak, fenntartsanak vagy akár közlevéltárat alapítsanak.
Ezeknek a sorát még gyarapíthatnám, de engedjék meg, hogy még egy dologra, egy elemre kitérjek, és ez nem más, mint a médiaszolgáltatásról és a tömegkommunikációról szóló törvény, amely szintén garantálja a nemzetiségi média működését, illetve működtetését, és a közszolgálati műsorszolgáltatók is rendszeresen sugároznak anyanyelvű rádió- és televízióműsort minden hazai nemzetiség számára, valamint arra is lehetőség van, hogy a nemzetiségi lapok finanszírozásához hozzájárulást kérjenek és támogatást kapjanak.
Azért tartottam fontosnak ezeket kiemelni, mert ezeknek a jogoknak az érvényesülését egy biztoshelyettes is elősegíti, és a biztoshelyettes a tisztsége betöltéséhez csak úgy juthat hozzá, ha rendelkezik többek között az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetségének és az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának a támogatásával. Tehát én úgy gondolom, hogy a nemzetiségek jogai és a nemzetiségi jogok hazánkban biztosítottak. Természetesen mindig lehet tovább gondolkozni azon, hogy melyek azok a területek, amelyekre adott esetben még érdemes kiterjeszteni, vagy amelyeket adott esetben érdemes felülvizsgálni, de ez és ezt fontosnak tartom kiemelni mindig a nemzetiségek közreműködésével, jóváhagyásával, támogatásával kell hogy megtörténjen.
Az előttem szólók közül voltak, akik már említést tettek róla, de én úgy gondolom, hogy fontos ebben a vitában minél több oldalról megközelíteni és minél több oldalról elmondani a Kárpátalján élő magyarok jogait, helyesebben a jogaik csorbulását. Hiszen a Kárpátalján élő magyarok számára mindazok a jogok, amelyeket mi itt a nemzetiségek számára biztosítunk, már évek óta nem biztosítottak. Évek óta, hiszen már 2021-ben életbe lépett egy olyan nyelvtörvény, amely szerint a Kárpátalján élő magyarok a szolgáltatói szférában és a kereskedelemben nem használhatják az anyanyelvüket, különben magas büntetésre számíthatnak.
Szeptembertől gyakorlatilag meg kívánják szüntetni Kárpátalján a kisebbségi, köztük a magyar iskolákat, 99 magyar általános és középiskolát. Meg kívánják szüntetni a magyar nyelven történő érettségizést, felvételit és szakképzést. És ez még nem minden! Az egyetemeken nem lesz arra lehetőség, hogy maguk válasszák meg a tanítás nyelvét, a médiában pedig az ukrán nyelv arányát 90 százalékra kívánják emelni a jelenlegi szabályok szerint. Tehát a közösségi jogoktól, az oktatási, nyelvi, politikai jogoktól a kárpátaljai magyarokat teljesen meg kívánják fosztani.
Ezzel szemben mi az itt élő nemzetiségek, köztük az ukrán nemzetiség számára is jelentős támogatást biztosítunk. Ahogy az a beszámolóban is látható, az ukrán nemzetiség számára annak érdekében, hogy saját médiát tarthassanak fenn, mintegy 100 millió forinttal járult hozzá a magyar kormány és a magyar állam.
(11.00)
Az Ukrán Országos Nemzetiségi Önkormányzat által fenntartott intézmények támogatásához mintegy 25 millió forinttal járult hozzá a magyar állam. A Stipendium Hungaricum programban való részvételhez pedig évente több tucat fiatal csatlakozhat, és több tucat fiatal számára biztosít lehetőséget.
(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
És fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy ezek a számok a 2019-es és a 2020-as évre vonatkoznak, tehát arra az 1300 gyermekre, akiknek jelenleg is iskolai oktatásban lehetőséget biztosítunk teljesen ingyenesen, térítésmentesen, erre ez a beszámoló még nem is tér ki.
Vagy például az Országos Idegennyelvű Könyvtárban az ukrán nyelvű dokumentumok száma is folyamatosan növekszik. De gondolhatunk akár az ukrán nyelvű nemzetiségi hitélet támogatására, hiszen két év alatt mintegy 10 millió forinttal járult hozzá ehhez is a magyar állam. Az ukrán nemzetiségek számára heti 30 perces műsor készült a közmédiában a beszámolási időszakban, de természetesen ez jelenleg is tart.
Tisztelt Ház! A beszámolással érintett időszakban a beszámoló tanúsága szerint 1920 ukrán személy szerepelt az országos nemzetiségi szavazói névjegyzékben. Tudjuk, hogy a háború kitörése óta már több mint kétmillióan lépték át a határt. Azt is tudjuk, hogy több tízezren vannak, akik hazánkban találtak menedéket. Természetesen én nem állítom, hogy valamennyien az ukrán nemzetiséghez tartoznának, többen vannak, akik a kárpátaljai magyarságból leltek új otthonra itt nálunk. De azért sokan vannak, akik mégiscsak az ukrán nemzetiséghez tartoznak, és őket is szeretettel, őket is a magyar vendégszeretettel vártuk és fogadtuk, és itt nemcsak támaszt, hanem otthont is kapnak, természetesen figyelembe vesszük, hogy a háború sújtotta területről menekültek közénk. Sajnos azt is látnunk kell, hogy míg egyre többen érkeznek hozzánk, úgy fogyatkozik a Kárpátalján élő magyarok lakosságszáma és a lélekszáma.
Tehát ha figyelembe vesszük, hogy az említett jogokat mi nemcsak a választói névjegyzékben szereplő ukránoknak, hanem valamennyi, azóta hozzánk érkező és a jövőben hazánkban menedéket találó ukrán személy számára is biztosítjuk, úgy gondolom, hogy a mi kérésünk lehet egy jogos elvárás.
Kérem a tisztelt Házat, hogy legyen konszenzus közöttünk abban, hogy a nemzetiségeknek járó jogokat úgy hazánkban, mint a magyar nemzetiségek jogait külhonban biztosítsuk és biztosítsák, erre minden fórumon hívjuk fel a figyelmet, és legyünk ebben egységesek. Azoktól az ellenzéki képviselőtársaimtól is kérem ezt, akik a felszólalásukban erről megfeledkeztek valamilyen oknál fogva, vagy a felszólalásukban erre nem tértek ki.
Mi pedig továbbra is biztosítjuk arról az ukrán szomszédainkat, hogy azokat a jogokat, amelyeket korábban is biztosítottunk és azokat a támogatásokat, amelyeket a nemzetiségek számára, köztük az ukrán nemzetiségek számára is garantálunk, a továbbiakban is fenn tudjuk tartani, a továbbiakban is szeretettel fogjuk várni azokat az ukrán gyermekeket, akik akár a Velencei-tónál vagy akár a Balatonnál fognak nyáron táborozni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)