DR. HANKÓ BALÁZS ZOLTÁN kulturális és innovációs minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mint az önök előtt is ismert, az elmúlt években megújult, megerősödött a magyar felsőoktatási, kutatási és innovációs élet, és mindezt jelentős forrásbővülés kísérte, hiszen egyetemeink finanszírozását az elmúlt években megdupláztuk; a K+F+I kiadások már 2021-ben elérték a GDP-nk 1,65 százalékát. A megindított folyamatnak, különösen az autonómiát és versenyképességet növelő egyetemi modellváltásnak köszönhetően már látszanak az első eredmények.

Míg a világ egyik legnagyobb egyetemi rangsora, a Times Higher Education legfrissebb egyetemi rangsorában két évvel ezelőtt csak hét, idén azonban a tavalyi évhez hasonlóan már 11 magyar egyetem szerepel a top 5 százalékban, azaz a világ 28 ezer egyeteme közül a legjobb 1400-ban. Így büszkén mondhatjuk, hogy egyetemistáink kétharmada olyan egyetemre jár, amely elitligás. Mi több, a Semmelweis Egyetem bekerült a világ legjobb 250 egyeteme közé, a lista 236. helyén szerepel. Soha nem szerepelt még magyar egyetem ilyen előkelőn a listán. Mi több, ha az Európai Unió egyetemeit nézzük, ott a kiemelkedő 64. helyet foglalja el.

Örömteli az is, hogy a megújult felsőoktatásba az idén 27 százalékkal többen jelentkeztek, és különös optimizmusra ad okot, hogy nőtt a matematika, a természettudomány, mérnök, informatika területek részaránya a jelentkezők közül. Az álhírekkel szemben pedig a tény az, hogy míg tavaly 4409-en jelentkeztek tanárnak, tanítónak, addig idén 5843 az első helyen jelentkezettek száma. Azaz gyors matek alapján kiszámíthatjuk, hogy 5,5 százalékponttal haladja meg még a 27 százalékos átlagnövekedést is a tanár-, tanítójelentkezések száma.

Az osztatlan tanárképzés szintjét megtartottuk, jelentősen, 41 százalékkal nőtt a rövid ciklusú mestertanárra jelentkezők száma, 2543 fő. Reményre ad okot az is, hogy a jelentkezett mestertanárok fele az MTMI-területet jelölte meg első helyen.

Továbbmenve: a minőségi, Q1-es publikációk száma a felsőoktatási intézményekben 78 százalékkal emelkedett 2018-2022 között.

2014 óta jelentősen nőtt a termékinnovációt bevezető kkv-k aránya, azonban itt még további fejlődést szeretnénk elérni, ahogy a tudásintenzív szolgáltatásexport aránya esetében is, amely azonban felfelé ívelő pályán van. 2021-ben 55,3 százalék volt.

A szabadalmi bejelentések száma a felsőoktatási szektorban szintén nőtt, 2021-re közel 80-ra növekedett. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatban 17 volt a legutóbbi években leadott szabadalmak száma. Azonban tudjuk, hogy itt is erősítenünk szükséges. Viszont a K+F-területen dolgozók, azaz a kutatás-fejlesztési területen dolgozók száma 2021-re több mint kétszeresére emelkedett, ami a második legnagyobb ütemű emelkedés az Európai Unióban. Persze, ezen eredmények elérése a magyar oktatók, kutatók sikere  köszönet érte.

Mi azért vagyunk felelősek, hogy olyan szabályozási és finanszírozási környezetet biztosítsunk, amely segíti a sikereket, amely támogatja a tehetségeket. Ezért is elfogadhatatlan az, hogy Brüsszel kettős mércét alkalmazva, nemzetünknek tudatosan versenyhátrányt okozva bünteti a magyar egyetemistákat, fiatal kutatókat, amikor a kormányzat szakmai érveit meg sem hallgatva  ehhez sajnos már hozzászoktunk , de itt még továbbmenve, a magyar egyetemek autonóm szervezetei, szenátusai által választott rektorok és hallgatói szervezetek szakmai álláspontját negligálva zárja ki a magyar egyetemista- és kutatói közösséget az Erasmus és Horizont európai programokból. Ha valami, akkor ez az oktatói, kutatói autonómia, szabadság sérelme.

Itt is megerősítem: megvédjük a magyar egyetemistákat, oktatóinkat és kutatóinkat az igaztalan támadásoktól! Mi több, mi nemcsak a magyar egyetemistákat, kutatókat védjük meg, hanem minden, magyarországi egyetemen tanuló diákot, oktatót, nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül. Ezzel szemben Brüsszel pedig nemzetünk elleni diszkriminációt alkalmaz.

Mi szeretnénk mielőbbi megállapodásra jutni Brüsszellel, ezért észszerű kompromisszumokra továbbra is, mint ahogy eddig is, készek vagyunk, készek voltunk, mert nekünk a magyar emberek, a magyar fiatalok, a magyar kutatók érdeke az első.

Az Erasmus 2024. június 30-ig biztosított, és minden magyar diáknak, oktatónak, aki részt kíván venni ezen programban, garantáljuk a részvételt, sőt lesz nemzetközi mobilitási program ezt követően is. A Horizont-programok támogatására 5 milliárd forintos forrást biztosítunk, így társult tagként veszünk részt a programokban addig, míg Brüsszelben rá nem eszmélnek arra, hogy minden második magyar kutatás valamely európai egyetemmel közös együttműködés eredménye. Ezzel mi támogatjuk az európai kutatásokat, mivel a magyarországi kutatók Brüsszellel szemben tényleg Európát erősítik.

Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat nem kevesebbet céloz meg, mint hogy Magyarország 2030-ra legyen Európa legjobb tíz, a világ legjobb 25 innovátora között. Intézkedéseink megalapozottsága az alábbiakon nyugszik.

A Global Innovation Index szerint, melyben a világ összes országa szerepel, Magyarország a 34. helyen áll. Az egy főre jutó GDP-ben betöltött világrangsorban hazánk a 49. helyen áll, azaz mondhatjuk, hogy a gazdasági teljesítményünkből következő innovációs teljesítménynél jobban állunk. Ezzel akár elégedettek is lehetnénk, de mi még jobbak, még hatékonyabbak kívánunk lenni.

Az európai innovációs eredménytábla 12 csoport 32 indikátorát mutatja be, ebben Magyarország a 21. helyen áll, az Európai Unióban a feltörekvő innovátorok közötti 1. helyen. Részletesen elemezve a 12 indikátorcsoportot, megállapítható, hogy három olyan terület van, ahol jelentős előrelépés szükséges az innováció területén, melyet ez a szabályozási javaslat is segít.

Egy: a kutató-fejlesztők számának erősítése, kiemelten a műszaki, természettudományi, mérnöki, informatikai területen. Ütemesen haladunk előre, mert 2010-ben 3 ezer fő/millió volt a kutató-fejlesztők száma, a tavalyi évben már 6 ezer főnél voltunk, de a 2030-as cél 9 ezer fő/millió.

Az innovátor vállalkozások számát és arányát is erősítenünk kell. Jelenleg a cégek harmada innovál, Európában azonban ez az arány minden második cégre terjed ki, tehát itt is ezt kell elérnünk.

A szellemi tulajdonjogok  azaz szabadalom, védjegy, formatervezési mintaoltalom  esetében Magyarországon körülbelül másfél szabadalom jut 1 milliárd eurónyi GDP-re, az Unió ennek nagyjából kétszeresét éri el, így ebben erősítenünk szükséges az elkövetkezendő időszakban.

Mindezek az intézkedések egy fő célt szolgálnak, és ez nemcsak a mérőskálán való előremenetel, hanem a hazai hozzáadott érték erősítése, azaz a hazai hatékonyság, erő, tudásgazdaság, más szóval: a jövőképességünk záloga.

A cél elérése érdekében a kutatói és gazdasági közösséggel konzultálva, javaslataikat beépítve alkottuk meg a Neumann János-programot, amelynek keretében meghatároztuk azt a kilenc kiemelt intézkedést, amely hozzásegít minket az imént említett cél eléréséhez. Mindezt úgy tesszük, hogy a jelenlegi Nyugat-Európa- és USA-orientált kutatási függőségünk feloldásra kerül azáltal, hogy a kutatás-fejlesztés és innováció szempontjából kiemelt országok jelennek meg, mint Dél-Korea, Szingapúr, Japán.

(12.10)

A program azért Neumann Jánosról kapta a nevét, mert Neumann nemcsak a magyar tudomány világhírű alakja, akinek a felfedezései nélkül  mint tudjuk, a digitális számítógép elvi működési alapjainak megteremtése is többek között benne foglaltatott  valószínűleg a mai világunk gyökeresen máshogy nézne ki. Figyelmét kutatásai során folyamatosan a hatásra, a találmányok gyakorlati alkalmazhatóságára összpontosította.

A 120 éve született Neumann János előtt tisztelegve az a feladatunk, hogy a magyar kutatók az akkori elnevezésükkel most is marslakók legyenek, akik beindítják, megerősítik a magyar kutatást és innovációt, tovább erősítik azt az innovációt, tovább dolgoznak azon, hogy az egyetemeket összekapcsolják a meghatározó gazdasági szereplőkkel, és az innovációs ökoszisztémánk erősödjön.

Tisztelt Országgyűlés! A Neumann János-program megvalósításának fókuszában a tudásalapú gazdaság megerősítése áll a meglévő intézmények fejlesztésén, valamint új programok megvalósításán keresztül. A Neumann János-program három kulcsszava: asszociáció, hatás, mérés. Asszociáció, azaz az egyetemek, kutatóintézetek, gazdasági szereplők összekapcsolása; hatás, amely lehet gazdasági, társadalmi, intellektuális vagy tudományos hatás; és mérés, azaz a fentiek folyamatos és adekvát mérése.

Ezen alapelvekre vonatkoztatva fogalmaztuk meg kilenc fő intézkedésünket:

1. Nemzetközi pályára állítjuk a magyar kutatásokat.

2. Piacra segítjük a kiváló innovációs ötleteket.

3. Fókuszáljuk innovációs befektetéseinket, fókuszban az egészséges élet, a zöldátállás, a digitális átállás és a biztonság.

4. Kiszámítható életpályát biztosítunk a magyar kutatók számára.

5. Kedvezményt biztosítunk a magyar vállalkozások és feltalálók számára a szabadalmi eljárásokban.

6. A szabadalom doktorit ér. Ösztönözzük az innovációs tevékenységet a tudományos előremenetelben.

7. Elősegítjük a kutatási eredmények hasznosítására létrejött vállalkozások forrásbevonását.

8. Létrehozzuk az egyetemek és a gazdaság együttműködése terét, a tudományos és innovációs parkokat.

9. Végezetül határtalan innovációk, vagy másképpen magyar innovációk az egész Kárpát-medencében.

Kérem, engedjék meg, hogy a tervezett intézkedéseket részletesebben is bemutassam.

1. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat eredményszemléletű megújítása a kutatóintézet-hálózat multidiszciplináris jellegének megőrzése mellett. A 18 kutatóközpontból, a 2500 kutatóból álló magyar kutatási hálózat tudományos eredményessége szükséges, hogy jelentősen javuljon, valamint megtörténjen az ELKH nemzetközi pályára állítása.

Ezt három kiemelt beavatkozással kívánjuk elősegíteni: 1. Az ELKH irányításának megújítása, az Akadémia és a kormányzat közötti konszenzusos jelöléssel hatékonyabb irányító testület alakul ki. 2. Finanszírozási logikájának kiegészítése az ELKH-ban az eredményalapú finanszírozási pillér megteremtésével. 3. Create model, azaz az ELKH nemzetközi pályára állítása azzal, hogy a következő években olyan világszínvonalú kutatócsoportokat vonzunk be a hazai innovációs ökoszisztémába, amelyek jelentősen képesek emelni a hazai kutatások színvonalát.

2. intézkedés. A Nemzeti Innovációs Ügynökség létrehozása. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal szerepe az elmúlt években jelentősen erősödött. Ügyfeleinek, azaz a gazdaság, az egyetemek, a kutatás szereplőinek száma ebben az időszakban több mint háromszorosára emelkedett, valamint az NKFI Alap rendelkezésre álló forrásai is megduplázódtak. Az innovációs eredmények további erősítése érdekében szükséges, hogy az NKFIH-t mint finanszírozó hivatalt azon belül egy, az innovációs ökoszisztéma szereplőit aktívan és folyamatosan bevonó szolgáltató ügynökség egészítse ki. Ha ezt szakmámhoz hűen szeretném összefoglalni, egy katalizáló asszociátor ügynökség létrehozása.

3. intézkedés. A kutatás-fejlesztési és innovációs befektetések fókuszálása. A Neumann János-program keretében meghatároztuk azokat a fókuszterületeket és azok kiválasztási módszertanát, amelyekre a KFI-forrásokat a következő időszakban fókuszálni szükséges annak érdekében, hogy a KFI-ráfordítások gazdasági hatása erősödjön. A fókuszterületek kiválasztása során három szempontot vettünk figyelembe: 1. rendelkezésre álló képességeink, kompetenciáink; 2. az adott terület, technológia jövőképessége; 3. a magyar közösségünk számára fontos ügyek. E szempontrendszer alapján az alábbi három plusz egy KFI-fókuszterület került meghatározásra a Neumann János-program által: egészséges élet, zöldátállás, digitális átállás, biztonság és védelem.

4. intézkedés. Kutatási Kivalósági Tanács felállítása. A nemzetközi jó gyakorlatok alapján, valamint a kutatási eredményesség erősítése érdekében indokolt a kiválósági alapú kutatási pályázatok egységes, önálló rendszerbe rendezése a Kutatási Kiválósági Tanács elnevezésű testület felállításával. A javaslat alapján az újonnan létrehozásra kerülő Kutatási Kiválósági Tanács válik a jövőben ezen kiválósági kutatási támogatási programok első számú szereplőjévé, amely testületi formában felel a kiválósági kutatási pályázatok kiírásáért, előkészítéséért, valamint a pályázati döntésekért. A tanács tagjaira konszenzusos javaslatot tesz az MTA elnöke, az ELKH elnöke és a tudománypolitikáért felelős miniszter. Vállaljuk a tanács finanszírozásának önálló fejezeti kezelésű előirányzaton való biztosítását és mindezen döntések végrehajtását.

5. javaslat. Iparjogvédelmi aktivitás erősítése. Ennek érdekében a tervezet két kiemelt módosításra tesz javaslatot: 1. szabadalmi bejelentési és fenntartási díjak 75 százalékos csökkentése négy kiemelt célcsoport esetében: magánszemélyek, kkv-k, egyetemek, kutatóintézetek. Emellett 15 százalékos díjcsökkentést tervezünk az elektronikus bejelentéseknél, érthető céllal, hogy minél több bejelentést tereljünk elektronikus útra. Továbbá a formatervezésiminta-oltalmi bejelentések eljárásának egyszerűsítése, ezáltal átfutási idejének csökkentése.

6. javaslat. A doktori képzésben részt vevők számának növelése és az innovációs tevékenységek kötelező megjelenítése a tudományos előremenetelben. A doktori képzésbe belépők számát bár jelentősen növeltük az elmúlt évek során, de nemzetközi összehasonlításban elemezve megállapítható, hogy Magyarország vonatkozó értéke még nem éri el az OECD-átlagot. Ahogy említettem, stratégiai célunk, hogy az egymillió lakosra jutó kutató-fejlesztők számát 9 ezer főre emeljük. Ehhez növelnünk kell a doktori képzésbe belépők arányát. Már megszokhatták, hogy a számok nyelvén is beszélek, ezért ez azt jelenti, hogy a jelenlegi 2700 főről 3500 főre kell emelni a doktori képzésbe évente belépők számát.

Jelen célok elérése érdekében a tervezet javaslatot tesz a doktori képzésben részt vevők foglalkoztatásához kapcsolódó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény bővítésére, valamint a tervezet olyan rendelkezések bevezetésére tesz javaslatot, amelyek biztosítják, hogy a szabadalmi tevékenység részben ki tudja váltani a publikációs aktivitást.

7. Induló vállalkozások finanszírozásának megkönnyítése. Magyarországon a hatályos jogi környezet érdemben nem alkalmazható, a nemzetközi sztenderdek által bevettnek tekinthető jogi-pénzügyi struktúra, amelynek keretében úgy tud egy befektető tőkét befektetni egy vállalkozásba, hogy a tőkebefektetés ellenértékéért járó üzletrész, tulajdonrész aránya nem azonnal, csak egy későbbi befektetési kör során kerül meghatározásra, azaz a részesedésszerzés egy későbbi időpontban történik meg. Ennek feloldásaként megteremtjük a tőkévé konvertálható kölcsön és a tőkeelőleg mint az induló vállalkozások, startupok, finanszírozási eszközök alkalmazási lehetőségét, ezzel jelentősen kedvezőbb finanszírozási környezetet teremtve az induló innovatív magyar vállalkozások részére.

8. Tudományos és innovációs parkok fejlesztése. A tudományos és innovációs parkok fő célja, hogy elősegítse a kkv-k, a nagyvállalatok, az induló vállalkozások, a hasznosító vállalkozások növekedését olyan jövőbe mutató technológiai területeken, együttműködésben az egyetemekkel, mint például a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, a biotechnológia és más hasonló területek. Erre számos nemzetközi példát találunk a világban, ezek meghonosítása valósul meg az elkövetkezendő években.

9. intézkedés. A külhoni magyar felsőoktatási intézmények KFI-támogathatóságának megteremtése. Mindezeken túl, régi adósságot törlesztve a javaslattal megteremtjük azt, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap felhasználási területe a teljes Kárpát-medencére terjedjen ki.

(12.20)

Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő, az innovációs és tudományos eredmények gazdasági hasznosításának elősegítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat a felsőoktatási terület vonatkozásában is számos elemet tartalmaz.

A javaslat egyszerűsíti és felgyorsítja a szakképzett munkaerővel kapcsolatos adminisztratív eljárások időigényét. Ismert az is, hogy a kormány erőfeszítésének eredményeképpen ma már tízből nyolc hallgató állami ösztöndíjas képzésben tanul. Főszabályként 12 félév áll rendelkezésre az oklevél megszerzéséhez. Az állami ösztöndíjjal kötelezettségek is járnak, így meghatározott időn belül meg kell szerezni az oklevelet, majd Magyarországon munkaviszonyt kell fenntartani. A családok támogatása érdekében természetesen a hazai munkaviszonyba beszámítanak a gyermekgondozást segítő ellátások időtartamai is.

Már a hatályos szabályok is lehetőséget adnak arra, hogy a fogyatékkal élők támogatási idejét felsőoktatási intézményük négy félévvel meghosszabbítsa. Az esélyegyenlőség szempontjából fontos javaslatunk, hogy ilyen esetben az oklevél megszerzéséhez előírt időt is meghosszabbítaná a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény.

Továbbá a törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a duális képzés a teljes idejű képzéstől eltérő munkarendben is megszervezhető legyen, növelve ezzel a duális képzésben részt vevő felsőoktatási hallgatók számát.

A Budapesti Kortárstánc Főiskola szenátusa döntött arról, hogy a felsőoktatási intézmény Budapest Cirkuszművészeti és Kortárstánc Főiskola néven működik tovább. Ez több, mint egy névváltoztatás. Ezt azért is tartjuk fontosnak, mivel a magyar cirkuszművészet értékteremtő és értékálló az egyre zavarosabbá váló világunkban. A törvényjavaslat továbbá számos deregulációs célú módosítást is tartalmaz.

Tisztelt Országgyűlés! Azért, hogy a magyar egyetemek és a hozzájuk kapcsolódó kutatási hálók mindenhol a minőség szinonimái legyenek, sokat tettünk, és még sokat is fogunk tenni. Célunk, hogy elődeink, Klebelsberg vagy Neumann örököseiként 2030-ra Magyarországot Közép-Európa legdinamikusabban fejlődő tudásközpontjává tegyük, ezért kiemelt figyelmet fordítunk egyetemeinkre, kutatóintézeteinkre, a nemzeti kutatóintézetünkre és az új lehetőségek felkarolására.

Biztosítjuk mindazokat a feltételeket, támogató környezetet, ahonnan elindulhatnak korunk Neumann Jánosai. Olyan fiatal tehetségeknek kell minden lehetőséget megadnunk, akik már itthonról fogják meghódítani a világot. A magyar kreativitás, innováció, siker a jövőképességünk kulcsa. A törvényjavaslat ennek szegletköve. Ehhez kérem tisztelettel az Országgyűlés támogatását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)