RÁCZNÉ FÖLDI JUDIT, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az innovációs és tudományos eredmények gazdasági hasznosításának elősegítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés salátatörvényként 22 törvényt módosít, amelyek egy része meglepő módon nem is kapcsolódik szorosan sem az innovációhoz, sem a tudományos tevékenységhez. A törvény címével ellentétben a javaslat nem tartalmaz markáns, határozott intézkedéseket az innováció és a tudomány gazdasági hasznosítása terén, nem határozott meg új forrásokat, kedvezményeket vagy ösztönzőket.
Már a törvényjavaslat általános célkitűzései között is több csúsztatás található, például az, hogy a 2010 utáni időszakra teszi az egyetemek és a kutatóintézetek, valamint a gazdaság összekapcsolásának a célját, hiszen ez a célkitűzés és meginduló gyakorlat már 2010 előtt is megfogalmazódott a második Gyurcsány-kormány idején, amikor miniszteri szintű irányítást kapott ez a konkrét terület.
A törvény számtalan intézkedése más területre esik, és több olyan pontot tartalmaz, ami további intézkedéseket és kérdéseket vet fel. Fel is tennék párat ezzel kapcsolatban.
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosítása a tőkévé konvertálható kölcsön, valamint a tőkeelőleg-típusú finanszírozási formák jogi lehetőségének megteremtésére tesz javaslatot. Ezek a kkv-k finanszírozásának speciális jogi eszközei. Érdekesség, hogy a rendelkezés kizárólag a kkv-nak minősülő korlátolt felelősségű társaságra vagy a kkv-nak minősülő zártkörűen működő részvénytársaságra terjed ki csupán. A tőkeelőleget és a tőkévé konvertálható kölcsönt a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti éves beszámoló készítésére kötelezett szervezet köteles az éves beszámoló kiegészítő mellékletében feltüntetni. Ez mindenképpen erősíti ezen ügyletek átláthatóságát, valóban; a gond azonban az, hogy a szabályozás nem terjed ki az egyszerűsített éves beszámolót vagy a mikrogazdálkodói beszámolót készítők körére. A leadott beszámolók döntő része ebbe tartozik.
Hiányoznak a garanciák az erőszakos felvásárlási akarat megakadályozására. Egy átmenetileg nehéz helyzetben lévő gazdálkodó szervezet, amely nem tud rövid időn belül pénzintézeti likvid pénzeszközhöz jutni, kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet az ilyen ügyletek során.
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása teszi lehetővé, hogy a doktori szabályzatban a minimum tanóraszámtól el lehessen térni, hogy a doktori hallgatóknak lehetőségük legyen a tudásukat az iparban kamatoztatni. A javaslat szerint az oktatói és a kutatói munkakörben történő alkalmazás során a tudományos kutatás és annak társadalmi, gazdasági hasznosulása és különösen annak innovációs jellege is kötelezően kerüljön értékelésre. Ez a rendelkezés felveti azt a problémát, hogy nincs meghatározva, hogy pontosan milyen objektív szempontok szerint fog történni ez az értékelés.
A javaslat a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosításával megteremti a külhoni felsőoktatási intézmények támogathatóságát. A módosítás javaslatot tesz a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap felhasználási területének belföldről Kárpát-medencére történő kiterjesztésére. Vitathatatlan tény, hogy a külhoni magyar felsőoktatási intézmények támogatása teljes mértékben helyeselhető, és támogatni is kell. Viszont a hazai felsőoktatási intézmények állapota és támogatásuk eddigi egyenlőtlen eloszlása arra enged következtetni, hogy ez a rendelkezés sem fogja megoldani az eddigi helytelen gyakorlatot, mely szerint tovább fognak nőni az egyenlőtlenségek, és annak az esélyét fogjuk ezzel megteremteni.
A javaslat szerint a Magyar Formatervezési Tanács feladatait a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala helyett a törvény értelmében a kormány által rendeletben kijelölt szerv fogja ellátni, vagyis a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, illetve a Nemzeti Innovációs Ügynökség. A javaslat alapján az újonnan létrehozásra kerülő Kutatási Kiválósági Tanács válik a jövőben a kiválósági kutatási támogatási programok első számú szereplőjévé, kulcsává. A Kutatási Kiválósági Tanács testületi formában felel a kiválósági kutatási pályázatok előkészítéséért és a döntések végrehajtásáért is.
(12.40)
A javaslat a hatékonyabb munkavégzés és párhuzamosságok felszámolása érdekében megszünteti a hatósági eljárást, és szakértői eljárást tesz általánossá, a szakvélemény kiállításával kapcsolatos feladat- és hatásköröket pedig a kormány által kijelölt szervezethez telepíti át. Ez rengeteg kérdést felvet. Mi az indoka ennek?
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat irányító testülete hatékonyságának növelése érdekében az irányító testület tagjainak számát a javaslat 9 főre tervezi csökkenteni. Az irányító testület 8 tagjára a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter és az MTA elnöke közös javaslatot tesznek. Az elnök személyére a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter és az MTA elnöke továbbra is közösen tesznek javaslatot a miniszterelnök részére. Eddig ennek a testületnek 13 tagja volt. Most a tagok számát lecsökkentik 9 főre, és nem külön-külön javasolnak az érintettek, hanem a miniszter az MTA elnökével közösen konszenzusos javaslatot terjesztenek elő azzal a feltétellel, hogy az irányító testület tagjainak legalább kétharmada a tudomány művelői közül kerüljön kiválasztásra. Ezzel megszűnik az MTA elnökének az önálló javaslattételi joga.
A Budapest és agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló 2018. évi XLIX. törvény módosítása biztosítja azt, hogy a budai Palotanegyed helyreállítását és fenntartható fejlesztését célzó beruházások időbeni megvalósíthatóságának ne legyen akadálya esetlegesen a Fővárosi Önkormányzat rendeletében megfogalmazott azon szabály, amely szerint a közút burkolatának megbontásával járó tevékenység nem végezhető a közút burkolatának teljes szélességű helyreállítását követő öt évig.
A fenti rendelkezések is egyértelműen mutatják, hogy folytatódik Budapest és a kormány harca. Ennek részeként a kormány folyamatosan törvénykezéssel próbálja korlátozni, hátráltatni, hátrányosabb helyzetbe hozni Budapestet büntetni akarja. Ennek ékes példája ez a módosító javaslat is. A főváros rendeletben mondja ki, hogy nem lehet burkolatbontást végezni a közút burkolatának teljes szélességű helyreállítását követő öt évig. A kormány most ezzel a javaslattal törvényi szinten próbálja azt felülírni.
A vagyonjuttatásra vonatkozó törvénymódosítások vagy jogtechnikai pontosítást, vagy az adott alapítvány részére történő ingatlanvagyon-juttatással kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaznak. Ezek a törvénymódosítások pontosan szemléltetik a kormány azon töretlen szándékát, hogy a kormány tovább folytatja azt a jogszabályalkotási folyamatot, amellyel ezek az alapítványok ingyenesen további ingatlanokhoz, vagyonelemekhez juthatnak hozzá. Arra való tekintettel, hogy a törvényjavaslat több olyan törvényt módosít, mint a KEKVA-alapítványok vagy az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat létrehozása, amelyeket a Demokratikus Koalíció nem támogatott, ezért ezt a törvényjavaslatot nem fogjuk támogatni.
Illetve, államtitkár úr, engedjen meg egy mondatot! Az elején az Erasmus-programmal kezdte ezt a vitát. Itt szeretném megjegyezni, hogy nem azért nem kapjuk meg a forrást ehhez a programhoz, amit ön említett, hanem amiatt, mert az önök képviselői, államtitkárok, országgyűlési képviselők ülnek ezekben a kuratóriumokban, és kapnak bizony többmilliós juttatásokat, amit az Európai Unió elítél. Köszönöm szépen a figyelmet.